Francia sajtóforrások szerint a hatóságok jól ismerték a támadót: februárban már őrizetbe vették, mert rendőrök ellen tervezett merényletet. A The Guardian brit napilap beszámolója alapján a harmincas évei végén járó férfi korábban is összetűzésbe keveredett a hatóságokkal: 2005-ben épp rendőrök elleni gyilkossági kísérlet miatt ítélték el. A támadó tíz évet töltött börtönben, ahol szintén megsebesített egy őrt, miután megszerezte a fegyverét, adta hírül a Reuters hírügynökség. A The Local hírportál információi szerint a lövöldöző a rendőrök iránti ellenszenve miatt az utóbbi hónapokban pszichiátriai kezelést is kapott.
Nem sokkal a merénylet után Francois Hollande elnök jelezte: a lövöldözés körülményei terrortámadásra utalnak. Az Iszlám Állam sem váratott magára, a dzsihadisták rendkívüli gyorsasággal saját katonájukként nevezték meg a kalasnyikovos gyilkost. Egyelőre nem tisztázott, hogy a férfinak voltak-e tettestársai, de a francia belügyminisztérium még csütörtök este közölte: egy második gyanúsított után is hajsza indult. A francia hatóságok már a támadás után kivonultak Párizs egy külvárosi lakásába, ahol a férfi három családtagját is őrizetbe vették, írja a BBC.
Franciaország amúgy is terrorkészültségben várta az elnökválasztás első, vasárnapi fordulóját, de az iszlamista támadás miatt a beharangozottnál is szigorúbb biztonsági intézkedésekre lehet számítani. A franciák valószínűleg a biztonsági egységek minden tagját mozgósítják a francia állampolgárok védelmében, így több tízezer rendőr lehet majd riadókészültségben. „Nem engedhetjük meg, hogy bármi is megzavarja az ország demokratikus folyamatait.
Nem szabad hagynunk magunkat megfélemlíteni, manipulálni, mert az az ellenségnek kedvez” – hangsúlyozta Bernard Cazeneuve francia miniszterelnök. A 2015-ös párizsi merényletsorozat óta a legmagasabb terrorkészültség van érvényben Franciaországban. A héten két feltételezett dzsihadistát vettek őrizetbe Marseille-ben, mert terrortámadással készülhettek az elnökválasztás vasárnapi fordulójára.
Az iszlamisták nem csak a franciákat tartják rettegésben: Belgiumban mintegy 19 ezer embert tartanak nyilván a terrorizmushoz köthetően, adta hírül az MTI a La Libre Belgique napilapra hivatkozva.
A második fordulóba Emmanuel Macron és Marine Le Pen kerülhet be, az előbbi győzhet
Tovább növelte előnyét a nacionalista Marine Le Pennel szemben a centrista Emmanuel Macron korábbi gazdasági miniszter, és vasárnap várhatóan ő kapja majd a legtöbb voksot a francia elnökválasztás első fordulójában – derül ki az Elabe közvélemény-kutató pénteki közzétett felméréséből.
Az adatok szerint Macronra a választók 24 százaléka szavaz majd, míg Le Pen a voksok 21,5 százalékára számíthat. Ha ők ketten jutnak be a májusi második fordulóba, akkor a felmérések szerint Emmanuel Macron lesz a francia köztársaság következő elnöke; 65 százalék fog rá szavazni, míg a Nemzeti Front vezetőjének neve mellé a választók 35 százaléka ikszel majd.
Nem garantált viszont egyikük helye sem a második fordulóban. A korrupcióval vádolt jobbközép jelölt, Francois Fillon visszaszerzett valamennyit megtépázott népszerűségéből, és a voksok 20 százalékára számíthat. De nem lehet leírni a radikális baloldal jelöltjét, Jean-Luc Mélenchont sem, akinek 19,5 százalékot prognosztizálnak a közvélemény-kutatók. A bizonytalanok aránya csaknem 30 százalék – jelentette az MTI.
A választási kampánynak meglepő módon nem volt meghatározó témája a biztonsági helyzet és a terrorkészültség, annak ellenére sem, hogy az elmúlt két évben több mint kétszáz áldozatot követelő iszlamista merényletek miatt rendkívüli állapot van érvényben. Sokkal inkább Francois Fillon korrupciós ügye, illetve a Nemzeti Front állítólagos fiktív uniós állásai miatt megindult ügyészi eljárások kerültek a kampány központi témái közé. Ezenkívül a franciákat nyugtalanító gazdasági stagnálás és a tízszázalékos munkanélküliség is szerepelt az elnökjelöltek tévévitáiban.
Az erőviszonyokat azonban meghatározóan befolyásolhatja a csütörtök esti terrortámadás. A leköszönő államfő mandátumát meghatározó terrorizmus, az iszlamista fenyegetettség, a rendőri erők helyzete és kimerültsége, valamint az elhárító szervek hibái hirtelen ismét a felszínre kerültek és feltehetően a rendpárti, a jelöltek közül a legnagyobb kormányzati tapasztalattal és higgadtsággal rendelkező Francois Fillont segíthetik.
Az egykori miniszterelnököt azonban tegnap bírálta a jelenlegi kormányfő, Bernard Cazeneuve, amiért elődje 10 ezer új rendőr alkalmazását követelte. Cazeneuve ezzel összefüggésben arra utalt, hogy amikor Fillon töltötte be a kormányfői tisztséget 2007 és 2012 között, 13 ezer munkahelyet szüntetett meg a rendőrségnél. A miniszterelnök Marine Le Pent is támadta, amiért saját politikai céljaira használja a párizsi lövöldözést.
A Nemzeti Front elnöke ugyanis azzal vádolta meg Francois Hollande elnököt és elődjét, Nicolas Sarkozyt, hogy mindent elkövettek a terrorellenes küzdelem elveszítése érdekében. Marine Le Pen felszólította a franciákat, hogy tekintet nélkül véleményükre, felekezeti hovatartozásukra és származásukra, egyesüljenek abban az eltökéltségben, hogy ne szokjanak hozzá az ilyesmihez.
Marine Le Pen
A nacionalista Nemzeti Front 48 éves elnöke nem csupán az illegális, hanem a legális bevándorlást is leállítaná mindaddig, amíg nincs kidolgozva egy, a bevándorlást szabályozó új törvénycsomag. Évente legfeljebb tízezer migránst engedne be az országba. A szélsőségesnek titulált mecseteket bezáratná. Előnyben részesítené a külföldiekkel szemben a francia munkavállalókat. Sürgeti, hogy az EU újra nemzetállamok közössége legyen. Franciaország uniós tagságáról népszavazást rendezne. Kiléptetné az országot az eurózónából. A nyugdíjkorhatárt 62 évről 60-ra csökkentené és garantálná a 35 órás munkahét fenntartását. Szorosabbra fűzné Franciaország kapcsolatait Oroszországgal.
A cikk a következő oldalon folytatódik…
<!–nextpage–>
Emmanuel Macron
Az egykori szocialista gazdasági miniszter, a függetlenként induló 39 éves politikus 50 milliárd eurós gazdaságösztönző programmal segítené elő a fiatalok szakképesítését, a szénalapúról a megújuló energiára való átállást, illetve az infrastruktúra-fejlesztést. 33-ról 25 százalékra csökkentené a társasági adót. Elmélyítené az eurózónán belüli együttműködést: központi parlamentet, közös pénzügyminiszteri posztot és közös költségvetést szorgalmaz. Ingyenessé tenné a szemüvegeket, a műfogsorokat és a hallókészülékeket. Megtiltaná a mobiltelefonok használatát az iskolákban a 15 éven aluli diákok számára. Egy hónap kötelező katonai szolgálatot írna elő a 18 és 21 év közötti állampolgárok számára.
Francois Fillon
A cikk a következő oldalon folytatódik….
<!–nextpage–>
Az egykori miniszterelnök, a 63 éves konzervatív jelölt félmillióval csökkentené az állami alkalmazottak számát és 100 milliárd euróval az állami kiadásokat, hogy csökkentse Franciaország államadósságát. Véget vetne a 35 órás munkahétnek, fokozatosan 39-re növelné azt. Megfosztaná francia állampolgárságától az iraki és szíriai háborúkból visszatérő dzsihadistákat. Kvótákkal korlátozná a bevándorlást. Betiltaná a muszlim nők által viselt fürdőruha, a burkini viselését, és újra lennének iskolai egyenruhák. Csökkentené az iskolából hiányzó vagy tiszteletlenül viselkedő gyermekek szüleinek járó szociális juttatásokat. Szorgalmazná az Oroszország ellen kivetett uniós szankciók eltörlését.
Jean-Luc Mélenchon
A 65 éves radikális baloldali politikus az elnöki rendszert parlamentáris rendszerrel váltaná fel. Újratárgyalná az európai uniós szerződéseket annak érdekében, hogy megszűnjenek a megszorító intézkedések, és Franciaországban állami gazdaságösztönző, környezetbarát programot valósítson meg. Sikertelen tárgyalások esetén kivonná Franciaországot az eurózónából. Százszázalékos adót vetne ki az évente négyszázezer euró felett keresőkre. Teljesen megszabadulna a nukleáris energiától, az olaj és a gáz felhasználásától, 2050-ig csakis megújuló energiára állna át az ország. Szorosabbra fűzné hazája Oroszországgal fenntartott kapcsolatait, és kiléptetné Franciaországot a NATO-ból.
forrás: magyaridok.hu