in

Az ellenzék sivalkodik, a kormány dolgozik: nőtt a foglalkoztatottak száma, alacsony a munkanélküliségi ráta

A júliusi adatok alapján 4 millió 714 ezer volt a foglalkoztatottak száma Magyarországon

A júliusi adatok alapján 4 millió 714 ezer volt a foglalkoztatottak száma Magyarországon, a munkanélküliségi mutató pedig alacsony az egy évvel ezelőttihez képest. A Makronóm Intézet prognózisa szerint az utóbbi egyelőre nem is fog nőni.

Minden szegmensben nőtt a foglalkoztatottsági mutató

A Központi Statisztikai Hivatal összesítéséből kiderül: idén júliusban a 15–74 éves foglalkoztatottak létszáma 4 millió 714 ezer fő volt. 2022 május–júliusban az egy évvel korábbihoz képest 52 ezerrel többen, 4 millió 699 ezren rendelkeztek munkahellyel. Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője rámutatott: az éves alapú 52 ezer fős bővülés a háromhavi mozgóátlag szerint az elsődleges munkaerőpiacon és a külföldön dolgozók számának növekedéséből adódik. A közfoglalkoztatottak száma több mint 11 ezer fővel csökkent. Míg a hazai munkaerőpiacon 57 ezerrel, a külföldin hatezerrel dolgoztak többen.

A férfiak esetében 14 ezer fővel, míg a nők esetében 27 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma – ez az előbbiek tekintetében 74,4 százalékos, utóbbiaknál 69,7 százalékos foglalkoztatottsági mutatónak felel meg. A 15–24 éves fiatalok korcsoportjában a foglalkoztatottak száma 267 ezer fő volt, foglalkoztatási rátájuk nem változott, 27,2 százalékon áll.

Alacsony munkanélküliség

Júliusban 173 ezer munkanélkülit tartottak nyilván, a munkanélküliségi ráta így 3,5 százalék volt. Ha a május-júliusi időszakot nézzük, a munkanélküliek létszáma 160 ezer volt, ami 3,3 százalékot tett ki. Regős Gábor elemzésében kiemelte: „a havi adatok romlásában szerepe lehetett a kedvezőtlenebbé váló gazdasági környezetnek, azon belül is elsősorban az orosz-ukrán háborúnak és az energiaárak robbanásának. Ugyanakkor a háromhavi mozgóátlagban még havi alapon sem látszik csökkenés, azaz a mai adatokból hosszú távú következtetést még nem lehet levonni a következő hónapok tendenciájára vonatkozóan”. 

A Makronóm Intézet szakmai vezetőjének prognózisa szerint azonban a következő időszak munkaerőpiaci folyamatai szempontjából

kritikus tényező lehet a növekvő infláció következtében mérséklődő kereslet, az energiaárak robbanása miatt emelkedő termelési költségek, az orosz-ukrán háború és annak szankciós hatásai.

„Ugyanakkor az egyre jelentősebbé váló munkaerőhiány nyomán a munkanélküliségi rátában jelentős növekedésre egyelőre nem számítunk, hiszen a gazdaságban jelentős mennyiségű szabad álláshely áll rendelkezésre. A vállalkozások beruházásai pedig – ideértve az elmúlt időszakban bejelentett nagyberuházásokat – hozzájárulnak új munkahelyek létrejöttéhez” – fogalmazott.

 

 

(mandiner.hu)

 

 

 

LEGYÉL NAPRAKÉSZ!

Támogasd munkánkat egy lájkkal! Köszönjük!

A nemzetközi helyzet fokozódik: bementek az Adriára az orosz hadihajók

A milliárdos, lopott villában élő Gyurcsány a pénztelenségről, és a szegénységről értekezik – Milyen cuki, mi?