Bár továbbra is a nyílt társadalom és a liberális demokrácia híve, elismeri, hogy a világban ez a gondolat ma vesztésre áll – derült ki a Soros Györgyöt sajnáltató New York Times cikkéből. Az iromány borszakértő szerzője hozzátette, Sorosnak azzal kellett szembesülnie, hogy az eszmék, amelyre gazdagságának nagy részét és életének utolsó fejezetét szentelte, nem terjednek, hanem visszaszorulnak.
Terjedelmes cikkben sajnáltatja a csillagmilliárdos spekuláns Soros Györgyöt a New York Times, amiért sikerült elérnie, hogy több kelet-közép-európai országban, így elsősorban Magyarországon első számú közellenség vált belőle. Az Index.hu által közölt cikket, amely a pénzembert következetesen filantróp gondolkodónak hazudja, különben egy borszakíró írta, aki kétszer is vinkózott Sorossal, innen a szakértői ismerettség. Az Index.hu szerint a cikk újdonsága különben az, hogy feltárja Soros összetört lelkének állapotát. A cikkíró úgy láttatta, Soros nyugodt, kedves beszélgetőpartner volt, aki a gondolatait nagyon lassan, erős magyaros akcentussal, de jó humorral osztotta meg a szerzővel. Ha szakálla lett volna, biztos a Télapónak keresztelte volna filantróp helyett. Mint kiderült, Sorost egyre jobban zavarja hogy öregségére visszahullt élete teljesítménye, és egyre többen utálják és támadják. „Bár barátom lenne annyi, mint amennyi ellenségem lett mostanában” – sóhajtozott, hozzátéve, hogy idén inkább elkerüli Magyarországot a szokásos európai körútján, és csak bízik abban, hogy egyszer még visszajut szülőföldjére. Igaz ugyan, hogy a fia rendszeresen látogat Magyarországra, és soha egy haja szála sem görbült még meg, de fontos volt, hogy ilyen áthallásos módon is rúgjon egyet egykori hazájába. Kiderült, Sorost az is zavarja, hogy miközben valójában már az üzlettel, a tőzsdézéssel felhagyott, és energiái zömét előadásaira, könyveire és politikai gondolatainak népszerűsítésére fordítja, még ma is jobban figyel a világ arra, amit a tőzsdékről mond.
Az írás felidézi, hogy 1989-ben, a kommunizmus megingásának idején Soros György több százmillió dollárt költött a volt kommunista országokban liberális ideológiájának népszerűsítésére, alapítványát pedig Karl Popper kitelepített osztrák filozófus gondolatainak hatására hozta létra. A New York Times szerint ez az egyszemélyes Marshall-terv azóta is precedens nélküli, mára Soros Open Society Foundations (Nyílt Társadalom Alapítványok) elnevezésű szervezete (korábbi nevén az OSI) a második legnagyobb alapítvány Bill Gates és felesége alapítványa után. Soros arról is beszélt, hogy bár továbbra is a nyílt társadalom és a liberális demokrácia híve, elismeri, hogy a világban ez a gondolat ma vesztésre áll. Azzal kellett szembesülnie, hogy az eszmék, amelyre gazdagságának nagy részét és életének utolsó fejezetét szentelte, nem terjednek, hanem visszaszorulnak.
Én kitartok mellettük, függetlenül attól, hogy győzelemre, vagy vereségre állnak, de sajnos túl sok helyen állok vesztésre
– fogalmazott a milliárdos.
Soros elmondta, hogy Orbán Viktor kampánya nagy csalódás volt, de gyorsan hozzátette, hogy mindezekért a támadásokért nem a magyar népet hibáztatja, inkább csak a kormányt. A cikk végezetül vidékibunkózik is egyet – ki tudja, honnan, melyik magyar kútfőből merítették az ötletet – mint megállapítják, „a nyugati típusú liberális demokrácia egy szűk réteg, felülről erőltetett álma volt, akik nem mérték fel, hogy elsősorban a szegényebb, vidéki lakosság még nem volt felkészült arra, hogy a hagyományos értékeik helyett a menekültek és a melegházasság kérdésével szembesüljenek a közéletben”.
Forrás: index.hu; fotó:
(forrás:pestisracok.hu)