Októberben 12,8 százalékkal nőttek a keresetek
Októberben a bruttó átlagkereset 295 800 forint volt, 12,8 százalékkal több, mint egy évvel korábban – jelentett szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Varga Mihály: A keresetek növekedése összhangban áll a kormány várakozásaival
Varga Mihály kiemelte, Magyarország az októberi bérnövekedéssel nemzetközi összehasonlításban a régióban a második helyen áll Lengyelország mögött, Szlovákia és Csehország előtt, és megjegyezte: szeretnék, ha a bérfelzárkóztatás gyorsabb lenne.
A nemzetgazdasági miniszter jelezte, a béremelkedés összhangban van a kormány törekvéseivel és felidézte, hogy a tavaly megkötött bérmegállapodás lehetővé tette a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelkedését.
A bérmegállapodás és az életpályamodell további lépései jelentős, 10 százalék feletti reálkereset növekedést eredményeztek az országban – tette hozzá.Varga Mihály elmondta, az elmúlt 10 hónapban Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés és Nógrád megyékben volt a legnagyobb arányú, 15 százalék feletti a keresetek növekedése, az ágazatok közül pedig az egészségügyben volt a legmagasabb béremelkedés a turizmus, a mezőgazdaság, az építőipar és az ingatlanszektor előtt.
Az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 196 700 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 204 600 forintra becsülhető.
Az októberi 2,2 százalékos inflációval számolva a reálbérek éves emelkedése októberben 10,4 százalékos volt. Az év első tíz hónapjában a bruttó és a nettó átlagkeresetek szintén 12,8 százalékkal nőttek, ami a 2,4 százalékos inflációval számolva 10,1 százalékos reálbér-emelkedésnek felel meg.
A rendszeres – prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt – bruttó keresetek 13,1 százalékkal nőttek tavaly októberhez viszonyítva.
A versenyszférában 12,7 százalékkal nőttek a keresetek, a költségvetésben 13,2 százalékos volt a keresetek emelkedése tavaly októberhez viszonyítva.
A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással – tette hozzá a jelentés.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a munkaerőpiac, legyen szó akár a foglalkoztatásról, akár a bérkiáramlásról, egyértelműen pozitív hatást gyakorol a lakosság vagyoni helyzetére és vásárlási hajlandóságára. Az elemző szerint ezért az utolsó negyedévben tovább erősödhet a fogyasztás és a GDP-növekedése, az éves átlagos bérdinamika 13 százalékos lehet.
Nyeste Orsolya, az Erste szenior makrogazdasági elemzője szerint nem okozott meglepetést a legfrissebb kereseti statisztika, ugyanakkor a bérnövekedés üteme lassult, ami részben a bázisadatok következménye. A jelentős reálbér-emelkedés és az alacsony infláció miatt a belső fogyasztás élénkülése érdemben hozzájárul.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint idén a reálbérek kétszámjegyű emelkedése várható, jövőre pedig valamivel visszafogottabb, de még mindig jelentős lehet a növekedés. Az idei béremelkedés elsősorban a minimálbér és a garantált bérminimum növekedésének, valamint a munkaerőpiacról érkező nyomásnak, azaz a munkaerőhiány miatti fizetésemelések eredménye. A reálbérek 10 százalék körüli emelkedéssel zárhatják az idei évet az elemző szerint. Jövőre a bruttó és nettó béreknél elképzelhető a 10 százalék feletti növekedés, a reálbér viszont – az infláció miatt – 8 százalék körül emelkedhet a jelenlegi kilátások alapján. Németh Dávid szerint a nettó reálbérek idei és a jövőre várható növekedése hosszú távon csak akkor fenntartható, ha a termelékenység is javulni fog. Ha a termelékenység javulása nem tart lépést a fizetések emelkedésével, akkor romlik a magyar gazdaság versenyképessége. A beruházási adatokból egyébként láthatóak annak jelei, hogy több vállalkozás már gépek beszerzésével igyekszik pótolni a hiányzó és dráguló munkaerőt.
Horváth András, a Takarékbank elemzője szintén kiemelte: idén 13 százalékot meghaladóan nőhetnek a bérek a bérmegállapodások, a minimálbér 15 százalékos, a garantált bérminimum 25 százalékos növelése, valamint az egyre fokozottabb szakemberhiány miatt. Az ideinél visszafogottabb, de továbbra is érdemi növekedés várhatóan a 2018-as évben is kitart, 9 százalékos átlagos bérnövekedést várnak a jövő évre a szakemberhiány illetve a 8 és 12 százalékos további bérminimum-emelés nyomán. Idén a várt 2,4 százalékos éves infláció mellett 10 százalékot meghaladó reálbér növekedés lehet, míg 2013-tól 2017 végéig összesen 31 százalékkal, közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 34 százalékkal nőttek a reálbérek.
A béremelkedésre felfelé mutató kockázatot jelent az egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedés, így az építőipar 30 százalék körüli jelenlegi bérnövekedési üteme. Az elmúlt hónapokban folytatott bértárgyalások – egyes esetekben kétszámjegyű bérmegállapodások – is ezt tükrözik, továbbá egyes ágazatokban folytatódik az életpályamodellek fejlesztése, illetve a turizmusban és a kiskereskedelemben már 240 ezer forintos bérminimumról zajlanak a tárgyalások – vélekedett.a GDP utolsó negyedévi növekedéséhez – mondta. Az Erste idén 12-13 százalékos átlagos bérnövekedést vár, míg jövőre 7-8 százalékra lassulhat a bérek növekedése.
(magyarhirlap.hu)
