Az idén az egymilliárd dollárt is meghaladta a külföldiek nyári költés.
Tavaly egymilliárd amerikai dollárnak megfelelő összeget hagytak Budapesten a júliusban és augusztusban érkezett külföldi turisták, hagyományosan ez a két hónap számít a legforgalmasabb főszezoni időszaknak a főváros turizmusában. A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi adatai szerint idén júliusban 30 százalékkal nőttek a külföldiektől származó bevételek a szálláshelyeken az előző év azonos időszakához képest, vagyis tetemes pénz érkezik a budapesti szolgáltatókhoz ebben az esztendőben is.
A Mastercard felmérése szerint a legnagyobb arányban étkezésre költenek hazánk vendégei, míg a legkevesebbet tömegközlekedésre áldoznak – legalábbis bankkártyával. Tavaly minden második esetben a kereskedelemben került elő a külföldiek plasztikkártyája, s a szállodai tartózkodás mellett különféle szolgáltatásokra is áldoztak pénzükből. A globális fizetési és technológiai vállalat kutatása ezzel együtt nem csupán a társaság kártyaforgalmára alapoz, hanem a világ 132 leglátogatottabb nagyvárosából gyűjtötte be a külföldi szállóvendégek létszámát és az utazók költéseit.
A frissen publikált jelentés szerint Budapesten is több mint 90 százalékos a magáncélból érkezők aránya. Júliusban és augusztusban összességében a 3,7 milliós látogatószám az országok rangsorában a 39. helyre volt elég, amivel még elmaradunk például Bécshez (6,42 millió látogató) vagy Prágához (6,11 millió) képest, ugyanakkor az 5,8 százalékos növekedéssel a legnagyobb mértékben bővülő célállomások listáján a magyar főváros ötödik lett az európai városok között. Az éves növekedési ütem pedig ennél is erősebb, 8,6 százalék, amellyel a legnagyobb mértékben bővülő európai célállomások listáján az ötödik helyen állunk, és megelőztük például Moszkvát, Berlint, Amszterdamot.
A reál-GDP 2009 óta világszerte 21,8 százalékkal nőtt, míg a nemzetközi szállóvendégek költései ugyanerre az időszakra vetítve 41,1 százalékos növekedést mutatnak. 2009 óta a leglátogatottabb célállomások több mint fele a GDP növekedésével egyező vagy azt meghaladó bevételnövekedésről számolt be, így a turizmuson keresztül komoly gazdasági húzóerőt jelenthetnek – hívja fel a figyelmet a Mastercard. A kutatók szerint a jövőben nőhet az ázsiai és a csendes-óceáni térség, valamint a Közel-Kelet jelentősége a kínálatban.
Az üzleti utakon spóroltak
Közel felére esett az üzleti utak száma 2007 és 2015 között az Európai Unióban – közölte az Eurostat a napokban közzétett felmérésében. Az Európai Unió statisztikai hivatalának adatai szerint az üzleti utak száma a 2007. évi 206 millióról 2015-ig 116 millióra csökkent. Ebben a gazdasági-pénzügyi válság mellett szerepet játszott a költséghatékony kommunikációs eszközök széles körű elterjedése is. Ugyanakkor alig változott, stabilan évi egymilliárd körül maradt a magánjellegű utazások száma – állapította meg az Eurostat.
(magyaridok.hu)
(fotó: Bach Máté)
