Mi az: 7 éve csökkent, azóta nem drágult, és minden Magyarországon élő magyar ember, minden cég és minden állami intézmény javát szolgálja? Igen, a rezsi ára!
Ebben a cikkünkben részletesen kifejtettük, hogy mit jelent ez egy átlagos 4 tagú család számára a rezsicsökkentés: közel 584 ezer forint megtakarítás 7 év alatt. Ha figyelembe vesszük, hogy ha ezen időszak alatt a baloldal kormányozna, és a korábbi ütemben emelné az árakat, akkor családunk nagyjából 1,5 millió forinttal van ma beljebb, mint lehetne, ha nem Orbán Viktor kormánya irányítaná ma hazánkat.
És a friss hír: Magyarország nyerte a rezsipert
AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG NEM A FELPERES BIZOTTSÁGNAK ADOTT IGAZAT
A Rezsicsökkentés marad, így a kedvező adózással együttesen a magyar gazdaság továbbra is vonzó lesz a befektetőknek, hiszen nálunk az egyik legolcsóbb a földgáz és az elektromos áram ára.
Nem sérti az uniós jogot Magyarország azzal, hogy kizárja az energiahálózatokra kivetett különadó és a pénzügyi tranzakciós díjak költségeinek rendszerhasználati díjakba építését, az uniós rendelet ugyanis ezt nem írja elő – áll a Európai Bíróság (EB) minapi ítéletében, amelyet a hazánkkal szemben indított uniós kötelezettségszegési eljárás kapcsán hozott. A testület elé azért került az ügy, mert az Európai Bizottság úgy vélte, a szabályozással sérül az uniós jog, ezért kötelezettségszegési eljárást indított. Az ítélettel Magyarország megnyerte a bizottsággal évek óta folytatott vitát és megvédte a rezsicsökkentés eredményeit – hangsúlyozta a lapunknak küldött értékelésében az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). Hozzátették:
a bíróság a döntésével megerősítette, hogy hazánk tagállami hatáskörben dönthet a kérdésben, tehát a rezsicsökkentés nem ütközik az uniós jogba.
Az ítélet kimondja azt is, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal rendszerhasználati díjakat megállapító döntéseivel kapcsolatban hatékony jogorvoslati lehetőségnek kell rendelkezésre állnia. Ennek fényében Magyarország kész a jogszabály módosítására.
Az ITM hangsúlyozta, hogy a kormány továbbra is elkötelezett abban, hogy megvédje a rezsicsökkentés eredményeit, ami az idén januárban meghirdetett klíma- és természetvédelmi akciótervének is fontos eleme, hogy a lakosság olcsó, innovatív energiát használhasson.
Magyarország szempontjából a Nyugat-Balkán országainak fenntartható gazdaságra való átállása is kiemelt kérdés. Erről Várhelyi Olivér szomszédságpolitikai és bővítési biztossal egyeztetett Kaderják Péter, az ITM energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára. A szakpolitikusok több kapcsolódási pontot azonosítottak az EB gazdasági és beruházási terve, valamint az ITM által koordinált Nyugat-balkáni Zöld Központ klímavédelmi programja között. Utóbbi a projektek előkészítésével
jelentősen növelheti a finanszírozásra kész, megvalósítható beruházások volumenét, segítve ezzel a régió klímavédelmi törekvéseit és uniós integrációját, amely Magyarországnak is stratégiai érdeke.
Várhelyi Olivér hangsúlyozta, hogy a 2021–2027 közötti időszakban a megelőző időszakhoz képest megnövelt pénzügyi forrás érhető majd el a nyugat-balkáni régió fejlesztésére.
Kaderják Péter elmondta, hogy a Nyugat-balkáni Zöld Központ programban két év alatt másfél milliárd forintot meghaladó támogatás áll rendelkezésre, ezzel a zöld gazdaságban érdekelt hazai vállalatok nemzetközi versenyképessége javul.
Magyarország klímavédelmi céljai változatlanok: 2030-ra a hazánkban előállított energia kilencven százalékban szén-dioxid-mentes lesz, 2050-ig pedig klímasemleges országgá válhatunk anélkül, hogy az átmenet a gazdasági növekedést veszélyeztetné, költségei a magyar családokat terhelné.
(Számok – a baloldali álhírek ellenszere Fb oldal)
Oszd meg másokkal is!
