Az Alapjogokért Központ megtámadta az FVB „nolimpiás” határozatát
Az Alapjogokért Központ szerint jogellenes a Fővárosi Választási Bizottság „nolimpiás” népszavazási kezdeményezést érvényesítő határozata, ezért fellebbezést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz.
Az Alapjogokért nem vitatja, hogy a szükséges számú érvényes aláírás összegyűlt, az FVB csoportképzési eljárását azonban igen, mert az jogbizonytalanságot okoz. Az FVB ugyanis – jogellenesen – a népszavazás elrendeléséhez szükséges választópolgári támogatások számát nem az aláírásra valójában jogosult választói csoporthoz igazította. A helyes jogértelmezés szerint a referendum elrendeléshez ugyanis nem 138 ezer, hanem 150 ezer érvényes aláírás szükséges.
Az Alapjogokért álláspontja szerint semmiképp sem lehet törvényes ugyanis az FVB azon eljárása, melynek során a népszavazás elrendeléséhez szükséges érvényes választópolgári támogatások számának meghatározásakor más választói csoportot vesznek alapul, mint az aláírások érvényességének ellenőrzésekor.
Az Alapjogokért meglátása szerint ugyanis, ha a Budapesten lakóhellyel vagy akár tartózkodási hellyel rendelkező választópolgárok egyaránt aláírhatják – egyébként helyesen – az aláírásgyűjtő íveket, akkor a „vetítési alapot”, azaz azt a választói sokaságot is, melyhez a sokat emlegetett „10 százalékos” küszöböt is mérik, azonos módon kell képezni. Nem állhat elő ugyanis olyan helyzet, hogy valaki érvényesen támogathat egy kezdeményezést, ugyanakkor nem számít bele a választópolgárok azon csoportjába, amelyből az elrendeléshez szükséges aláírás-számot képzik – és fordítva. Megfelelő érveléssel alátámasztható az is, hogy helyi népszavazáson csak az vehet részt, akinek a legutolsó önkormányzati választáson Budapesten lakó- vagy tartózkodási helye volt: ilyen esetben azonban csak ezen csoport aláírásai számítanak érvényesnek, és ezen csoportból kell képezni a „vetítési alapot” is, melyhez a 10%-ot mérik. Az FVB azonban fenti két jogértelmezést párhuzamosan, vegyítve alkalmazta, ami bizonyosan jogellenes: a „vetítési alapot” ugyanis a legutóbbi önkormányzati választáson Budapesten lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkezők csoportjából képezték, ugyanakkor érvényesnek tekintették azok aláírását is, akik azóta létesítettek ilyet. Így „jöhetett ki”, hogy míg a fővárosban élő választópolgárok számát 1.385.000. főben állapították meg, addig az érvényes aláírások számának ellenőrzésekor elmentek egészen 150 ezerig. A kettő egyszerre nem működik: vagy 1.385.000. fő a „vetítési alap” és akkor 138 ezer érvényes aláírás szükséges, vagy 150 ezer aláírás szükséges, de akkor a „vetítési alap” 1,5 millió választópolgár, tehát a lakó- vagy tartózkodási hellyel jelenleg rendelkező fővárosi jogosultak.
A különböző módszerek párhuzamos alkalmazásának kiküszöbölése érdekében feltétlenül szükséges az NVB – vagy az eljárás következő szakaszában akár a Kúria – döntését kérni abban a kérdésben, hogy miként kell képezni a tárgyalt választói csoportokat. A népszavazás intézményének kiemelkedő jelentősége elengedhetetlenné teszi ugyanis ezen kérdések tisztázását, hogy a jövőben a hasonló ügyek ne okozzanak jogbizonytalanságot.
forrás: https://www.facebook.com/alapjogokert/posts/1453794554652612:0
fotó: hirado.hu
