Mit gondol, mikor lesz vége a háborúnak?
Találgatni tudnék csak…
Két hete tart már, eddig meglepően szívós ukrán védekezést, és nem túl izmos orosz hadmozdulatokat láttunk. Mi a helyzet jelenleg a fronton?
Az tény, hogy az ukránok eddig keményebb ellenállást tanúsítanak a vártnál. Az ukrán hadsereg morális állapota nagyon jó, de most kezd érvényesülni egyes pontokon az orosz túlerő. Nagyon úgy tűnik, hogy az oroszok eddig Délen, a gyérebben lakott területeken voltak inkább sikeresek, most viszont úgy tűnik,
Ez lenne az a bizonyos katlan, amelynek veszélyére már többször is felhívta a figyelmet?
Igen, hamarosan meglátjuk, hogy mi lesz belőle, valószínűleg nem csak egy katlan alakul majd ki. Ha Mariupol védőit is beleszámoljuk, akkor összesen ötven-hatvanezer katona rekedhet bent. Ha ez megtörténik, és bekerítik az ukrán erőket, akkor nem sok esélyük marad.
Mégis, a várakozásokhoz képest jóval gyengébb az orosz támadás. Ennyire elszámították volna magukat?
Mintha a kezdetben kisebb ellenállásra számítottak volna, ezért nem készültek fel megfelelően a leküzdésére. Egyfelől súlyosan alábecsülték az ukránok harckészségét, másfelől túlbecsülték a saját erejüket, és ez jelentős orosz veszteségekhez vezetett.
Vannak ugyan különleges műveletisek, akik jelentős szerepet kaptak, de azok a harckocsi egységek, amelyek a háború első napjaiban feltűntek a harcokban, sokszor nem a legelitebb csapatok. Ezzel szemben a mai napig Moszkva környékén és a Baltikummal szemben állomásoznak a legjobban felszerelt, morálisan is a legjobb állapotban lévő harckocsizók, talán utánpótlásnak szánják őket.
Honnan ismeri ilyen jól a térséget?
2014-ben a Védelempolitikai Főosztály vezetője lettem a Honvédelmi Minisztériumban, hozzám tartozott a Fegyverzetellenőrzési osztály is négy éven át. Így kerültem személyesen is több alkalommal az ukrajnai frontvonalra. De Kárpátalját korábban is nagyon jól ismertem, van egy alapítványunk, amely az ott élő magyarok megsegítésével foglalkozott évtizedeken keresztül.
Négy éve jelent meg geopolitikai thrillere, a Máglyatűz, amely regény formájában szinte megjósolta a mostani eseményeket…
Valóban, a könyvben megjelenik az, hogy Oroszország számára a jelenlegi helyzet elfogadhatatlan, oldalakon keresztül tervezgetik az oroszok az Ukrajna elleni lépéseket, de ezek leginkább destabilizációs műveleteket takartak. A folytatás szólt volna a nyílt háborúról, azt ebben a formában már nem írom meg. Amiről írtam, az részben be is következett, ilyen például a magyar-ukrán konfliktus szítása.
Ez még akkor is így van, ha amúgy az elmérgesedett viszonyért az ukrán politika és a szélsőséges nacionalisták tettek a legtöbbet.
Az elmúlt években pontosan az ilyen szürke zónás műveletekre készültek fel az orosz fegyveres erők, ahogy az be is bizonyították a Krím-félsziget elfoglalásával. Most mégis egy klasszikus 20. századi háborút indítottak Ukrajna ellen. Vajon miért?
Ukrajnát a szokásos lassú módszerekkel is képesek lettek volna megfojtani, igaz hosszabb ideig tartott volna, és kevésbé biztos a kimenetele. Ezzel együtt is rejtély, hogy miért teszik ezt a világ nyilvánossága előtt, ilyen brutalitással? Valószínűleg Vlagyimir Putyin ebben a kérdésben eléggé elbízta magát, és a nagyobb kockázatú, de gyorsabb műveletet választotta.
Nemrég azt írta, a fegyverszállítás súrolja a háborúba való bekapcsolódást, és a konvojok orosz célpontok lehetnek, de egy NATO repüléstilalmi zóna maga a háború Oroszországgal. Ezek szerint Magyarország jól teszi, ha ebből kimarad
Természetesen!
Ez egy olyan kardinális kérdés, ami nem egészen értem, hogy tudja bárkinek a figyelmét elkerülni.
Oroszország akár megnyeri a háborút akár nem, számon fogja ezt tartani. Az más kérdés, hogy Lengyelország, vagy a balti államok számára teljesen mást jelent az orosz veszély, mint mondjuk nekünk, valahol érthető az ő reakciójuk is. Én egyáltalán nem akarom kritikával illetni azokat az államokat, amelyek úgy döntöttek, beszállnak Ukrajna felfegyverzésébe, de ez minden országnak a saját, privát döntése, a magánügye kell legyen.
Így is bőven kijut majd a háború gazdasági hatásaiból, a kormány a napokban gabonakiviteli tilalmat rendelt el. Ekkora a baj?
Igen. Oroszország és Ukrajna kulcsfontosságú gabonatermelő ország, és nagyon nehéz azt elképzelni, hogy Ukrajnában most rendes tavaszi mezőgazdasági munkák zajlanak. Ez azt vetíti előre, hogy a termés egy része ki fog esni. Nem minden mezőgazdasági területet érintenek a hadműveletek, talán ahhoz elég lesz az idei termés, hogy az ország lakosságának legyen kenyere, de még a legjobb forgatókönyv, azaz a gyorsan véget érő háború esetében sem számolhatunk azzal, hogy nem érinti az exportot. Oroszország esetében is kétséges, hogy mennyit tud, vagy akar majd exportálni.
Esetleg szankciót vet ki a Nyugat az orosz búzára is?
Ez biztosan nem fog megtörténni, mert egy ilyen döntésbe a világ egy része szó szerint belehalhatna. Viszont Oroszország már belengette, hogy nem fog műtrágyát értékesíteni. Ha a világ legnagyobb műtrágya-exportőre ezt megteszi, biztosan oda vezet, hogy számos országban csökkenni fognak a terméshozamok.
Ez egy újabb csapás lesz a kieső ukrán és orosz export mellett.
Egészen biztos, hogy emiatt az összes élelmiszer kategóriában drágulás lesz.
A műtrágyán túl mennyire erősek Vlagyimir Putyin kártyái, ha ellenszankciókat akar bevezetni, és mitől függ, hogy melyiket húzza elő?
Oroszország nem egydimenziós állam, teljes tévedés azt gondolni, hogy ne tudnának komoly károkat okozni. A legdurvább hatást tényleg az élelmiszerpiacon tudják elérni, semeddig nem tartana leállítani az élelmiszer, illetve a műtrágya exportot.
Ráadásul a műtrágyagyártás részben a gáz exporttal is összefügg, vagyis ha a gázcsapokat elzárja Oroszország, azzal nem csak a fűtési szezonban tud kellemetlenséget okozni. Jól látható, hogy a műtrágyagyártást még a gázár drasztikus emelkedése is meg tudta roppantani, például a marosvásárhelyi Azomures, a román mezőgazdaság és ipar által használt műtrágyák legnagyobb helyi gyártója azért állt le mert annyira magas a gázár hogy teljesen ellehetetlenült a működésük.
Oroszország nagyon komplex módon tudja a világot befolyásolni. Nyilván a legdurvább dolgokat eddig még nem lépték meg, de már az előző, 2014-es orosz ellen szankciók is komoly hatással bírtak Európára. Jól látható, hogy minden egyes nyugati szankció ellen az oroszok képesek ellenszankcióval válaszolni.
Lehet, hogy az orosz repülőgépek elől le lett zárva az európai és az amerikai légtér de Oroszország válaszlépésként 17 millió négyzetkilométernyi légteret zárt le az európai meg az amerikai gépek előtt. Így például jónéhány európai országból nem lehet már megközelíteni Ázsiát.
De még ennél sokkal súlyosabb a helyzet a Kínával folytatott kereskedelem területén, mivel egyik fő útvonala Oroszországon fut keresztül.
Ráadásul Oroszország kezében nem csak az olaj, gáz és a búza vagy egyéb élelmiszerek vannak hanem ott vannak a ritka fémek is. Ha megakadályozza mondjuk a titán, nikkel és a palládium kivitelét – erre történtek is már utalások – akkor a nyugati ipar egy komoly csapást szenved el.
Attól függ a kimenet hogy Oroszország mennyire hajlandó még további szankciókat hozni a nyugattal szemben. Rengeteg ütőkártyájuk van, az más kérdés, hogy minden szankcióval rongálják a nemzetközi megítélésüket és bevételtől esnek el.
Mit gondol, mi lesz Ukrajnával, ha lezárul a háború? Az eddig sem túl erős a gazdasága valószínűleg romokban lesz…
Ukrajnára az orosz támadás nélkül is egy rettenetesen nehéz év várt volna, így viszont még egyelég valószínűtlen győzelem esetén is rendkívül sötét időszak vár az ukrán népre. Egészen tragikus forgatókönyv az, ami megvalósul ezzel a háborúval.
Sokan mondják, hogy Ukrajna Kelet Svájca lehetett volna, ha jobban használja fel természeti adottságait….
A Kelet Svájca talán egy kicsit túlzás, de tény, hogy Ukrajna egy kifejezetten gazdag ország lehetne, ha a Szovjetunió bukása óta jól gazdálkodik erőforrásaival. Ám ez eddig egyetlen rendszernek, sem az orosz, sem a nyugatbarát kormányoknak nem sikerült megvalósítani.
(mandiner.hu)
Add tovább!
