„Kettő a zsömlét felezi, három a parizert szeleteli, a többi négy nézi, Peti pedig eszi – vagy posztolja. Jó meló!” – így minősítette egy kommentelő a Jakab Péter által a Jobbik elnökségének munkakezdéséről közzé tett fotót. A többi hozzászóló sem fukarkodott a gúnyos, cinikus megjegyzésekkel.
Az erőszakosság kísérletéig fajuló jobbikos disznóvágás nyomán kirobbant botrány, és a kvázi inkognitóban, eltitkolt rejtekhelyen megtartott tisztújítás után Jakab Péter kihívója, Stummer János is távozott a pártból. „Ami Jakab Péter kommunikációján keresztül sugárzik, az a baloldali populizmus útja” – indokolta döntését a Békés megyéből származó korábbi elnökjelölt, aki egyértelművé tette, hogy aki ismeri a párt belső viszonyait és folyamatait, az nagyon jól tudja, kik irányítják azt. Vagyis arra utalt, Jakab megválasztásával a Jobbik végérvényesen letette voksát a gyurcsányi út mellett.
A sors fintora, hogy a pártot felemelő egykori jobbikosok a Mi Hazánk Mozgalomban már nagyobb létszámban ülnek az ellenzéki padsorokban, mint a mostani Jobbik-frakció, s a legfrissebb közvélemény-kutatás szerint kétszer akkora támogatottsággal.
A kreatív pártszervezéssel, kilencvenegy frissen alapított alapszervezet létrehozásával a tisztújításon kétharmados többséget kovácsoló régi-új pártelnök, Jakab Péter a Telexnek adott interjúban azt mondta, érti, hogy szeretnék őt politikai hullának látni, de nem sikerült „megölni”. „Jakab Péter él, és élni is fog, a pártjával együtt” – jelentette ki az egykori nemzeti párt lenullázója. Közben az is kiderült, hogy a Stummer által agresszív kismalacnak nevezett Jakab öt héttel a Jobbik számára hatalmas kudarcot hozó országgyűlési választás után saját szerepét illetően először még önkritikát is megengedett magának, úgy fogalmazott: talán többet kellett volna foglalkoznia a Jobbik építésével, hogy meg tudják szólítani a vidéki szavazókat.
Érdekes véleményeket olvashatunk arról is, mit gondolnak a kommentelők az elnökség munkájáról. Ime a bölcselkedő: „Elmehetnétek kapálni! Már a naplopás is munkának számít?” Egy a közpénzekért aggódó: „Nekünk havi kétmillióba kerül egy ország-gyűlési képviselő, szóval ez egy húszmillió forintos fotó, amit minden hónapban az adófizetők bedobnak erre a cuki kis bulira”. Az elégedetlenkedő, Jakab posztjának címére utalva: „Munkában? Egy disznóvágást kinézek ebből a csapatból, de munkát nem!” A kritikus: „Sikerült! Újra kétharmad! Még négy év zsíros fizetéssel. Mindenki boldog.” Aztán az elnökségi munkamegosztásról: „Kettő a zsömlét felezi, három a parizert szeleteli, a többi négy nézi, Peti pedig eszi – vagy posztolja. Jó meló!”
A Jobbik jövőjével kapcsolatosan sem bántak a kommentelők szűkmarkúan a dicséretekkel. „Sokat is kell még dolgozni ahhoz, hogy a Jobbiknak 2026-ban három képviselője legyen az Országgyűlésben.” Egy autodidakta politikai elemző: „Büszkék lehettek magatokra! Van min vigyorogni. Jakab 14 százalékot ért el az előválasztáson, a 29 jobbikos képviselőjelöltből egy sem tudott mandátumot szerezni, a 19 fős frakció tíz fősre apadt, a párt támogatói átmentek a Mi Hazánkhoz és a Fideszhez.
Rig Lajos és Stummer János kilépett a Jobbikból. Azért a szép pénzért, amit képviselőként és egyéb címeken kaptok az állami támogatásból, még sok évig elbohóckodhattok, csak éppen a választóknak nincs belőletek semmi haszna.” Egy pragmatista: „Milyen szerencse, hogy négy kempingszéken is elfértek lassan.” A kegyetlen: „Szépek vagytok ficsúrok! Jakab, oszlasd fel ezt a Mókus őrsöt, az lesz nekünk, ellenzékieknek a legjobb.”
(magyarhirlap.hu nyomán szerkesztett verzió)
Add tovább!
