Magyarország munkanélküliségi mutatói az Európai Unióban áprilisban annak ellenére is a legalacsonyabbak között maradtak, hogy a járványügyi korlátozások komoly leállásokkal jártak. Közel négyszázezer fővel nőtt az állástalanok száma az unióban, ráadásul az új álláskeresők jó része 25 év alatti fiatal. A munkanélküliség szinte az összes tagállamban nőtt a szigorú korlátozások hatására, a magyarországi adat ugyanakkor még mindig az egyik legkedvezőbb a 27 tagország között.
A ma közzétett munkanélküliségi adatokat óvatosan kell kezelni. Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány kuratóriumi elnöke a Magyar Nemzet megkeresésére arra figyelmeztetett: az egész unióra, sőt az Egyesült Államok munkaerőpiacára is igaz, hogy a kijárási korlátozások és távolságtartási intézkedések következtében azok nagy része, akiknek megszűnt a munkaviszonya, nem tudott azonnali munkakezdést vállalni, ezért nem tekinthető aktív munkakeresőnek. Ők így nem a munkanélküliek, hanem az inaktívak között jelennek meg, akik teljesen kiestek a munkaerőpiacról.
Szalai Piroska a pontos foglalkoztatási adatok hiányával kapcsolatban arra emlékeztetett, habár a munkanélküliségi adatokat ma ismertette az Eurostat, az inaktívak és a foglalkoztatottak létszámáról nem közöl havi adatot. Így pontosabb számokat csak hónapokkal később láthatunk, a második negyedév adatainak nyilvánosságra hozatalakor.
