A várakozásoknak megfelelően az Európai Parlament csütörtökön rábólintott a dublini rendszer korábban felvázolt reformjára, amely többek között a menekültek befogadásától vonakodó tagállamok szankcionálását írja elő. Ennek ellenére nincs minden veszve: a reformfolyamat tárgyalási szakaszát a tagállami érdekek is alakítják.
Az Európai Parlament (EP) nagy többséggel jóváhagyta az EP állampolgári bizottságának október végén elfogadott javaslatát a dublini rendszer reformját illetően.
A 751 fős testület 390 igen szavazattal 175 nem ellenében, 44 tartózkodás mellett tegnapi plenáris ülésén adott zöld jelzést a reformnak, amely a menedékkérők felső korlát nélküli áthelyezését és a befogadásuktól vonakodó tagállamok szankcionálását tenné lehetővé. Ahogy arról lapunk is beszámolt, az EP belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) október 19-én határozott arról, hogy a reform értelmében búcsút kellene mondani az eddigi dublini főszabálynak, miszerint az a tagállam viseli a menedékkérelmek megvizsgálásának felelősségét, ahol a menedékkérő belépett az Európai Unió területére.
A LIBE ehelyett – a határországok tehermentesítése és szolidaritás címszavak alatt – egy Brüsszel által meghatározott elosztási kulcs alapján kötelezné befogadásra az uniós államokat. Az elosztási kulcs (vagy kvóta) akkor kerülne elő, amikor a menedékkérő és egy adott tagország között nem állapítanak meg kapcsolatot bizonyos kritériumok alapján (ott élő családtagok, korábbi tanulmányok, uniós lakhely). Hogy biztosan ne lehessen elmenekülni a végrehajtás elől, az áthelyezésnél mindig az a négy EU-tagállam jönne szóba, amely elmarad a saját kvótájának teljesítésétől. A menekültek befogadásától vonakodó tagállamoknak az igazi fenyegetést az jelenti, hogy a vázolt reform kimondja: a szabályokat be nem tartó országok azt kockáztatják, hogy kevesebb uniós forráshoz férnek hozzá.
Fotó: Kurucz Árpád
Bár az októberben elfogadott jelentés automatikusan az EP tárgyalási pozíciója lett volna az uniós intézmények közötti egyeztetéseken, a tegnapi szavazásra végül amiatt került sor, mert kedd éjfélig több mint 76 képviselő – a Fidesz–KDNP európai parlamenti delegációjának közreműködésével – kérte a voksolást. A jogi kiskaput nem sikerült kihasználni, de a kvótát ellenzőknek még nincs minden veszve, hiszen a reform tárgyalási szakasza megannyi buktatót rejthet magában. Az Európai Unió Tanácsa – ahol a tagállami kormányok érdekei érvényesülnek – például még nem alakította ki saját álláspontját a kérdésben, így biztosan nem egyik napról a másikra következik be a jogszabályalkotás.
– Egy ehhez hasonló, a tagállamokat megosztó kérdés hosszú hónapokig tartó egyeztetést igényel – nyilatkozta lapunknak Hoffmann Tamás az Európai Parlament állásfoglalásával kapcsolatban, utalva arra, hogy a közösségi intézményrendszer működési szabályai alapján most a parlament és az Európai Unió Tanácsa között kezdődik alkufolyamat. A Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa egyúttal hangsúlyozta: valószínű a jogalkotási folyamat sikertelensége, hiszen a dublini rendszer vázolt reformja a visegrádi államokon kívül Finnországban vagy adott esetben Franciaországban is ellenérzést válthat ki.
– Persze akadnak olyan tagállamok is, mint Olaszország vagy Németország, amelyek számára hasznos lenne a reform – fogalmazott a szakértő.
Fotó: Reuters
A líbiai parti őrség által a tengerből kimentett migránsok adatait veszik fel Tripoliban
A kvótát bebetonozó javaslat jelentéstevője, a svéd Cecilia Wikström mindenesetre optimista. A liberális képviselő már a szavazás előtt azt hangoztatta: „Itt az ideje, hogy szolidaritási alapon végre olyan menekültügyi rendszert hozzunk létre közösen, amely véget vet a kaotikus körülményeknek és rendet teremt a kérdésben.”
Wikström ezzel egy időben sürgette a tanácsot, mivel véleménye szerint mielőbb létre kell hozni egy jól működő és ténylegesen új európai menekültügyi rendszert.
Veszélyes bevándorláspárti terv
A dublini szabályok módosításáról rendezett szavazás eredménye megmutatta, mekkora befolyása van Soros Györgynek és hálózatának a brüsszeli döntéshozatalra és ezen belül az Európai Parlamentre – hangsúlyozta Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója tegnap délután Budapesten. – Ma délben Soros szövetségesei a Soros-terv több pontját konkrétan megszavazták az Európai Parlamentben, ebből is látszik, hogy a migránspárti javaslatok egyre magasabb szintre kerülnek, és egyre magasabb szintű támogatást kapnak Brüsszelben – mondta sajtótájékoztatóján Hidvéghi Balázs, az elfogadott indítványt rendkívül veszélyes bevándorláspárti javaslatnak nevezve. Kiemelte: az indítványban szerepel a migránsok automatikus, kötelező, felső létszámhatár nélküli szétosztása, az ezt elutasító államok megbüntetése politikai és pénzügyi eszközökkel, a Soros-féle civil szervezetek aktív bevonása a bevándorlás szervezésébe és végrehajtásába, a családegyesítések felgyorsítása, jelezve, ezzel a módszerrel előbb osztanák szét a bevándorlókat, s csak ezt követően vizsgálnák, jelentenek-e biztonsági kockázatot. A Fidesz kommunikációs igazgatója szégyennek nevezte, hogy a magyar baloldal képviselői mind megszavazták ezt a bevándorláspárti javaslatot. Molnár Csaba és Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció képviselői közös közleményükben tudatták, hogy igennel voksoltak, a friss közvélemény-kutatások szerint ugyanis „a magyarok több mint kétharmada európai és nem tagállami megoldást szeretne menekültügyben”. (MTI)
(Judi Tamara, magyaridok.hu)
