in ,

Egyáltalán nem oltanak lassan a magyarok, sőt!

Nem csak az átoltottsági százalék magas, de az oltások beadásának sebességében is élen jár hazánk.

Az átoltottsági adatok kimondottan jól alakulnak, az első oltás adta relatív biztonságot már több mint egymillió ember élvezheti, a második oltás fékezettebben, de nem rosszul halad, és bizonyos kezdeti gondok – adminisztrációs hibák, mint például a két héttel ezelőtti hétvégi fiaskó – ellenére az átoltottsági arány dinamikusan emelkedik.

Ez abból is látszik, hogy míg a koronavirus.gov.hu adatai szerint januárban összesen 279 ezer dózist adtak be az oltópontokon (222 ezer ember az első, 57 ezer az első és a második oltást is megkapta eddig), februárban ez a szám 927 ezerre ugrott (677 ezer elsőre, negyedmillió másodszorra beoltott személy). Az utolsó, március 13-i adat szerint már csaknem 1,6 millió adag vakcinát adtak be, ebből 1 millió 335 ezer első dózis volt.

 

Európa-ezüstérem

Ez összességében mintegy 13,6 százalékos átoltottságot jelent (az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ szerint egyébként 15,3 százalék), amivel stabilan őrizzük második helyünket az uniós összevetésben. Az országban a legutolsó, március 12-i adatok szerint csaknem 3 millió adag vakcina van, így meggyőző mennyiségű tartalék is rendelkezésre áll.

Ez utóbbi tényt többen próbálták úgy bemutatni, mintha a raktáron porosodnának a vakcinakészletek, a valóság ezzel szemben az, hogy a keleti oltóanyagokat – a kínai Sinopharmot és az orosz Szputnyikot – alapos, esetenként akár több hetes ellenőrzésnek vetik alá, így hiába érkezett az elmúlt napokban 450 ezer új kínai oltóanyag, ezeknek előbb „át kell menniük a vizsgán”, és csak később lesznek beadhatóak – ahogy a február 16-i, 550 ezres kínai szállítmány is mostanra fogyott el.

Bár értelemszerűen nem lehet az egész országot pár nap alatt beoltani, a vakcinák beadása így is kimondottan gyorsan halad: e téren is az EU ezüstérmesei vagyunk,

csak Málta előzi meg hazánkat a maga 17 százalék fölötti eredményével.

A lakosságarányosan beadott vakcinák tekintetében az oxfordi bázisú Our World in Data nevű adatbázis szerint ugyanis hazánk a felpörgetett oltási kampánynak köszönhetően február vége óta, a kis szigetország kivételével lekörözte a teljes Európai Uniót: a legutolsó, március 13-i adat szerint 0,62-es értéken áll, az elmúlt napokban 0,61 és 0,65 között mozgott, a változott oltási tervnek megfelelően ez szinte kizárólag első dózisokat jelent. Magyarán: a lakosság ekkora százaléka kapta meg a vakcinát egy nap alatt; ez a nem egészen 10 milliós magyar lakosságra vetítve 59-63 ezer embert jelent naponta, ami

több mint duplája az uniós átlagnak.

Málta kicsivel teljesít jobban (sőt, volt már, hogy hazánk meg is előzte valamivel), március 13-i csúcsértéke 0,79 volt, aznap, száz főre vetítve. Beszédes, hogy a bronzérmes Észtország is nagyságrendekkel van lemaradva, 0,39-es értéket mutat.

 

Gyors oltás, gyors szabadulás

A matek nem bonyolult: minél magasabb a lakosságarányosan egy nap alatt beadott vakcinák száma, annál hamarabb érhető el az áhított nyájimmunitás, amit jelenleg 70 százalék körüli átoltottságnál húznak meg. Ha hazánk példáját nézzük, és a mostani, száz főre eső 0,61-0,65-ös dinamikák alapján számolunk, ez – a meglévő, 13,6 százalékos átoltottságot figyelembe véve, és az első, illetve második dózisok eloszlását (3,5:1) figyelembe véve – még körülbelül 110-120 napot jelent,

azaz, ha húsvétra nem is, de június-július fordulójára már meglehet a nyájimmunitás.

Természetesen vannak egyéb tényezők: a fertőzésen frissen átesettek is védettek, őket tehát nem kell beoltani, emellett a tempó is fokozódhat: a meredeken felfelé ívelő átoltottsági görbe arra utal, hogy van még tartalék a rendszerben. Persze azt sem szabad elfeledni, hogy a lakosság egy bizonyos százalékával – oltásellenesekkel, nehezen elérhetőkkel, stb. –, főleg a végefelé lelassulhat a folyamat, de józan számítás szerint ez a nyájimmunitás elérését nem teszi kockára.

Úgy utazni, mint régen – ha a nyájimmunitás megléte a feltétele egy ország teljes kinyitásának, fürdőkkel, bulikkal, karantén és egyéb kellemetlenségek nélkül –, nos, egy darabig még nem nagyon fogunk: a tagállamok, köztük a fejlett, nyugati országok oltási dinamikája 0,2-0,3 között alakul, az uniós átlag március 12-én 0,26 volt. Ez a 8-8,5 százalék körüli átoltottsággal számolva azt jelenti, hogy az EU-átlag 205-210 nap után szabadulhatna fel teljesen, ha csak az első dózisokat vesszük figyelembe,

tehát az átlagos európai ország 7 hónap múlva, azaz októberben

éri el a nyájimmunitást, ha a magyarhoz hasonló arányban utánkövetik a második dózissal az elsőt, akkor ez inkább decembert jelent. Persze a dobogó alsó fokán és az alatt gyülekező – főleg észak-európai – eminensek hamarabb sorra kerülhetnek, Dánia, Finnország, Észtország és Litvánia reménykedhet ebben, ők akár szeptemberben elérhetik ezt az arányt, a többiekre még hosszabb várakozási idő vár.

 

Az igazi elsők a folyosón vannak

Néhány EU-n kívüli, de európai országgal kapcsolatban már jobb a helyzet. A bajnok az Egyesült Királyság, ahol a lakosság mintegy 38 százaléka megkapta már az első vakcináját, és napi 0,5 százalék körül kapja továbbra is a lakosság. A másik Szerbia; noha a szerbeknél ismét szigorítást hirdettek meg, de joggal reménykedhetnek benne, hogy az egyik utolsó ilyen intézkedésről van szó (ahogy hazánkban is, hiszen a fokozatos lazításhoz nem feltétlenül szükséges megvárni a nyájimmunitás meglétét). Déli szomszédunk hasonló dinamikával olt, mint hazánk, csak a keleti vakcinadömpingnek köszönhetően korábban kezdte, s a lakosság mintegy fél százaléka kapja meg naponta a vakcinát, jelenleg a szerbek mintegy 28 százaléka megkapta már az első oltását. Mindezek, és a jelenlegi tendenciák alapján

a briteknek és a szerbeknek is három hónap lehet a nyájimmunitás elérése, azaz május-június fordulójára lehet várni.

Európa többi része pedig vár; a legrosszabb forgatókönyvek szerint akár a jövő év elejéig.

 

 

(mandiner.hu)

 

 

Oszd meg a barátaiddal is!

Vélemény, hozzászólás?

Loading…

0

Semjén Zsolt is kimondta a lényeget: Gyurcsány Ferenc nemzetellenes volt és az is maradt

Emlékeztek? Így énekeltük a Nemzeti Dalt 250 ezren a Kossuth téren! Lesz még ilyen valaha újra? Videó