– A Nemzeti alaptanterv (NAT) azért nemzeti, hogy megjelenjenek benne a nemzeti értékek. Az irodalomkönyvbe pedig igenis bele kell kerülniük azoknak a szerzőknek, akik nemzeti értékeket ápolnak, akik a magyar nemzet felé bizonyítottak valamit – hangsúlyozta lapunknak az egyik vezető vidéki általános iskola igazgatója. Szabó Gyula, a debreceni Epreskerti Általános Iskola intézményvezetője, a város kulturális és oktatási bizottságának tagja szerint elkerülhetetlen, hogy a tananyag megújításakor ideológiai viták alakuljanak ki a magyar és történelem tárgyak kötelező tartalmai körül, de el kell fogadni, hogy a változtatás időnként szükségszerű. – Az idő múlásával folyamatosan változnak a történelmi szereplők, és ahogy a társadalom szemlélete formálódik, úgy változik a történelmi szereplők súlya, megítélése is. Teljesen természetes, hogy ennek megfelelően a tananyag is alakul, ha nem így lenne, akkor rendszerváltás sem lett volna, és az iskolákban még mindig Kun Bélát meg Lenint taníthatnánk – fogalmazott az igazgató.
Szerinte a megújult NAT próbál lépést tartani a változó korral, a szülők, illetve a munkaerőpiac igényeivel is. – Generációs nemzedékváltás zajlott le az elmúlt években, ami egyértelműen indokolta a NAT módosítását. Olyan nemzedék lép be most a közoktatási rendszerbe, amelyik már másfajta tudással rendelkezik, mint a korábbi évfolyamok. Megváltoztak a piac igényei is, a mindennapokhoz sokkal közelebb álló, gyakorlatban jól alkalmazható tudást kérnek számon a végzetteken. Ennek a kihívásnak pedig csak úgy tudnak megfelelni az iskolák, ha a módszertan és a tananyag az igényekhez igazodik, és nagyobb hangsúlyt kap a kompetenciák fejlesztése. A mostani módosításból pedig kiolvasható ez a szándék – állapította meg az intézményvezető.
Mint mondta, a földrajztananyag például jól láthatóan – és indokoltan – eltolódott a természeti jelenségek felől a társadalomföldrajz felé. – Arra a világra kell felkészítenünk a gyerekeket, amelyikben benne élnek, arról kell tanulniuk, amivel találkoznak a mindennapokban. Ennek megfelelően a felsőbb évfolyamokon a globalizáció, népesedés, migráció, gazdaságföldrajz, európai uniós ismeretek, piaci folyamatok kaptak hangsúlyt. A gyerekeket nap mint nap ezek a témák veszik körbe, muszáj ezekről beszélgetni az órán – hangsúlyozta Szabó Gyula.
Az igazgató szerint a NAT egyik fő értéke, hogy mintegy tíz százalékkal csökkenti a gyerekek leterhelését, de ezzel együtt is meghagyja az iskolák sokszínűségét biztosító szabad órakeretet. – A kötelező órakeret mellett van egy 10 százalékos szabad sáv, ahova minden iskola beépítheti a saját profiljához igazodó programokat, foglalkozásokat. Véleményem szerint egyáltalán nem igaz, hogy elszürkülnek és egyformává válnak az iskolák, hiszen van mozgástér, amit a tapasztalatok szerint igyekeznek maximálisan kihasználni az iskolák. Ha úgy tetszik, ez is egy verseny, az iskolának igazodnia kell a szülői igényekhez, különben hamar kiürül az intézmény. Mi például azon néhány általános iskola közé tartozunk, amelyik informatika tárgyból emelt szintű oktatást folytat. Ilyen az országban összesen három van, hiszen a tagozatos és emelt szintű oktatás inkább középiskolai szinten jellemző. Nálunk azonban már első osztálytól van informatikaóra, nyolcadikosaink pedig ECDL vizsgát tesznek. Együttműködünk informatikai profilú középiskolával, illetve vállalatokkal is, a kapcsolatoknak köszönhetően pedig a tanulóink hetedik–nyolcadik évfolyamokon már programoznak, robotokkal dolgoznak. A kiemelkedő szakmai munkavégzés visszaköszön: iskolánk az első osztályos beiskolázásnál, hála istennek, minden felvételin túljelentkezéssel szembesül. Ezzel azonban csak azt akarom mondani, hogy igenis minden iskola számára adva van a lehetőség, hogy a saját útját járja. Mi is állami, a Debreceni Tankerületi Központ által fenntartott iskola vagyunk, az állami előírásoknak megfelelően, a keretekhez igazodva dolgozunk, és mégis meg tudjuk valósítani azokat az extrákat, amitől az iskolánk egyedi. Nem érzem, hogy a kelleténél jobban meg lenne kötve a kezünk – húzta alá az igazgató, aki üdvözli, hogy az új NAT kiemelten fókuszál a digitális kompetenciákra. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: nagy szükség van új pedagógus-továbbképzésekre, mert sok tanár számára ma még ismeretlenek azok a technikák, amikbe a diákjaik már belenőttek. – A legújabb technológiákat a mai gyerekek gond nélkül használják a mindennapokban, ám a digitális eszközök etikus használata terén bizony el vagyunk maradva. Még egy informatikai profilú iskolában is nap mint nap tapasztaljuk, hogy a tanulók mennyire nincsenek tisztában az online tér veszélyeivel, bármit megosztanak gondolkodás nélkül, könnyen kiadnak információkat, képeket, eközben pedig számtalan alkalommal személyiségi jogokat sértenek, tudtuk nélkül. Erre minden iskolában nagyon oda kell majd figyelni a megújuló digitális kultúra tantárgy oktatásakor – tette hozzá.
Örömmel fogadták
A Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum helyesnek véli és támogatja az új Nemzeti alaptanterv történelemoktatással kapcsolatos céljait és eszközeit. Tegnapi közleményük szerint örömmel fogadták, hogy az új NAT általános és középiskolai szinten is mer foglalkozni az 1989-1990-es évek eseményeivel, és célként fogalmazza meg, hogy a közoktatásból kikerülő tanulók összefüggéseiben szemléljék a rendszerváltás folyamatait, valamint felismerjék történelmi jelentőségét.
(Csókás Adrienn, magyarnemzet.hu)
Oszd meg másokkal is!
