A kritikákkal időben, kellő időben kell foglalkozni. Nem egy választási kampány után, hanem mondjuk egy parlamenti választás után.
Most, időben kell kritikát megfogalmazni, mert később nagy baj lesz. Ugye volt már rá példa évekkel ezelőtt, hogy minisztériumokból egyesek szivárogtattak ki infókat a liberális sajtónak. Az Orbán-kormányban bizony voltak beépített emberek, akik szivárogtattak, bizonyos nem nyilvános törvénytervezeteket. Mindannyian emlékezhetünk ezekre, akik kicsit jobban figyelik a politikát, láthatta, hogy volt baj. Aztán a dolgok rendeződtek.
De Navracsics visszatérésével megint fura dolgokat tapasztalunk:
Mi ez, ha nem liberális beszivárgás egy nemzeti kormányba?
Ki kell mondani, ha ezt látjuk. Szólni kell, ha ezt látjuk. Most kell figyelmeztetni, ha ilyen dolgokat tapasztalunk, mert később már késő lesz, és rengeteg kárt fognak okozni belülről.
Ismerjük a módszert, ezeréves: trójai faló.
A Trójai faló története
A trójai faló megépítése a trójai háború fordulópontját jelentette. A háború akkor már tíz éve folyt az Agamemnón zászlaja alatt egyesült görög seregek és a trójaiak között. A háború oka az volt, hogy Parisz trójai királyfi elrabolta Menelaosz spártai király feleségét, Helenét, és vele a spártaiak kincseit is.
A háború tizedik évében Odüsszeusz, a görögök egyik legnagyobb hőse, és Ithaka királya, Pallasz Athéné, a bölcsesség és a hadicselek istennője sugallatára javasolta a faló megépítését. Belsejében görög katonákat rejtettek el, s ezután a görög seregek úgy tettek, mintha elvonulnának Trója alól. Valójában csak egy közeli szigetig hajóztak, ahol kikötöttek, és vártak a Trójában maradt görögök jelére.
A falovat Odüsszeusz tanácsára Pallasz Athéné istennőnek készítették, hogy cserébe jó szelet biztosítson a görögöknek a hazaútra. A trójaiak, miután látták elmenni a görög hajókat, előjöttek a várból, és ott találták a lovat. Ekkor Szinón, egy görög katona, akit Odüsszeusz előre betanított arra, hogy mit kell mondania, azt állította, hogy megszökött a görögöktől. Priamosz trójai király hitt Szinónnak, aki azt mesélte, a faló megvédi a várost.
A trójaiak be akarták vontatni a várba a lovat, ám Apollón isten papja, Laokoón tiltakozott, mert ő átlátott a cselen. Azonban Poszeidón tengeristen, aki maga is a görögök szövetségese volt, megölette két kígyóval Laokoónt és a fiait. A trójaiak ezt isteni jelnek tekintették, és bevontatták a városba a lovat.
A faló a mecklenburgi Ankershagenban, ahol a törökországi Hisarlık-domb feltárója Heinrich Schliemann amatőr régész felnőtt
Este a trójaiak nagy ünnepséget rendeztek, majd miután minden trójai elaludt, Szinón kiengedte a görögöket a falóból, ők pedig felgyújtották a várost, így jelezve a többi görögnek, hogy jöjjenek vissza. Azok hamar jöttek, és mindenkit megöltek.
Mit is lehet ezek után írni még? Egyértelmű, hogy a Nagy Tesó most új módszereket keres: nem kívülről próbál bomlasztani, hanem belülről. Alvó ügynököket ültetni megfelelő helyekre, és a kellő időben parancsra konfliktust generálni, zavart okozni.
Legyünk résen!
mindenszo.hu
Add tovább!
