Alig fél éve alakult meg Magdalena Andersson stockholmi kabinetje, ami most három hónappal az országgyűlési választások előtt akár meg is bukhat, mégpedig az igazságügyminiszter miatt, aki ellen bizalmatlansági indítványt nyújtott be az ellenzék. Szerintük a nyolcadik éve hivatalban lévő Morgan Johansson semmilyen eredményt sem ért el a mind nagyobb teret nyerő erőszakos bűnözés visszaszorítása tekintetében és még hazudott is. A válság akár Svédország NATO-csatlakozásába is kerülhet.
Bizalmatlansági indítványt nyújtott be az országgyűlésnek csütörtökön az igazságügyminiszter ellen a bevándorlásellenes Svéd Demokraták párt, arra hivatkozva, hogy a politikai veteránnak számító Morgan Johansson nem tud úrrá lenni a bűnözői bandák egyre gyakoribb és erőszakosabb bűnelkövetésein. A harmadik legnagyobb párt mellé állt az ellenzék legnagyobbja, a Mérsékeltek, valamint a Liberálisok és Kereszténydemokrata Párt is. A baloldali pártok mellett a Centrum Párt sem kívánja megbuktatni a minisztert. A beadványra szokatlanul indulatosan reagált a miniszterelnök. Magdalena Andersson újságírók előtt azt mondta, hogy
három hónappal vagyunk a választások előtt, és a közvetlen környezetünkben háború dúl. Teljes felelőtlenség politikai káoszt és bizonytalanságot teremteni. Hihetetlen. Nem vagyunk abban a helyzetben, hogy politikai játszmázásba kezdjünk Svédországban. Nagyon veszélyes ez.
A kormányfő azt is hozzátette, ha minisztere elbukik a szavazáson, ő is távozik.
Andersson útja a kormányfői székhez nem volt egyszerű. Elődjét, a második ciklusát töltő Stefan Löfvent szintén az ellenzék bizalmatlansági indítványával buktatta meg az országgyűlés tavaly, ám nem sokkal később sikerült ugyanazzal a parlamenttel visszaszavaztatni Löfvent a bársonyszékbe. Hivatalában nem maradt sokáig, pár hónappal később ő maga mondott le a kormányfői megbízatásáról. A posztra Magdalena Anderssont jelölte a kormányzó Szociáldemokrata Párt, aki azzal lett világhírű, hogy rekordgyorsasággal, megválasztása után még aznap le is mondott megbízatásáról, majd pár nap múlva újraválasztotta őt a parlament. Tisztségét november óta tölti be, amilyen viharosan indult kormányzása, úgy is folytatódott. Mandátuma alatt vett teljes fordulatot a pártja az észak-atlanti szerződés kapcsán: a totális elutasításból pár hónap alatt NATO-csatlakozási kérelem lett, de emlékezetes az is, hogy húsvétkor négy napig tartó zavargások törtek ki hat svédországi városban, aminek során az iszlamista tüntetők több mint száz rendőrt sebesítettek meg és húsz rendőrautót gyújtottak fel, miközben a rendőrség még egy vízágyút sem tudott bevetni tömegoszlatásra, mert egy sem volt belőle az országban.
Morgan Johansson korábban mindkét Löfven kabinetnek tagja volt, és bekerült Andersson kormányába is, sőt a miniszterelnök egyik legközelebbi szövetségesének mondják.
A svéd demokraták beadványa nem volt előzmény nélküli, az közvetlenül az alkotmányügyi bizottság éles kritikája nyomán született meg, amelyben többek között azt kritizálták az igazságügyi tárca vezetője kapcsán, hogy egyes esetekben nyilatkozatai nem adnak valós és igaz képet, azaz hazudott. A nyolc parlamenti párt felének támogatását élvező indítvány kapcsán a Mérsékeltek kifejezetten a hazugságra alapozva álltak a kezdeményezés mögé, míg a svéd demokraták elsősorban a migránsbűnözés kapcsán mutatott tehetetlenségét hangsúlyozzák. Johansson többször is azt ígérte, „szétverik” a bandákat, ehhez képest egyre brutálisabb bűnözéshullám sújtja Svédországot. A nagyvárosokból már a kisebbekbe is átterjedt a bandabűnözés, és idén újabb rekordok dőltek meg a lövöldözések és gyilkosságok tekintetében. Az év első 151 napjában pont 151 lövöldözés történt az országban, melynek következtében 31-en haltak meg.
Jelen állás szerint a 349 tagú Riksdagban jelenleg 174-en támogatnák Johansson menesztését, így még minimum egy szavazatra szükség van, hogy meglegyen a szükséges egyszerű többség. A mérleg nyelve most is ugyanaz a kurd származású képviselő, aki a korábbi, hasonlóan fajsúlyos szavazatoknál is kulcsszereplő volt. Amineh Kakabaveh egyébként a NATO-csatlakozás kapcsán is reflektorfényben van, mivel rajta van a NATO csatlakozási kérelem ratifikálása kapcsán Törökország által feltételekként megadott kiutasítandók listáján, mint – Ankara szerint – kurd terrorista. A képviselő úgy nyilatkozott, egyelőre nem döntött a kérdésben, azt mondja, először tájékozódik, elsősorban a kormány Törökországgal kapcsolatos álláspontjáról.
A helyzet rendkívül feszült, elsősorban a NATO-csatlakozás miatt, hiszen Törökország egyelőre úgy tűnik, meg akarja vétózni azt. Ankara szerint a kurd terroristáknak túl nagy befolyásuk van a svéd politikában.
Ha most – egy kurd származású képviselő segítségével – marad az igazságügy miniszter és vele együtt a kabinet, az gyakorlatilag Erdogan török elnök narratíváját erősíti, azaz tényleg nagy a kurdok befolyása Svédországban, így az ígért NATO-vétóból valóság válhat.
A parlament kedden szavaz Johanssonról. A voksolás elsősorban nem róla fog szólni, hanem az egész kormányról, illetve az évek óta egyre nagyobb krízisbe kormányzó szociáldemokratákról, amit valójában maga a miniszterelnök könnyített meg azzal, hogy saját maga helyezte kilátásba lemondását.
(Bugnyár Zoltán (Uppsala), magyarnemzet.hu)
Add tovább!
