Hiába tettek közös fogadalmat a parlament lépcsőjénél a kormány elleni fellépésre, az MSZP elnöke, Tóth Bertalan pedig hiába javasolta, hogy az ellenzék egy listán induljon az EP-választáson, egyre fogy a lelkesedés a Jobbiktól a DK-ig tartó összeborulásért. A közös ellenzéki EP-listáról csütörtökön kezdődtek meg az egyeztetések, amelyen még valamennyi ellenzéki párt részt vett.
A Jobbik kommunikációs igazgatója, Mirkóczki Ádám lapunkat ugyanakkor arról tájékoztatta, hogy a tegnapi tárgyalási fordulóra már nem mentek el. Bár az LMP ott volt az egyeztetésen, Kanász-Nagy Máté érdeklődésünkre elmondta, hogy azon az önálló EP-indulást képviselték. A párt szóvivője hozzátette: az LMP februárban esedékes kongresszusán történhet még elmozdulás a kérdésben.
A tárgyalásokon az MSZP-t képviselő Heringes Anita hírzárlatra hivatkozva nem kívánt tájékoztatást adni a pártja által felvetett közös ellenzéki EP-lista esélyeiről. Erről szocialista elnökségi forrásaink már az egyeztetések előtt óvatosan fogalmaztak, mondván: jelenleg a közös kampányüzenetek kialakítása az elsődleges cél. Bár az MSZP továbbra is fenntartja a közös EP-lista lehetőségét, de ha a többi ellenzéki párt mégis nemet mondana rá, akkor a Párbeszéddel közösen vág neki az uniós választásnak.
A Jobbik és az LMP nem kér a közösködésből
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Mint arról a Magyar Idők beszámolt: a szocialisták eredetileg olyan forgatókönyvben gondolkodtak, amely szerint az EP-választáson egy független párt égisze alatt jönne létre az eddig példa nélküli összellenzéki együttműködés. A közös listát egy ismert, pártokhoz szorosan nem kötődő közéleti személyiség vezetné, a listán szereplő további jelöltek sorrendje pedig lényegében a jelenlegi közvélemény-kutatási erőviszonyokat tükrözné, vagyis a Jobbikot követné az MSZP, amely után a DK jönne.
Időközben már egyes szakszervezetek is visszautasítják, hogy az ellenzék politikai hangulatkeltésre használja a túlóratörvényt. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke a Hír TV-nek arról beszélt: míg a szabályozás végre tisztázza az eddigi kaotikus túlórahelyzetet, az ellenzék megpróbálja szembefordítani a társadalmat a kormányzattal, hogy ebből politikai tőkét kovácsoljon magának. Palkovics szerint a szakszervezeteket pedig nem belerángatni, hanem „belelökdösni” próbálják egy olyan társadalmi konfliktusba, amelynek nincsenek meg a társadalmi alapjai.
Egyébként az idén még egyik érdekképviselet sem találkozott olyan szerződéssel, amelyben a munkáltató a túlmunkakeret négyszáz órára emelését rendelné el, és a hároméves munkaidőkeret bevezetésére sem tettek erőfeszítést. Sőt a Spar és a Tesco is kijelentette, hogy nem kívánja alkalmazni áruházaiban a 400 órás túlórakeretet lehetőségét.
(Bákonyi-Kárpáti, magyaridok.hu)
