Ez egyre durvább! Kiteregettek Záveczék a Márki-Zay-féle kampánystábról: „Mi mondtuk, hogy baj van, ők pedig legyintettek, elengedték a fülük mellett”

Augusztus végén, közel 5 hónappal az elbukott választás után jött a hír, hogy „az ellenzéki összefogás központi kampánystábjának három tagja szeptembertől Forrás Társadalomkutató Intézet néven új közvélemény-kutató projektbe kezd”.

Galgóczi Eszter politikai elemző, Vető Balázs közvélemény-kutató, onlinemarketing-szakértő és Zaránd Péter kampányszakértő (Sétáló Budapest, ellenzéki összefogás) április 3. után újra elővették a kampány alatt megrendelt, illetve a nyilvánosan elérhető közvélemény-kutatási adatokat, mindent átnéztek, és arra jutottak, hogy ezekből nem volt látható, hogy az ellenzék ilyen mértékű vereséget szenved. Szerintük valami nagyon nem stimmel a kutatók módszereivel, és a választás után a jórészt fals eredményekért egyik intézet sem vállalta a felelősséget, de egyelőre a magyarázattal is adós a szakma.

A hírről cikket író 444 most a „megtámadott” közvélemény-kutatókat is megkérdezte: Závecz Tibor, Hann Endre, Ember Zoltán és Róna Dániel nyilatkoztak.

„A nyilvános kutatások egy részéből és a nem nyilvános kutatásokból is lehetett látni, hogy az ellenzék hátránya jelentős, és az idő előrehaladtával egyre nagyobb. Zarándék mégis az utolsó pillanatig azt hitték, hogy az ellenzék nyerhet. Ez nagy hiba volt” – mondta a 21 Kutatóközpont vezetője, aki emlékeztetett:

Závecz Tibor szerint valóban az ellenzék vezetett októberben. „Az utolsó félévben – bármit is állítanak kritikusaink – történtek markáns változások: nálunk az ellenzék három ponttal esett a teljes népességen belül, a Fidesz pedig négy ponttal nőtt” – elevenítette fel, hozzátette: Ő a biztos választók körében mért 50-46 százalékos Fidesz-vezetést hoztam utoljára nyilvánosságra. „Ez körülbelül 300-350 ezres különbséget jelent a két oldal között. Ennél nagyobb lett a Fidesz fölénye. Nagyjából egymillió szavazat. Ha ebben van elszámolni valóm, akkor én ezt szívesen megteszem. Bár nem előrejelzést tettem közzé, hanem mérési adatot, de ezzel nem nyugtatom magam, hanem keresem az okokat” – mondta Závecz, aki három magyarázatot tart lehetségesnek.

„Vagy a mérés adott pillanatában csúszott félre valami, vagy a dolog statisztikai, matematikai okokkal magyarázható; vagy ez annak az időszaknak a folyománya, ami a mérés lezárulta, tehát március 26. és a választás napja, április 3. között eltelt úgynevezett „utolsó hét effektus”. Az a szakmai kihívás, hogy kivizsgáljuk, hogy a három ok közül melyiknek és mekkora szerepe van abban, hogy ez a különbség létrejött. Ezekkel kell szembenézni, és ezeket vállalni kell” – szögezte le Závecz Tibor.

Ember Zoltán ugyanakkor őszintén bevallotta, hogy

„Mégis azt mondtam, hogy 6-8 % közötti ellenzéki mínuszra számítok, ami még nem kétharmados Fidesz-győzelem. Volt egy pszichés nyomás, és a végére magamat is meggyőztem. Szándékosan nem publikáltunk semmilyen adatot, csak a választás előtt néhány nappal egyetlen szereplés alkalmával mondtam be a 6-7%-os várakozást. De ha rám tettek volna egy hazugságvizsgálót, akkor az nem jelzett volna. Többé nem szabad ebbe a hibába esni” – szabadkozott az Iránytű Intézet vezetője. Ember szerint eluralkodott egy nagyon káros légkör Magyarországon. Ha egy közvélemény-kutató gyengébb adatot közöl akár nyilvánosan, akár csupán a megrendelők felé, akkor nyomás nehezedik rá, és az adatait azonnal kétségbe vonják. Hann Endre egyetértőleg emlékeztetett, hogy Márki-Zay Péter azzal támadta meg őt, hogy Orbán kottájából játszik. ( A közös miniszterelnök-jelölt így nyilatkozott március végén a Medián-felmérésről: „Ha Orbán Viktor tervezte volna ezt a kutatást, és hogy mikor és hol jelenik meg, pontosan ugyanezt csinálta volna. És ami úgy néz ki, mintha Orbán Viktor csinálta volna, azt sokszor tényleg Orbán Viktor csinálja.”)

A Medián-vezető ezután bevallotta, hogy volt, hogy ő is öncenzúrát gyakorolt, annak ellenére, hogy „rám úgy tekintenek, hogy talán én vagyok, aki leginkább képes a pofájukba vágni a helyzetet”.