Magyarország és a többi kelet-európai nemzet is tudja, mi az a szabadság, mivel a kommunizmus idején megküzdött érte, ezért nagyon szerencsétlen dolog, hogy most a nyugat-európai politikai baloldal akarja kioktatni ezeket az országokat – jelentette ki a kormányszóvivő Londonban.
Kovács Zolán magyar és brit újságírókkal tartott sajtóbeszélgetést Magyarország londoni nagykövetségén. A kormányszóvivő megszólalásában kiemelte, hogy a magyarországi helyzetről politikai vita folyik, amely sok tekintetben újabb kísérlet az úgynevezett liberálisok részéről a filozófiai-politikai véleménynyilvánítás monopolizálására és kisajátítására, valamint politikai bosszú is, mivel egyes szakpolitikai döntésekben „nem állunk be a sorba”.
Kovács Zoltán
Fotó: MTVA – Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap
Kovács Zoltán szerint az Európa jövőjéről folyó vita a föderalisták és a szuverenitáspártiak között zajlik, de sajnálatos módon mára szinte lehetetlenné vált az őszinte és nyílt eszmecsere e kérdésekről, a vita kisajátított mivolta miatt.
A kormányszóvivő hozzátette, hogy azoknak a kérdéseknek a zömét, amelyeket a Soros-féle Sargentini-jelentés említ, már sikerült lezárni az Európai Bizottsággal, márpedig ha a jogi jellegű viták lezárulnak, az azt jelenti, hogy az adott ügyeket rendezték. Éppen ezért lehetetlenség, hogy az Európai Parlament, amely nem törvényszék és nem is jogszolgáltatási szervezet, „politikai ízléstől” indíttatva újranyisson ilyen ügyeket. Ez képtelenség, és ez jelenti a legnagyobb fenyegetést az európai intézményrendszer működésére – szögezte le.
Jóllehet egyértelműen politikai ügyről van szó, az Európai Parlament igyekezett a Sargentini-jelentést jogi ügynek álcázni, márpedig az Európai Bizottsággal és más európai intézményekkel már rendezett jogi kérdések újranyitása ellentétes a jogállamiság legalapvetőbb normáival”
– jelentette ki Kovács Zoltán.
A kormányszóvivő a sajtóbeszélgetés során felidézte Angela Merkel német kancellár múlt heti kijelentését is, miszerint az illegális migráció elleni harc jegyében meg kell erősíteni az EU külső határának védelmét, és ehhez a külső határon fekvő országoknak át kell adniuk nemzeti kompetenciájuk egy részét az EU határ- és partvédelmi szervezetének, a Frontexnek. Kovács Zoltán szerint a magyar álláspont az, hogy „ez nem fog megtörténni”. Magyarország fejtette ki az illegális migráció elleni legsikeresebb határvédelmi erőfeszítéseket a schengeni határon lévő EU-tagországok közül, és „ezt nem fogjuk feladni” – tette hozzá.
Hangsúlyozta, hogy 2015-ben több mint 400 ezer ember lépte át engedély és a szabályok figyelembe vétele nélkül a magyar határt, és még ma is napi, heti rendszerességgel tucatjával próbálnak átjutni a határon, vagyis nem igaz, hogy a veszély elmúlt. A migrációpárti erők komoly erőfeszítéseket tesznek a nemzetállami szuverenitások egyes elemeinek „ellopására”, de a következetesen vallott magyar álláspont az, hogy továbbra is az EU-tagállamoknak kell viselniük a felelősséget a határok védelméért, mert ez a határvédelem leghatékonyabb módja – mondta Kovács Zoltán.
Arra a kérdésre, hogy mi Magyarország válasza azokra a találgatásokra, amelyek szerint a kormányzó Konzervatív Párt EP-képviselői azért nem szavazták meg a Sargentini-jelentést, mert London nem akar feszültséget a magyar kormánnyal a Brexit-tárgyalások közepette, Kovács Zoltán úgy válaszolt, hogy Magyarország nem folytat különtárgyalásokat Nagy-Britanniával a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről, ugyanúgy, ahogy az EU-ban maradó többi tagország sem.
A kilépési tárgyalásokat az EU részéről Michel Barnier, az Európai Bizottság főtárgyalója vezeti, és Magyarország tartja magát ahhoz a szabályhoz, hogy a 27 EU-társállam egyetlen entitásként tárgyal Londonnal – tette hozzá.
(Bertha László, 888.hu)