Már megint útban van a XII. kerületi turulszobor. Kovács Gergely, a városrész minap megválasztott polgármestere, a Kétfarkú Kutya párt elnöke már győzelme éjszakáján azt nyilatkozta a Partizánnak, hogy a 2005-ben felavatott emlékmű hamarosan a Szoborparkba kerül. Szerinte ugyanis a turul antiszemita és kegyeletsértő, hiszen a nyilasok szimbóluma volt. Mintha Demszky Gábort és szadeszos cimboráit hallanánk, akik éveken át azzal riogattak, hogy a reakciós madár szobra előbb-utóbb neonáci találkahely lesz. (Persze nem lett az, ellenben remek alkalmat biztosított a rettegőknek a végtelenített nácifasisztázáshoz, ami arrafelé elengedhetetlen a mindennapi bioritmushoz.)
Nyilván maga Kovács ornitológus is pontosan tudja, hogy épületes marhaságokat állít. A nyilasok szimbóluma a nyilaskereszt volt. Nem kellene a turulmadárra nyilas karszalagot erőltetni. Röhejes. Szánalmas. Liberális.
(Persze kétfarkú Gergelynek lenni sem könnyű. Űzött állapot. Neki is, párttársainak is szakmányban kell gyártania az ökörségeket, jópofának lenni télen, nyáron, ha esik, ha fúj. Nem is csoda, hogy le vannak terhelve. Terheltek.)
Még szerencse, hogy a többség tudja: a turulmadár – a kerecsensólyom – a magyarság mitikus ősmadara, nemzeti jelképünk, eredetmondánk egyik legfőbb alakja, amely honfoglaló őseink hitvilágában jelenik meg először, és végigkíséri történelmünket. Legnevezetesebb közülük évszázada a budai királyi palota mellett székel, méretesebb társa Tatabánya hegyoldalán néz le a városra.
Kétfarkúék? Ők csak irigyen csóválják…
(Pilhál György, magyarnemzet.hu)
LEGYÉL NAPRAKÉSZ!
