Közeleg az őszirózsás forradalom 102. évfordulója. Valószínűleg ennek apropóján döntött úgy az MSZP, hogy megkoszorúzza Károlyi Mihály V. kerületben található emléktábláját. A párt Facebook-oldalára feltöltött Facebook-videóból az derül ki, hogy az eseményen beszédet mondott Hegyi Gyula, a szocialisták egykori EP-képviselője és Csunderlik Péter történész.
Nem tudni, hány érdeklődő hallgatta a vörös gróf életét felelevenítő beszédeket, de túl sokan nem lehettek.
Nekünk is lenne egy apró kommentárunk Károlyihoz:
Károlyi Mihály és balliberális társai, majd nem sokkal ez után hatalomra kerülő, Kun Béla-Szamuely Tibor vezette szélsőbaloldali terrorista szervezet, rendkívül kártékony tevékenysége is hozzájárult, a trianoni diktátum végrehajtásához és bebetonozásához, a mai állapotok szerint.
EGY KIS ÍZELÍTŐ, KÁROLYI MIHÁLY ÉS A BALLIBERÁLIS, POLITIKAILAG CSAPNIVALÓ TÁRSASÁGÁNAK, ÁMOKFUTÁSÁRÓL, HOZZÁ NEM ÉRTÉSÉRŐL ÉS HOGYAN ALÁZTA MEG A MAGYAR DELEGÁCIÓT BELGRÁDBAN, EGY FRANCIA TÁBORNOK:
Az őszirózsás forradalom során hatalomra jutó Károlyi Mihály vezette politikai elit legnagyobb hibája a belgrádi egyezmény aláírása volt.
Már egy héttel hatalomra kerülése után, Linder Béla és Jászi Oszkár társaságában, Belgrádba utazott, mert minden áron, egy egyezményt akart létre hozni, az Antanttal.
A díszes társaságot, Franchet d’Esperey tábornok a következő szavakkal fogadta:
„„Magyarország sorsát a tenyeremben tartom. Csak kinyitom a tenyereimet, ellenségeik önökre rohannak és önök el vannak pusztítva”
„Budapestre visszatérve Károlyiék a konvenciót diplomáciai sikerként és fegyverszünetnek állították be, amelyet a magyar történelmi narratíva nagy része átvett. A belgrádi konvenció nem volt fegyverszünet és Magyarország helyzetére végzetesnek bizonyult. A Magyar Királyság az első világháború során nem volt szuverén állam, Károlyiék Belgrádban mégis úgy állították be az általuk „létrehozott” Népköztársaságot, mint ami a gonosz és háborús bűnös Magyar Királyság ellenpárja lenne. Ezzel a gróf politikai bosszút akart állni a régi rendszeren, amely évtizedekig nem engedte a hatalom közelébe. Ezzel a gróf diplomáciai fegyvert adott a későbbi béketárgyalásokon résztvevő cseheknek, románoknak és szerbeknek a magyarokkal szemben. A Magyar Királyság nem volt önálló államalakulat a világháborúban, hanem az Osztrák–Magyar Monarchia szerves része volt, így annak tagjaként lépett be a háborúba, csakúgy mint a birodalom többi része. Károlyi Mihály politikai bosszúvágya miatt ezt a tényt szándékosan figyelmen kívül hagyta.”
„A belgrádi egyezmény megkötésével Károlyi a „régi Magyarországot” a világháború egyik fő felelősének állította be, csak azért, hogy őt magát és Népköztársaságát nyugaton elismerjék. Hiúsága megakadályozta a tények elfogadásában és figyelmen kívül hagyta d’Esperey szavait is: „A francia nép kíméletes és megbocsájt a magyar népnek. A cseh, szlovák és jugoszláv nép az más”. A francia parancsnok tehát már a megbeszélés alatt felhívta Károlyi figyelmét arra, hogy az antant hatalmak nem gördítenek komolyabb akadályt a szomszédos népek támadásaival szemben.”
„Az egyezmény aláírása után, látva a magyar kormány erőtlenségét, a csehek, románok és szerbek az addig is jellemző, de szervezetlen és nem „hivatalos” Magyarországra történő betörések mögé hivatalosan is odaálltak és módszeres megszállásába kezdtek. Károlyi Mihály tárgyalása és egyezménye Franchet d’Esperey tábornokkal ugyanis nem számított hivatalosnak. A Georges Clemenceau vezette francia kormány, vagy az antant hatalmak soha nem bízták meg a francia tábornokot fegyverszüneti tárgyalások lebonyolítására a magyarokkal, így az érvénytelennek számított.”
EZEK UTÁN, ELGONDOLKODIK AZ EMBER, HOGY MILYEN NAGY A HASONLÓSÁG A BALLIBERÁLIS „MAGYARJAINK” MOSTANI BRÜSSZELI ÉS KÁROLYI MIHÁLYÉK 1918-1919-ES, ÚGYNEVEZETT NYUGATBARÁT(BELGRÁDI) TEVÉKENYSÉGE KÖZÖTT!
Akkor erről ennyit.
mindenszo.hu
Add tovább!
