A 2019-es európai parlamenti választásokon jó esély van arra, hogy a polgárok szerte a kontinensen amellett tegyék le a voksukat, hogy gyökeresen változzon meg a bevándorláspárti politika – nyilatkozta lapunknak Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője.

A Digitális jólét program miniszterelnöki biztosi posztját is betöltő politikus szólt arról is, hogy az internetről és a digitális fejlesztésekről tartott nemzeti konzultáció segítségével a magyar polgárok véleményére és igényeire épülő nagyszabású, a digitális ökoszisztéma egészét érintő kezdeményezés az ország jövőbeni sikerességének, így a gazdasági növekedésnek is az alapfeltétele.

– A jövő tavaszi országgyűlési képviselő-választások után egy évvel újabb voksolás lesz, az euró­pai parlamenti mandátumokért versenghetnek a pártok. Már készül a megméretésre?
– Különösen izgalmas lesz az a szavazás, amelynek során – a brexit után – mind a 27 uniós ország szavazói az urnákhoz járulnak. Nem lennék meglepve, ha a választást alapvetően az illegális migráció kérdésére adott válaszok határoznák meg, és jó esélyt látok arra, hogy a polgárok szerte Európában amellett tegyék le a voksukat, hogy bizony gyökeresen változzon meg Európa bevándorláspárti politikája.

– Mire alapozza ezt az álláspontot?
– A változás egyértelmű jelei mutatkoznak: az elmúlt két-két és fél évben a földrészünkön nem zajlott le úgy választás, hogy ne szenvedtek volna el – esetenként – katasztrofális vereséget vagy jelentős támogatáscsökkenést a migránssimogató politikát képviselő pártok és politikusok. Így történt ez Olaszországtól Franciaországon át Németországig és Ausztriáig. Szijjártó Péter külügyminiszter úr fogalmazott úgy az ideologikus, lázálomszerű politikai teóriák kapcsán, hogy fel lehet építeni egy mesterséges világot, ami megóv attól, hogy találkozni kelljen a valósággal, ám a valóság előbb-utóbb bekopogtat, sőt be is lép az ajtón.

– Brüsszelben is várható, hogy belátják a tömeges bevándorlást elutasító érvek észszerűségét?
– Bár néhány politikusnak árnyaltabbá vált a véleménye, nem várható, hogy belátható időn belül és magától megváltozik a jelenlegi migránssimogató európai kánon. Nettó agyrém, hogy az európai vezetők antidemokratikusnak, populistának állítják be, hogy egyes országokban, köztük hazánkban népszavazás vagy nemzeti konzultáció keretében véleményt mondhattak a polgárok a migráció kérdésében.

– A V4-ek hangja is erősödhet a bevándorláspolitikával kapcsolatban?
– Az, hogy Közép-Európa országai a maguk közös történelmi tapasztalataival, érdekeivel, az európai értékek melletti elkötelezettségükkel közös álláspontot képviselnek, és így igyekeznek az Európai Unió és a kontinens egészét érintő döntéseket befolyásolni, egy nagyon izgalmas és értékes együttműködés. Úgy látom, hogy napjainkban a közép-euró­pai polgárok érdekeiért való kiállás egy nagyon kemény harc. Az uniós intézmények és egyes tagállamok vezetői ugyanis nem a szelíd nyomásgyakorlás eszközeivel próbálják rávenni a V4-ek országait, így hazánkat is az álláspontunk megváltoztatására, hanem korábban nehezen elképzelhető vagy egyenesen elképzelhetetlenül durva politikai eszközökkel.

– Mint amilyen az atombombaként emlegetett hetes cikkely is?
– Igen, számos egyéb dolog mellett. Példaként említhetem még azt is, hogy a költségvetés ellenőrzésében időnként már közvetlen politikai csatározások is zajlanak. Ez elfogadhatatlan és meglehetősen kiábrándító is, hiszen az uniós testület eddig alapvetően tárgyilagosan működött, az uniós források szabályszerű, hatékony felhasználását politikai részrehajlás nélkül ellenőrizte. Időről időre olyan politikusi nyilatkozatokat lehet hallani, amelyekben azt sürgetik, hogy – lévén Magyarország nem migránssimogató politikát képvisel, ezért a durva politikai nyomásgyakorlás eszközeként – már a jelenlegi költségvetési időszakban vonjanak meg uniós támogatásokat hazánktól. Ezek a támadások politikai zaklatások: méltatlan és aljas erőszakoskodások.

– Mi állhat emögött?
– A nagy nyugat-európai országok közvéleményének és politikai elitjeinek – rendkívül finoman szólva – nem mindenben megalapozott nagyképűsége és felsőbbrendűségi tudata a szerintük „félművelt”, „elmaradott” Közép-Európával és a „barbár” Kelet-Euró­pával kapcsolatban. Úgy gondolják, ők minden tekintetben felettünk állnak, és alapvetően lenéznek, lesajnálnak minket, tulajdonképpen erős csodálkozással fogadják, hogy például Bulgáriában és Romániában is késsel-villával esznek az emberek.

– A bevándorláspárti Soros-tervvel kapcsolatos legutóbbi nemzeti konzultáción kétmilliónál is több ember nyilvánított véleményt, de a korábbi kérdésfeltevések is hasonlóan sikeresek voltak. Kijelenthetjük, hogy egy új csatorna nyílt meg az emberek és a kormány között?
– A nemzeti konzultáció az elmúlt évtized egyik legfontosabb közéleti innovációja Európában, ahol az egyes országok demokratikus intézményeinek működésével kapcsolatban a részvétel hiányáról beszélnek és arról, hogy az emberek nem érzik magukat bevonva a döntésekbe, a választási részvétel is többnyire alacsony. A nemzeti konzultáció intézménye lehetőséget teremt arra, hogy a hazánk előtt álló fontos ügyek eldöntésében, az irányok meghatározásában a polgárok közvetlenül részt tudjanak venni. A polgároknak a nemzeti konzultációkon kinyilvánított akarata határozza meg a magyar kormány és az Országgyűlés által meghozott döntéseket. A nemzeti konzultáció, ahogy az unióban mondják, „best practice” a demokratikus intézmények és eljárások erősítése szempontjából.

– Az ön által miniszterelnöki biztosként felügyelt Digitális jólét programban (DJP) is jelentős szerepet kapott a nemzeti konzultáció, ha jól tudom.
– A DJP megalkotását megelőzően, 2015-ben nemzeti konzultációt szerveztünk az internetről és a digitális fejlesztésekről. Az InternetKon során a magyar polgárok szabadon véleményt formálhattak a magyar internet jövőjéről, és a kérdésekre több tízezer polgár válaszolt. A kormány már a kezdetektől világossá tette, hogy a polgárok által az InternetKon során kinyilvánított akaratoknak, szándékoknak megfelelően fogja majd kidolgozni és megvalósítani a digitális fejlesztéseket szolgáló programot. A konzultációnak ráadásul az internet nemcsak a témája volt, hanem a platformja is: kizárólag online lehetett válaszolni a kérdésekre.

– Miért tartották ennyire fontosnak az emberek véleményét ezen a területen?
– A DJP indulása előtt a digitális ágazat piaci szereplői, a szakmai szervezetek, valamint az egyetemi-tudományos műhelyek is a döntéseket megelőző érdemi eszmecserét hiányolták a digitalizáció területén. Alapvető, gyökeres változást kívántunk elérni azzal, hogy a digitális fejlesztésekkel kapcsolatban minden kormányzati döntést a tárgyalásokra, a folyamatos egyeztetésekre, az érdemi párbeszédre építettünk. A magunk mögött hagyott két esztendőben – a digitalizációban érintett valamennyi szereplő bizalomra épülő együttműködésének köszönhetően – még annál is messzebb jutottunk, mint azt 2015 végén a legoptimistábbak gondolták.

– Ezek szerint a szakmai szervezetekkel is működött a párbeszéd?
– Az egyik legfontosabb eredménynek azt tartom, hogy a legszélesebb szakmai közvéleményben, az üzleti és a közéleti döntéshozók, valamint a polgárok millióinak körében is bekövetkezett a régen várt szemléletváltás. Mindenki számára világossá vált, hogy a digitalizáció nem a holnap feladata, hanem a jelen egyik legfontosabb, átfogó fejlesztési programja.

– Miért ennyire fontos ez a terület?
– A digitális átalakulás egy átfogó, esélyteremtő társadalmi változás, amelynek középpontjában maguk az emberek állnak. Sikeres, a gyermekeink számára érdekes és minőségi tanulási lehetőségeket nyújtó oktatási rendszer csak úgy építhető fel, ha a teljes oktatási rendszer digitális átalakítása megtörténik, de az egészségügyi szolgáltatások színvonalának emelése vagy az állam hatékony működése sem képzelhető el digitális fejlesztések nélkül.

– Mondana valamit a fejlesztések szerkezetéről?
– A DJP-ben a fejlesztések kiindulópontja a megfelelő színvonalú digitális infrastruktúra kiépítése, erre további három nagy fejlesztési pillér épül: a digitális kompetenciák, vagyis a digitális írás- és olvasástudás fejlesztése, a gazdaság digitalizációja, valamint az állami működés digitális átalakítása.

– Hol tartunk ezekben?
– Az elmúlt két évben a vezetékes internethálózat színvonala alapján az EU országainak legfejlettebb első harmadába kerültünk, a mobil adatátviteli, azaz mobil internethálózatunk fejlettsége tekintetében pedig a világ első öt országa között vagyunk. Több nagy léptékű infrastruktúra-fejlesztési programot valósítunk meg. A közös európai uniós elhatározás alapján elindított Szupergyors internet program keretében hazánkban – az európai céldátumot két évvel megelőzve – 2018 végére minden háztartásba, valamennyi helyrajzi számmal rendelkező ingatlanba elér a szupergyors, legalább 30 Mbit/s adatátviteli sebességű internetszolgáltatás.

– Célja a programnak a szolgáltatások megfizethetőbbé tétele is?
– A DJP egyik alapvető célja, hogy minden akadályt lebontson, ami annak az útjában áll, hogy valaki internethasználóvá válhasson. A kormány javaslatára Magyarországon még soha nem látott mértékben, két lépésben, idén januártól 27-ről 18 százalékra, 2018. január elsejétől pedig 18-ról 5 százalékra csökken az internet-előfizetés áfája. Az adócsökkentéssel jövő év elejétől Magyarországon lesz a legalacsonyabb az internetezés áfakulcsának mértéke az Európai Unió tagállamai között. Az újabb adócsökkentéssel 2018-ban immár összességében 17-18 százalékkal lesz olcsóbb az internetezés ára Magyarországon, amivel két év alatt összesen 35-40 milliárd forinttal több marad majd a magyar polgárok és vállalkozások zsebében.

– Mit jelent ez a gyakorlatban?
– Nyugodtan nevezhetjük ezt az intézkedést digitális rezsicsökkentésnek is, hiszen a szakemberek azt mondják, hogy a közszolgáltatásoknál, mint például a víz, a villany és a gáz, a tíz százalékot meghaladó árcsökkenés a családok 80-90 százalékának költségvetésé­ben már érezhető megtakarítást jelent. Esetünkben a 20 százalékot is megközelíti az internet-előfizetési díjak árának csökkenése, és ennek is köszönhető, hogy hazánkban a rendszeresen internetezők aránya az utóbbi másfél esztendőben 72-ről 78 százalékra nőtt, az idei év végére gyakorlatilag elérte az unió 79 százalékos átlagát.

– Tudna példákat mondani arra, hogy a digitális fejlesztések hogyan tehetik kényelmesebbé a mindennapjainkat?
– A nemrég bevezetett, ingyenesen igényelhető új e-személyi igazolvány például nagyságrendekkel megkönnyít majd mindenfajta e-ügyintézést. Még a legderűlátóbbak is azt mondták, hogy az első egy-másfél évben talán meghaladja majd az egymilliót az igénylések száma, ezzel szemben már most hárommilliónál is többen rendelkeznek az újfajta e-személyivel. Nemzetközileg is komoly elismerést váltott ki, hogy idén hazánkban megteremtettük az e-adózás lehetőségét, aminek köszönhetően azok a polgárok, akik az adóhivataltól előzetesen kérték, elektronikusan megkapták az előre elkészített személyijövedelemadó-bevallásukat. Így az ügyteher megfordult, kényelmesebbé téve az adózók életét.

– Milyen előnyök várhatók a digitalizációtól az oktatásban?
– Magyarország Digitális Oktatási Stratégiája 2020-ig fokozatosan teremti meg a digitális oktatás, képzés feltételeit. A fejlesztések folyamatosan zajlanak, a 2019-ben induló tanévre minden iskolában széles sávú internetelérés és wifi­lefedettség lesz, a pedagógusok jelentős része kap tanári laptopot, és a tantermek általános digitális felszereltsége is javul. Tehát az új digitális tan- és kiegészítő anyagok használatának minden feltétele adott lesz.

– A digitális eszközökkel való ellátottság terén is javult a helyzet?
– Éppen ezekben a napokban szállítottak ki egy 6,2 milliárd forintos eszközbeszerzési program keretében 41 ezer digitális eszközt: laptopokat, asztali gépeket és projektorokat Budapest és Pest megye oktatási intézményeibe.

– Európai parlamenti képviselőként számos projektben tevékenykedik Brüsszelben is. Mit lehet tudni ezekről?
– A legfontosabb brüsszeli tevékenységemnek a regionális fejlesztési politikával foglalkozó európai parlamenti szakbizottság munkájában való részvételemet tekintem. A feladatom egyszerű: mindent megteszek annak érdekében, hogy Magyarország uniós tagországként minél több európai fejlesztési forráshoz jusson hozzá. Tagja vagyok továbbá a költségvetési ellenőrző bizottságnak is. Ez az a testület, amelynek tevékenysége az őszi magyarországi látogatása kapcsán a korábbinál nagyobb nyilvánosságot kapott.
(Kárpáti András, magyaridok.hu)