Na, ezt is megértük! Végre valakik összerakták az igazságot a „stadionépítés mint az ország tönkretétele” című rohadt ellenzéki hazugság hegyről. Köszönet érte!
„Stadion vagy útépítés: tévhitek a hazai infrastrukturális fejlesztések kapcsán
György László, a Századvég vezető közgazdásza, Dobos Balázs, a Századvég vezető kutatója
A stadionokra és egyéb, sportoláshoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésére fordított összegek gyakran jelennek meg a hazai közgondolkodásban meg nem vásárolt lélegeztetőgépek, ki nem cserélt iskolaablakok, meg nem épített utak vagy épp fel nem újított vasúti sínek formájában. A valóság ezzel szemben az, hogy Magyarországon 2010 és 2016 között több mint 6 ezermilliárd forintnyi, közfinanszírozott infrastrukturális beruházás valósult meg (EU-s és állami forrásokból), 2020-ra ez az összeg pedig várhatóan eléri a 10 ezermilliárd forintot is. Mindeközben stadionokra és egyéb sportlétesítményekre az évtized végéig mintegy 300-350 milliárd forintot, a fenti összeg 3-3,5 százalékát fordítja a kormányzat.
A közúti, vasúti és egyéb közlekedési infrastruktúra fejlesztésére több mint 3 ezermilliárd forint jutott 2016-ig, míg kórházfejlesztésre, oktatási és kutatási intézmények, valamint egyéb társadalmi infrastruktúra fejlesztésére közel 1,2 ezermilliárd forint. A környezeti és energetikai infrastruktúra terén is jelentős beruházások valósultak meg, mintegy 1,8 ezermilliárd forint értékben, beleértve árvízvédelmi és ivóvízminőség-javító beruházásokat, megújuló energetikai fejlesztéseket, szennyvíztisztító telepek korszerűsítését. Az évtized végéig valamennyi említett területen további fejlesztések várhatók, részben a hazánk számára még mindig rendelkezésre álló uniós források felhasználásával, valamint egyre nagyobb mértékben a hazai költségvetésre támaszkodva. A jelentős, részint hazai finanszírozású programok közül kiemelendő a Modern városok program, amelynek keretében 23 megyei jogú városunk és környezetük fejlesztése valósulhat meg a következő években, mintegy 3,5 ezermilliárd forint értékben.
E beruházások mellett 2010-től kezdve a szabadidős és professzionális sport infrastrukturális feltételeinek megteremtése és fejlesztése is kiemelt cél. A dinamikus, évi 3 százalék feletti gazdasági növekedés eredményeként pedig lehetőség is nyílik e beruházások megvalósítására. A nem létező vagy 40-50-60 éve amortizálódó pályák és stadionok (újjá)építésére – jórészt a Nemzeti stadionfejlesztési program keretében – 2020-ig várhatóan 200-250 milliárd forintot fordít a kormányzat, beleértve az új Puskás Ferenc Stadion felépítését is. Emellett komoly költséget jelentett a 2017-es vizes vb rendezéséhez szükséges infrastruktúra megépítése is. Ez az a világesemény, amelyet 2021-ben mindenképp megrendeztünk volna, ám a mexikói Guadalajara visszalépése miatt már 2017-ben sor került rá. A kapcsolódó infrastrukturális fejlesztésekre mintegy 92 milliárd forintot költött Magyarország. Ez együtt hozzávetőleg 300-350 milliárd forint közkiadás, ami valóban jelentős összeg, tíz év alatt azonban a hazai GDP egytized százalékát sem éri el, és mintegy 10 ezermilliárd forintnyi infrastrukturális beruházással áll szemben.
Mindezekből is látszik, hogy ma még súlyos tévhitek élnek a hazai közgondolkodásban az infrastruktúra fejlesztése, illetve a stadionokra és hasonló beruházásokra fordított összegek nagyságrendje kapcsán. A következő években, a minket körülvevő épített környezet további megújulásával együtt, talán ez is változni fog.”
(Bayer Zsolt blogja: badog.blogstar.hu)
