…hogy kinek-kinek mi jut az eszébe
Cseh Katalinnak ez:
„Gyerekek vagyunk! Gyerekek vagyunk!” –
Még mindig hallom, ahogy gyomorból kiáltják a rendőrsorfalra nézve.”
Valamint ez:
„Régen a gyereknapról nagyjából az ugrálóvár, a fagyi, a vattacukor jutott eszembe. Groteszk, hogy nagyon sok diák most azért aggódik, hogy lesz-e hová visszamennie ősszel.”
Nekem meg ez:
Felnőttek vagyunk! Felnőttek vagyunk! Kiáltják gyomorból azok, akik a rendőrsorfalra nézve a gyerekeket maguk előtt tartva tüncikézgetnek.
Meg ez is:
Régen a felnőttekről nagyjából az jutott eszembe, hogy kevesebb volt közöttük a hazát árulgató, a fagyi-fagyosan cinikus, akik olykor botmixerrel a kezükben cukormázasan beszélnek gyerekekről és mellette vattába csomagolják a hazánknak ártó, demagóg és bántó szavaikat. Groteszk, hogy nagyon sok ilyen felnőtt most azért aggódik, hogy lesz-e és mikor kormányváltás idén ősszel.
Apró szerzői kiegészítés: Megsúgom, nem lesz.
Katalin, ugye kvittek vagyunk?
Bognár Zsolt /Parabolha Fb/