A norvég Aftenposten: indulnak haza a kelet-európaiak
Norvégiának, a hazai balliberálisok egyik imádott mintaországának legnagyobb példányszámú lapja, az Aftenposten szombati, vezető cikkével e balliberálisok füleibe szörnyű harsonaszót durrantott.
Már maga ennek a lapnak a léte is kihívás azon haladó hazai felfogással szemben, miszerint a nyomtatott sajtónak vége, hiszen a népességet tekintve nálunk majdnem kétszer kisebb és a hírek szerint internettel egészen jól ellátott Norvégiában ezt a nyomtatott napilapot 210 000 példányban adják el, ami nálunk egy igazán „combos”, négyszázezres példányszámnak felelne meg. Mely négyszázezer is persze csak fele a nyolcszázezer példányszámban megjelenő Kronen Zeitungnak, amely napilapból egy internettel állítólag ugyancsak rendelkező Ausztriában ennyi kél el.
A norvég lap balliberálisan szalonképtelen, udvariatlanul ordító címe:
„Mennek haza a kelet-európaiak. Lengyelország komoly munkaerő beáramlással számíthat az elkövetkező 15 évben”.
Mely cím nyilván relaxációs kényszerkezelést vált ki a magyarok égő elvándorlási vágyáról naponta többször tudósító és őket erre ösztönző Klubrádiótól a 444-ig, e médiumokban beszéd- és íráshebegést okozva.
Megkezdődött a lengyelek és litvánok hazaindulása, mert jók az otthoni munkakilátások és kedvezőek az ingatlanárak,
írja az Aftenposten.
Adrian Haugen Ordemann (norvég statisztikai hivatal munkatársa) elmondta, a legtöbben 2012-ben jöttek dolgozni, de most már kevesebben érkeznek Kelet-Európából.
Az elmúlt években
a svéd, litván és lengyel állampolgárok „nettó beáramlása” Norvégiába 16 ezer emberrel csökkent.
2016-ra a svédek, lengyel és litvánok emigráltak a legnagyobb számban Norvégiába.
Amihez zárójelbe kell tennünk azt a hazai balliberális médiaprostituáltaknak szintén égően fájó svédországi felmérést, amelyről három napja a svéd közszolgálati televízió számolt be: a megkérdezett 18 és 36 év közötti svédek egyharmada mondta, hogy szeretne külföldön dolgozni.
Az Aftenposten cikke ezután ismerteti,
milyen szépen esnek a munkanélküliségi mutatók a kelet-európai országokban.
Így érthető, olvasható, hogy Norvégiában az elmúlt évben mérték a legkevesebb odaérkezőt.
Az Economist szerint egyébként 1992 és 2015 között 18 millió kelet-európai keresett munkát határaikon túl, jegyzi meg a cikk.
Az írás ezután Magyarországra fordítja a figyelmét. Ott a fiatal, szakképzett embereket magasabb bérekkel, alacsonyabb adókkal, jelentős vásárlóerővel és szinte garantált munkahellyel várják.
A „Gyere haza fiatal” programmal és az EU-ban a legalacsonyabb vállalati adóval vonzzák a magyar hatóságok a fiatalokat. Arról nem is szólva, hogy
a minimál bér Magyarországon az elmúlt két évben 30 százalékkal nőtt.
Olvasható a populista, rasszista, idegengyűlölő, erőszakra felbujtó norvég cikk a norvégok hazájában megjelenő norvég napilapban.
(Lovas István, magyaridok.hu)
