A stabilitás biztosítása, az államadósság, ezen belül is a devizahányad csökkentése marad jövőre is az állam finanszírozási elveinek középpontjában. A 2018-as stratégiában is fontos szerep jut a lakossági megtakarításoknak, miközben a javuló adósságszerkezet miatt a gazdasági kormányzat az ország hitelminősítői besorolásának újabb javulását várja.

Az ideivel alapvetően azonos főbb célkitűzésekkel, hasonló keretösszegekkel készült 2018-ra az ország finanszírozásának tervezésekor az adósságkezelő. A kedden bemutatott tervezet eredményeként 2018 lehet sorrendben a nyolcadik olyan év, amikor csökken az államadósság – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Mind­eközben az idei év végére a központi költségvetés adósságának devizaaránya 22 százalékra mérséklődik a tavalyi 25-ről, és ez várhatóan úgy is tovább csökken jövőre, hogy az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) hamarosan előáll egy új, euróalapú belföldi állampapírral, amelyet a mostanihoz hasonló időszaki aukciós rendszerben értékesítenek.

Varga kiemelte: az ország adóssághelyzetének javulása miatt a magyar állampapíroknak már alacsonyabbak a hozamaik, mint a nálunk két teljes fokkal kedvezőbb hitelminősítői besorolásban lévő Lengyelországé. A három nagy hitelminősítőnél kettő esetében pozitív kilátásaink vannak, a kormányzat várakozásai szerint ebből hamarosan újabb felminősítések lehetnek. A befektetői bizalom jele, hogy idén rövid futamidejű állampapírokat negatív hozamon is tudott értékesíteni az ÁKK.

– A finanszírozási feltételek javulását jól mutatja, hogy 2009-ben még az össztermék négy százalékának megfelelő összeget fizetett az ország kamatköltségekre, ez idén két százalék, jövőre pedig további csökkenés remélhető – mondta Varga.

Barcza György, az ÁKK vezérigazgatója elmondta: az államadósságnak immár 25 százalékát a lakossági állomány teszi ki, ez nagyjából 6800 milliárd forintnyi lakossági állampapírt jelent.

Kedvező fejlemény, hogy a növekedés háromnegyede az egy évnél hosszabb futamidőn történt, ami egybevág az általános stratégiával is, miszerint minden finanszírozási csatornán törekedni kell a minél hosszabb futamidőkre, mert ez jelenti a legbiztonságosabb alapot. Az adósságkezelőnél 2018-ra egymilliárd euró értékű devizakötvény kibocsátását tervezték be, azonban várhatóan újabb piac­nyitás – mint a korábbi megjelenés a külső, majd a belső kínai piacon – nem várható.

Mivel lejár egy Japánban kibocsátott, úgynevezett szamurájkötvény, és a Nemzetgazdasági Minisztérium megítélése szerint fontos, hogy a több lábon állás jegyében minél több helyen megmaradjon a magyar jelenlét, az ÁKK várhatóan előkészít egy kisebb értékű kibocsátást 2018 első felében.

Barcza reagált az adósságkezelő kibocsátási gyakorlatát ért főbb kritikákra is, így arra, hogy a lakossági állampapíroknak egy jelentős részét bankok szerzik meg, illetve hogy a pré­mium, amit a lakossági papírok után fizetnek, indokolatlanul magas költséget jelent az államnak.

Hangsúlyozta, hogy az ÁKK lakossági állampapírokat közvetlenül bankoknak nem értékesít, azonban nincs semmi jogszerűtlen abban, ha ezeket utána a másodpiacon megveszik. Ezzel együtt a kimutatások alapján a vásárlók 82 százaléka magánszemély, de az ÁKK várhatóan lépéseket tesz, hogy szűkítse azok körét, akik a lakosságon kívül hozzájuthatnak a háztartások megtakarításai­ra kitalált termékekhez.

Az állampapír-prémiumokról elmondta, az ÁKK-nak továbbra is az a legfontosabb szempont, hogy egyre nagyobb arányban belföldi alapjai legyenek a finanszírozásnak, ami kevésbé reagál az esetleges nemzetközi piaci mozgásokra. Ez olyan biztonsági pluszt jelent, amiért érdemes a piaci átlaghoz mérten vonzóbb hozamot ajánlani.
(Rácz Gergő, magyaridok.hu)