Varga Judit igazságügyi miniszter az olasz Libero című napilapnak adott interjút, amelyben a gyermekvédelmi törvényről, az olasz-magyar kapcsolatokról és a migrációról is beszélt. A miniszter azzal kapcsolatban, hogy Olaszország nem csatlakozott a magyar gyermekvédelmi törvény elleni perhez, azt mondta:
Hangsúlyozta, az Európai Unió Alapjogi Chartájával összhangban a magyar gyermekvédelmi törvény egyértelműen kimondja, hogy a szülők joga, hogy meggyőződésüknek megfelelően döntsenek gyermekeik neveléséről. Ezért nincs ellentmondás a törvény és az európai jogszabályok között. Varga Judit szerint
Azt is kiemelte, hogy a törvény Magyarországon széles társadalmi támogatottságot élvez: a tavalyi országgyűlési választások napján tartott népszavazáson többen álltak ki a törvény mellett, mint ahányan a kormánypártokra szavaztak. Az igazságügyi miniszter reményeit fejezte ki, hogy az Európai Unió Bírósága elismeri a magyar érveket. „A jogállamiságnak az EU-ban is érvényesülnie kell” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a vita folyamatban van, hosszú lesz, és nem számít ítéletre az idén.
Arról is beszélt, hogy a kétoldalú kapcsolatok a jelenlegi olasz kormánykoalíció pártjaival és Giorgia Melonival már a politikus miniszterelnökké válása előtt is jók voltak. Sok stratégiai kérdésben, például a bevándorlási politikában és a családok védelmében egyetértés van – mondta. Hozzátette, Carlo Nordio és Raffaele Fitto olasz miniszterekkel folytatott megbeszélésein különösen egyetértettek a 2024. július 1-jén induló magyar EU-elnökség prioritásaiban, amelynek csúcsán „az európai demográfiai kihívás áll. Az európai társadalom öregszik, ezért kell támogatni a családokat. A bevándorlás nem lehet válasz. Magyarországnak és Olaszországnak egyesítenie kell az erejét ezekben a kérdésekben” – fogalmazott.
Az Oroszországgal fennálló kapcsolatokat a miniszter pragmatikus kérdésnek nevezte. „Ha energiát akarunk biztosítani Magyarországnak, akkor üzletelni kell Oroszországgal” – jelentette ki. ”Dolgozunk rajta, de
– közölte, megjegyezve, Magyarországnak és Európának is az az érdeke, hogy legalább öt-hat beszállítója legyen. Hangsúlyozta ugyanakkor azt is, hogy hazánk stratégiai pozíciója független a földgáztól.
Az ország az Egyesült Államok partnere, NATO- és EU-tag, és továbbra is az kíván maradni, de „kompromisszum nélkül nem védhetjük meg nemzeti érdekeinket” – jelentette ki Varga Judit. Leszögezte, Magyarország a kezdettől fogva elítéli az orosz agressziót, kiáll Ukrajna függetlensége és területi integritása mellett, és az elsők között javasolták Ukrajna EU-tagságát.
A miniszter szerint a konfliktus megállításának egyetlen módja az azonnali tűzszünet és a béketárgyalások, ezt támogatja a magyar közvélemény is. Varga Judit egyetértett Sergio Mattarella olasz elnökkel abban, hogy a dublini szerződés elavult, de egy újraelosztási mechanizmus bevezetését meghívólevelet jelentene az EU-ba a bevándorlók számára. „Ezzel kapcsolatban Magyarország nem változtatja meg álláspontját”– mondta. Kiemelte,
„Ahelyett, hogy a problémát Európába hoznánk, a megoldást oda kell vinni, ahonnan a probléma ered” – jegyezte meg. Varga Judit szerint a dolgok változóban vannak, Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetője most is arról beszélt, hogy az illegális bevándorlást a harmadik országok együttműködését elérve kell megállítani.
Arról, hogy a Fidesz most nem tagja egyik uniós frakciónak sem, úgy fogalmazott: „az erősek földjén vagyunk és boldogok vagyunk”. Felidézte a kormánypártok tavalyi kétharmados választási győzelmét, majd azt mondta, bár nem tartoznak európai pártcsaládhoz, de
Ez egyre erősebb, és egyetlen célja kell, hogy legyen: meggyőznie magát arról, hogy a jövő évi európai választásokon legyőzheti a baloldalt, és többséget tud szerezni.
Varga Judit szerint ez sikerülhet, mivel a progresszívek, a szocialisták és a baloldali liberálisok. képtelenek válaszokat adni az európai polgárok valódi problémáira. „Egy jobboldali többséggel az EP következő ciklusában talán új korszak kezdődhetne, egy olyan új Európai Bizottsággal, amelyben a bürokrácia és az NGO-k többé nem kerekedhetnek felül a demokratikus folyamatokon. Ahol a tagállamok vezetői fogják meghatározni az EU irányvonalát, nem egy olyan európai adminisztráció, amely a saját politikai agendáját követi” – fogalmazott.
(MTI)
(Mandi)
