Gulyás Gergely: A választás tétje a polgári Magyarország

Az április 8-i országgyűlési választáson eldől, hogy megmarad-e a mindennapok biztonsága és folytatódik-e a polgári építkezés Magyarországon – jelentette ki Gulyás Gergely a lapunknak adott interjúban. A Fidesz országgyűlési frakciójának vezetője szerint a nemzetközi színtéren folytatott harc tétje az ország szuverenitása.

Kitért arra is, hogy egy kormánypárt esetén a leghitelesebb ajánlat a választóknak maga az elvégzett kormányzati munka. Az Elios-ügy kapcsán úgy fogalmazott: amennyiben az ellenzéknek ez volt a legfőbb vádja a kormánypártokkal szemben, akkor különösebb félelemre nincsen okuk.

 

– A kihelyezett frakcióülés egyfajta előzetes kampányindítónak is tekinthető. Készen állnak a választási küzdelemre?
– Természetesen a választási felkészülés volt a frakcióülés egyik központi témája, mert a mai nappal megkezdődik a jogi értelemben vett kampány. Hétfőtől 106 egyéni választókerületben gyűjtenek ajánlásokat a Fidesz és a KDNP képviselőjelöltjei. Másrészt szükségszerűen foglalkoztunk az európai és világpolitikával is.

Mivel ezek nincsenek tekintettel a magyar választásokra, így a magyar nemzeti érdek érvényesítése a választási kampányidőszak alatt is elengedhetetlen feladata a kormánynak és a kormánypártoknak. Az ENSZ migrációs csomagja és a belga miniszterelnök felső korlát nélküli kvóták elfogadását megparancsoló ultimátuma is mutatja, hogy az idei év első fél évében sok minden eldől, ami a következő évtizedek szempontjából kulcsfontosságú mindannyiunknak. A Stop Soros törvénycsomag egyhangú frakciótámogatása is ennek köszönhető.

– Csak Soros György megállítása a választás tétje, vagy ennél azért árnyaltabb a kormánypártok üzenete a szavazóknak?
– A tét a polgári Magyarország, amely egyszerre jelenti a békés fejlődés és építkezés folytatását, valamint a biztonság fenntartását az európai bevándorlási válság közepette. A polgári építkezés folytatása egyszerre jelenti a 2010-ben kezdődött kormányzás új alapokon álló gazdaságpolitikájának, nemzetpolitikájának, társadalompolitikájának és ezen belül nagyon hangsúlyosan családpolitikájának folytatását. Mindezek sajnos nem magától értetődők. Ha azok térnének vissza a választás eredményeként, akik 2002 után nyolc év alatt egyszer már porig rombolták a rendszerváltozás utáni évtized eredményeit, akkor a történelem ismételheti önmagát.

Azzal a különbséggel, hogy a balliberális oldal ma politikailag, személyi összetételében és morálisan is még rosszabb állapotban van, mint akkor volt. Ha akkor hat év alatt vezették államcsődbe a hatalomra kerülésükkor általuk is elismerten kiváló gazdasági helyzetben lévő országot, ma három év alatt is képesek lennének ugyanerre.

– Nem tart attól, hogy a kecsegtető közvélemény-kutatási adatok miatt elkényelmesedett a Fidesz tábora?
– A Fidesz választóinak jelentős részé­ben elevenen él 2002 áprilisának emléke. Éppen ezért tudjuk, hogy Kovács Lászlónak igaza volt, amikor MSZP-elnökként arra figyelmeztetett, hogy nem közvélemény-kutatást kell nyerni, hanem választásokat. Egyszer már vesztettünk el úgy választást, hogy megnyertük a közvélemény-kutatásokat. Én erre mindig emlékeztetek mindenkit, szerintem sem elbizakodottságra, sem győzelmi hangulatra nincs ok. Ha április 8-án lesz mit ünnepelni, akkor annak majd örülünk, de addig mindent meg kell tenni azért, hogy erre legyen okunk.

– Az egyéni választókerületekben kemény harc várható, az ellenzék különféle taktikai variációkkal, egymás javára visszalépésekkel próbál majd minél több mandátumot elnyerni. Hogyan készülnek erre a Fidesz egyéni képviselőjelöltjei?
– Képviselőjelöltjeinknek nagy része harcedzett politikus, hiszen 2010-ben és 2014-ben is az egyéni választókerületek több mint kilencven százalékát a Fidesz nyerte. Ezért a 106 egyéni induló között mindössze 22 új jelölt van. A körzetek nyolcvan százalékában a korábbi győztesek indulnak. Ők sok kampányt láttak már, jól ismerik a saját választókörzetüket, és sokat tettek az elmúlt években, hogy a hat éve töretlen gazdasági növekedés hatásai a választókerületi fejlesztésekben is érzékelhetők legyenek.

– A kormánypártok országos listájáról mikor születik döntés?
– A február 26-i országos választmány hagyja majd jóvá a Fidesz–KDNP országos listáját.

– Az Országgyűlés utolsó ülésén kampány vagy érdemi munka lesz?
– Fontos érdemi döntések születnek majd, akkor is, ha az ezekről folytatott vita már teljes egészében a kampány jegyében zajlik. Az Európai Bizottság Lengyelországgal szemben indított, hetes cikkely szerinti eljárásával szemben szolidaritási nyilatkozat elfogadását javasoljuk az Országgyűlésnek. Osztjuk a jogállamiság és a demokrácia értékeit, de ezek nem válhatnak a bevándorlást elutasító tagállamok megbüntetését szolgáló brüsszeli bunkósbottá. Kettős mérce helyett egyenlő elbánást akarunk. Mivel Magyarország sokszor volt elszenvedője a brüsszeli kettős mércének, ezért fontosnak tartjuk, hogy az Országgyűlés fejezze ki szolidaritását a lengyelekkel, és kötelezze a kormányt arra, hogy mindenkor álljon ki Lengyelország mellett.

– A Stop Soros törvénycsomag is az ülés témája lesz, amihez a kétharmados nemzetbiztonsági törvényt is módosítani kell. Erre szinte semmi esély nincs.
– A szükséges többség ma valóban nem adott. A választási kampányban valamennyi pártnak színt kell vallania, és a választást követően dönthet majd az Országgyűlés a törvényjavaslatról. A választók április 8-án a kormány migrációs politikájáról is döntenek. Ha az ellenzék, a szélsőbaltól a szélsőjobbig terjedő számtalan kisebb és közepes párt valamilyen furcsa és perverz koalíciója szerezne többséget, akkor a biztonsági zóna, a határvédelmi kerítés semmivé fog foszlani. Nincsenek illúzióink, ha az elmúlt években politikai ellenfeleink lettek volna hatalmon, akkor Magyarország is a brüsszeli álláspontot képviselte volna a bevándorlás ügyében.

– A sokat emlegetett civil szervezetek valójában mekkora veszélyt jelenthetnek az ország biztonságára, szuverenitására?
– Ma Magyarországon több mint hatvanezer civil szervezet van, de csak néhány tucat olyan van köztük, amelyik a migrációt szervezi és támogatja. Érdekes, ezek szinte kivétel nélkül Soros György végtelen nagyvonalúságának haszonélvezői, és mindent megtesznek azért, hogy Magyarország bevándorlóországgá váljon. Ezzel szemben a társadalom működéséhez nélkülözhetetlenek azok a civil szervezetek, amelyek karitatív tevékenységet folytatnak, a helyi közösségek hagyományos értékeit jelenítik meg, vagy például valamely hivatásrend érdekképviseletét látják el. Ők elengedhetetlen részei a polgári Magyarországnak.

– Van példa a Stop Soroshoz hasonló törvényi szabályozásra más országban?
– A civil szervezetek külföldről érkező támogatását számtalan ország korlátozza vagy veti nemzetbiztonsági kontroll alá. A legszigorúbb az Amerikai Egyesült Államok szabályozása, de van hasonló törvény Izraelben és Oroszországban is. Amikor az Egyesült Államokban egy ott működő civil szervezet közhasznúságát tették vizsgálat tárgyává Magyarországról kapott támogatása miatt, akkor mi nem sikítoztunk az amerikai demokrácia állapota miatt.

– A Fidesz választási kampányának első nagy eseménye Orbán Viktor évértékelője lesz holnap a Várkert Bazárban. Milyen üzeneteket várhatunk a kormányfőtől?
– Az előző év értékelése, különösen másfél hónappal a választás előtt kényszerű jövőbe tekintés is. Egy kormánypárt esetén a leghitelesebb ajánlat a választók felé maga az elvégzett kormányzati munka. Teljesen mindegy volt, hogy az MSZP 2010-ben mit ígért a kampányban, mivel nyolcévnyi kormányzásuk alatt tönkretették az országot. A mi jövőre vonatkozó elképzeléseink hitelességét az elmúlt évek kormányzati teljesítménye garantálja. Természetesen a következő másfél hónapban számtalan egyértelmű vállalás is lesz a következő négy évre.

– Mire a legbüszkébbek az elmúlt négy évből?
– Ha egyetlenegy eredményt kell kiemelni, akkor az az, hogy 750 ezer emberrel többen dolgoznak ma Magyarországon, mint 2010 tavaszán.

– Az eredmények hangsúlyozása mellett fel kell készülniük olyan támadásokra, mint az OLAF Eliosszal­ kapcsolatos jelentése. Ez az ügy lenne az ellenzék sokat emlegetett atombombája?
– Ha ez volt az, akkor atomnak semmiféleképpen nem minősíthető, még bombának is nehezen. Az is kérdés, hogy kivel szemben akarták egyáltalán bevetni. A reménytelenséget mutatja, hogy azok az ellenzéki médiumok és politikusok, akik ma közvetetten vagy közvetlenül Simicska Lajos támogatásából élnek, egy olyan ügyet próbálnak meg a kormánnyal szembefordítani, ahol a visszaélésekkel megvádolt cég tulajdonosa a vizsgált időszak nagy részében Simicska Lajos volt. Amennyiben az ellenzéknek ez volt a legfőbb vádja a kormánypártokkal szemben, akkor úgy gondolom, hogy különösebb félelemre nincsen okunk.

– Az ellenzék szerint az ügyben a magyar ügyészség elfogult, önök szerint az OLAF avatkozik be a kampányba. Hogy van ez?
– Magyarországon az ügyészség alkotmányos helyzete – szemben számtalan nyugat-európai országgal – garantálja, hogy az teljes egészében független. Az Elios-ügyben korábban is volt nyomozás, amelyet bűncselekmény hiá­nyában zárt le az ügyészség. Az OLAF-jelentés időzítése és koncepciózus volta olyan mértékű beavatkozás Brüsszel részéről a magyar politikába, amelyet nehéz másként értelmezni, mint a brüsszeli bevándorlásbarát politikát megakasztó magyar kormány meggyengítésére tett kísérletként. A brüsszeli balliberális elvtársi segítségnek soha nem volt valóságalapja, emlékezzünk vissza: 2006-ban a szocialista kormány megsegítése érdekében Veres János pénzügyminiszter és Joaquín Almunia biztos szoros együttműködésére volt szükség, hogy a magyar gazdaság csődközeli állapotát a választásokig el lehessen titkolni.

– Visszatérve a már említett Simicska Lajosra, a milliárdos személyesen is szerepet vállalhat a választási harcban?
– Már most szerepet vállal. Ő maga mondta el, hogy – családjával együtt – a Jobbik lehetőleg kétharmados győzelmében érdekeltek. A Jobbik mára Simicska Lajos fogságába került.

– Mégis a Fidesz plakátszerződéseiről beszél az ellenzék és arról, hogy alig jut nekik hirdetési felület.
– Ez a baloldalt és sajtóját jellemző intellektuális csőd jó példája. Simicska Lajos az, akinek tulajdonában áll a plakátpiac több mint egyharmada, és csak a Jobbiknak biztosít áron alul hirdetési felületet. Ehhez képest az ellenzéki politikusok napokon át azzal vádolják a Fideszt, hogy megsérti a plakáttörvényt, mert a tavalyi listaáron vett hirdetéseket, pedig csak a törvényt kellett volna elolvasni, amely világosan rögzíti, hogy a tavalyi listaár a mérvadó, az idei évi árakat nehéz lenne februárban meghatározni. A balliberális oldalon sem a politikusok között, sem a sajtóban nem volt senki sem, aki azt mondta volna: azt azért ne fogalmazzuk meg vádként, hogy az ellenfelünk betartja a törvényt.

– Látott már bármelyik ellenzéki párt részéről programot, ajánlatot?
– Írnak programokat, de ezeknek se súlyuk, se erejük, se hitelességük nincs. Ha valaki megnézi a magyar ellenzék összetételét, akkor egyrészt van egy egykor nyíltan szélsőjobboldali párt, amelynek identitása minden tekintetben bizonytalanná vált. Másrészt vannak olyan baloldali pártok és pártocskák, amelyek szinte mind egy alomból, az MSZP székházából érkeztek, és vezetőik részesei voltak a 2002–2010 közötti csődkormányzásnak. Nehéz elképzelni, hogy Gyurcsány Ferenc, Szigetvári Viktor, a Gyurcsány Ferenc-féle Miniszterelnökségnek tanácsokat adó Karácsony Gergely, vagy az akkori kormány minisztereit és államtitkárait felvonultató MSZP mennyiben hozhatnának mást, mint amikor egy pártban politizáltak. Hiszen azóta csak annyi változott, hogy egymást is meggyűlölték.

 

(forrás: Baranyai Gábor, magyaridok.hu)