PÉNZÜGYI VISSZÁSSÁGOK SORA A JOBBIKNÁL
z elmúlt évek hivatalos és nyilvános dokumentumai alapján érdekes kép rajzolódik ki a Jobbik gazdálkodásáról.
A pártot a 2010-es Országgyűlésbe kerülése óta többször is ellenőrizte az Állami Számvevőszék (ÁSZ), és már rögtön a kezdet kezdetén, a 2010-es kampányelszámolásánál számos szabálytalanságot állapítottak meg a számvevők a Jobbiknál. Hiányos volt a párt kampányelszámolása, a kampánytevékenység jogszerűségét igazoló szerződések, egyéb dokumentumok pedig esetenként hiányoztak.
Az ÁSZ 2012 elején zárta le a Jobbik 2009-es és 2010-es gazdálkodásának áttekintését. Szabálytalanságból akadt bőven. A beszámolók összeállításánál például a párt megsértette a számviteli alapelveket, így a dokumentumok egyik évben sem mutattak megbízható és valós képet a Jobbik gazdálkodásáról.
A szervezeti egységek bevételei és kiadásai hiányosan szerepeltek a nyilvántartásokban. Mindemellett – mutatott rá a számvevőszék – tulajdonképpen nem volt szabályszerű leltározás és az ellenőrzési rendszerek sem működtek megfelelően.
Az ÁSZ a párt 2011–2012-es gazdálkodását is megvizsgálta. Az ellenőrzés – egyebek mellett – kimutatta, hogy a számviteli bizonylatok nem támasztották alá az egyik beszámolót, és a kiadásoknál eltérés mutatkozott. Az adományozók nevét, az adományok értékeit nem teljeskörűen tették közzé, és a leltár sem volt mindig megfelelő.
Több szabálytalanságra derült fény a 2013–2014-es időszak ellenőrzésekor is. Az ÁSZ szerint a Jobbik 2013-as beszámolója, illetve 2014-es pénzügyi kimutatása sem felelt meg a törvényi előírásoknak. A párt 2013-ban és 2014-ben nem a gazdasági események tényleges tartalmának megfelelően számolta el a kiadásait. A számvevőszék azt is feltárta, hogy a párt 2013-as és 2014-es könyvvezetése és gazdálkodása nem felelt meg a jogi előírásoknak.
A Jobbik 2015–2016-os ellenőrzése a 2017-es feladatok között szerepelt, a politikai mozgalom ugyanakkor – legalábbis a számvevőszék álláspontja szerint – nem adta át megfelelően a kért dokumentumokat. Az ÁSZ erről tájékoztatta a nyomozó hatóságot, amely meg is kezdte a körülmények tisztázását. Eközben azonban a számvevőszék is kapott egy hatósági jelzést, és ez alapján hozzáfogott a Jobbik idei első féléves plakátszerződéseinek ellenőrzéséhez.
A számvevők különféle dokumentumokat tanulmányoztak, és arra jutottak, hogy az ellenzéki párt több mint 331 millió forintos tiltott támogatáshoz jutott. A szankció ugyanakkor az összeg duplája lehet, hiszen nem elég, hogy a tiltott támogatást be kell fizetni a költségvetésnek, az érintett párt állami támogatása pontosan ugyanannyival kevesebb lesz legközelebb.
– A Jobbik a számvevőszéki jelentéstervezetet december 6-án vette kézhez, így a törvényben meghatározott tizenöt napos határidő figyelembevételével legkésőbb csütörtökig fejtheti ki írásban az álláspontját, amivel cáfolni tudja a számvevőszéki megállapításokat. Tegnap a hivatali időben nem érkezett beadvány a Jobbiktól az Állami Számvevőszékhez a tiltott pártfinanszírozási ügyben – tudtuk meg lapzártánkkor az ellenőrző szervezettől. Ezek szerint az ellenzéki pártnak csupán egyetlen napja maradt arra, hogy érveit kifejtse és meggyőzze az ÁSZ-t arról, hogy a plakátkampányával betartotta a törvényi előírásokat.
Menekülnek Simicska lapjától
A Jobbik propagandalapjává züllött Magyar Nemzettől menekülnek az újságírók – írja a Kreatív Online magazin híre alapján az Origó.hu. A portál szerint a jelentős átszervezésen áteső Magyar Nemzet a teljes anyagi csőd közelébe került. Erről tanúskodnak az újság olvasottságának adatai is. A lap példányszáma harmincötezerről tizennégyezerre esett, valamint hárommilliárdos veszteséget termelt. A portál értesülései szerint csak decemberben négy újságíró távozott: Markotay Csaba, Lőrincz Tamás, Hava Nikita, valamint Wiedemann Tamás mondott fel.
(Jakubász Tamás, magyaridok.hu)