„A lengyel–magyar kapcsolat erősebb, mint Brüsszel”

Az Európai Bizottság szerdán közölte, hogy megindítják Lengyelország ellen a hetes cikk szerinti eljárást, amelynek végén Varsó akár a szavazati jogát is elvesztheti.

A cseh miniszterelnök szerint a döntésnek kihatása lehet a közép-európai régióra, ezért azt reméli, hogy Varsónak sikerül meggyőznie az uniót, hogy Lengyelországban nincs veszélyeztetve a jogállam. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pedig az ügyben magyar vétót helyezett kilátásba az Európai Tanácsban.

Kiszelly Zoltán politológus az M1 Ma reggel című műsorában elmondta: a lengyel kormányzó párt és a brit konzervatív párt ugyanahhoz az európai pártcsaládhoz tartozik, mely a Brexit előtti álláspontot rögzítené az Európai Unióban. Ez azt jelenti, hogy inkább kereskedelmi szövetséget képzelnek el, és nem azt az Európai Egyesült Államokat, amelyben a németek és a brüsszeli bürokraták gondolkodnak.

Hozzátette: a lengyelek szövetségeseket keresnek, és nem csak a katonai együttműködésének elmélyítéséről van szó – mely egyébként beleillik a több NATO, kevesebb EU politikájába –, hanem megállapodtak abban is, hogy közös kereskedelemfejlesztési bizottságot is létrehoznak, ami szembemegy Brüsszel azon kérésével, hogy a Brexit előtt ne kössenek az angolokkal kereskedelmi megállapodást az uniós tagországok.

Kiemelte azt is, hogy most Varsónak kell bebizonyítani, hogy az államfő által is aláírt változtatások összhangban vannak az unióval.

Mások is megteszik 

Kiszelly Zoltán úgy vélte, hogy amit a lengyelek csinálnak, azt sok más nyugati ország is ugyanígy megteszi, vagyis, hogy a parlament választja meg minősített többséggel a legfelsőbb bíróság tagjait. Németországban például a Bundestag választja meg a német alkotmánybíróság tagjait. Lengyelországban csupán az a különbség, hogy a kormányzó pártnak nincs minősített többsége. Hazánkban is történtek változtatások, ám lényeges szempont, hogy a magyar kormánynak kétharmada volt, így megvolt az alkotmányos jogi felhatalmazása, míg Lengyelországban csak 50 százalékos többsége van a kormánypártnak.

Ám Brüsszel leginkább elvont elvekre hivatkozik – emelte ki Kiszelly Zoltán

Erősebb a barátság 

A politológus aláhúzta, hogy a lengyel–magyar barátság nagyon hosszú múltra tekint vissza, a két nemzet mindig is segített egymásnak, és e kapcsolat sokkal erősebb, mint Brüsszel.

Úgy fogalmazott: Brüsszel „be akar minket rakni egy zsákba”. Azért piszkálják most Magyarországot és Lengyelországot is, hogy ne a saját érdekeiket kövessük, hanem a brüsszeli és a német érdeket, illetve azt, amely a német gazdaságnak és a brüsszeli bürokratáknak jó – mondta Kiszelly Zoltán.
(hirado.hu)