Hogyan érte el önöket a vírus?
A fiam február végén egy buliban volt a Király utcában, és ő hozta haza. Ő március 3-án, kedden lett beteg, ami négy napot tartott, és nem tudtuk, hogy koronavírus: volt egy kis náthája, köhögött, hőemelkedése volt, de ennyivel vége is volt a dolognak. A feleségem, aki tüdő- és háziorvos, március 7-én kapta el. Ő három napig feküdt, lázas volt, nem tudott felkelni, összességében pedig öt-hat napig volt beteg, de még ma sem érez ízeket és szagokat.
Ön hogy kapta el?
Én 10-én már nem tudtam felkelni. És bár túl vagyok rajta, még
vaktában főzök tehát. Szóval mire a feleségem felgyógyult, én betegedtem le: nem tudtam felkelni, épphogy ki tudtam menni a vécére, meg tudtam enni valamit. A feleségem 16-án gyanút fogott: lehet, hogy koronavírusos vagyok. Betelefonált a Szent Lászlóba, ott azt mondta neki egy doktornő, hogy a tünetek alapján több mint valószínű. A feleségem elmondta a doktornőnek, hogy cukorbeteg vagyok, volt szívinfarktusom, szív- és érrendszeri beteg vagyok. A doktornő azt mondta, két eshetőség van: bevisznek vagy sem. Ő azt javasolta, hogy ha a feleségem tud ápolni, ápoljon, mert ha mégsem vagyok koronavírusos, de bevisznek, akkor a kórházban biztos elkapom. Elmondta neki a doktornő, mit csináljon. Infúziót kötött be, vitaminokat adott nekem. Én beszedtem a cukorbetegségre való gyógyszereimet, amitől viszont még lejjebb esett a cukrom, sokat izzadtam, összeesett a cukorháztartásom és a sóháztartásom. Sokat kellett innom, sok sósat ennem, mivel több litert izzadtam naponta, állandóan cseréltük alattam az ágyneműt.
Hogyan élte meg?
Rosszul. Főleg azért, mert
Ha valaki hozzámért, ordítottam; ez tíz napig tartott, a fejfájás meg három hétig. Életemben nem fájt így semmim soha, elképesztő volt. Sokféle fájdalomcsillapítót kaptam, de kiderült, hogy az Algopyrin nem jó. Ugyanis a vírus csökkenti a vörös- és fehérvérsejteket, akárcsak az Algopyrin, tehát az együtt dolgozik a vírussal. A feleségem rendelt másik három fajtát. Tesztem ekkor még nem volt, csak sok orvos van a családban, és ők konzíliumot tartottak, és a feleségem az ő utasításaik alapján járt el. 10-14 nap után kezdtem jobban lenni, az izom- csontfájdalmak elmúltak, a fejfájásom viszont még mindig nem múlt el teljesen – pedig egyébként nem vagyok egy fejfájós típus.
Élet-halál között érezte magát?
Három napig igen. A fiaimnak mondtam, hogy ha bármi baj történik, vigyázzanak a lányokra, ezen ők eléggé kikészültek. Könnybe lábadt a szemük, mondták, hogy ne mondjak már ilyeneket, s mikor jobban lettem, nagyon örültünk. Három-négy napig éreztem úgy, hogy nem bírom. A feleségem is látta ezt rajtam, s azt mondta, hogy amikor öt éve infarktusom volt és utána rehabilitáció, semmi nem volt ahhoz képest, amit most látott rajtam. Ülni sem tudtam, annyira fájt a gerincem. Érdekes módon viszont épp a tüdőmet nem támadta meg a vírus. A bőrfájdalmaim ellenben borzalmasak voltak, amikor a kislányom meg akart simogatni, kénytelen voltam mondani neki, hogy ne simogasson meg, mert fáj, és ő értetlenül nézett, hogy miért nem simogathatja meg az apját. Az öthónapos kislányomat nem tudtam ölbe venni.
Kilábaltak belőle?
Még nem teljesen. Szédültem, mert a cukrom is leesett és a só is elfogyott a szervezetemből. Infúzió, gyógyszerek, vitaminok, cukros és sós ételek – ezek tartottak életben. Fogytam nyolc kilót, ráadásul az izmomból.
S ezért vagyok gyenge is. Öt-hat liter vizet már nem tudok megemelni. Most már gyúrtam tésztát, reggel sütöttem zsemlét és kiflit, de teljesen kifáradtam tőle, utána feküdtem egy-két órát. A feleségem szerint még egy hónap, amíg regenerálódok. Tevékenykednem kell mindenképp. A tévé könnyed gyógytornája épp jól jön. S van egy itthoni edzőgép, amit használgatok.
Tesztet csináltak végül?
Most nemrég, pénteken kértem tesztelést, mert el kellett volna vinnem kötelező oltásra a legkisebb lányomat, és nem tudjuk elvinni, amíg nincs teszt arról, hogy negatívak vagyunk. Kijött a tesztautó vasárnap. Eközben a barátaim mondták nekem online, hogy ők már unják a karantént, ők bizony ki fognak menni a lakásból. Kedden megjött a teszt, hogy pozitív vagyok, s még két hétig nem mehetek ki, hatósági karanténba kerültem. Akkor írtam meg a Facebookon a történetemet, hogy lássák az emberek, hogy tényleg van ok a kijárási tilalomra. A két kislányom negatív lett, pedig volt egy egy-két napos náthájuk. A feleségem szerint a gyermekeknél nem tud megtapadni a vírus, mert nem alakul ki a torokban az a receptor, amin keresztül a vírus be tud hatolni a szervezetbe, így csak felszínes, igen enyhe betegség fut rajtuk át. Szerintem azért lettek negatívak, mert mire a tesztelésre sor került, már kiürült a vírus a szervezetükből.
Mostanra immunisak lettek?
Mivel ellenanyagot termelt a szervezet – a teszt az ellenanyagot mutatja ki –, mástól már nem kaphatjuk el, de a dél-koreai hírek szerint arra van esély, hogy a vírus reaktiválódik. Két hét múlva negatívak leszünk, ha minden jól megy, s utána már nem is csinálnak tesztet többet, mert felesleges.
Most már fellélegzett?
Fel. Már csak azért is, mert rizikócsoportos vagyok. És itt jegyezném meg, hogy pont ők, a rizikócsoportosak a legtürelmetlenebb emberek. Örülök, hogy immunis lettem, de szívesen megspóroltam volna a fájdalmat. Sokan írtak nekem, hogy én győztem meg őket az otthonmaradásról a posztommal. S innen is üzenném, hogy mindenki vegye komolyan a dolgot, maradjanak otthon! Ha az ország három hétig otthon maradna és kiszűrnék a betegeket, akkor a járványnak egy hónap alatt vége lenne.
Önöket nem kísértette a jó idő?
Mi épp azelőtt akartunk lemenni a Balatonra, hogy kijött a rendelet, és rosszul kezdtünk lenni. De ezek után persze letettünk a balatoni kiruccanásról, szerintem már hatalmas a fű a telken. Ha kell, nyár közepéig nem megyünk sehova.
(Szilvay Gergely, mandiner.hu)
Oszd meg másokkal is!
