in

Vajon a CIA miért tiltakozik? – Fény derülhet a Kennedy rejtélyre!

A CIA állítólag a Kennedy-gyilkosság aktáinak további titkosításáért lobbizott

Mintegy tízezer oldal teljesen, illetve harmincezer oldal részben ismeretlen irat válhat mától kutathatóvá az Egyesült Államokban a John F. Kennedy meggyilkolásával kapcsolatos dokumentumok közül, ha Donald Trump az utolsó pillanatban nem változtat álláspontján, és nem tartja fenn a titkosítást. Az utolsó iratcsomag szakértők szerint nem tartalmaz majd bombameglepetéseket, de megvilágíthatja Lee Harvey Oswald, a feltételezett gyilkos rejtélyes mexikóvárosi útját. Mindenesetre egyesek a titkosítás feloldása mellett, míg mások ellene lobbiztak.

 

Nincs rá ok, hogy titokban tartsák őket. Itt az ideje, hogy az amerikai nép és a történészek levonhassák a saját következtetéseiket – közölte nemrég Charles Grassley, az amerikai szenátus igazságügyi bizottságának republikánus elnöke, sürgetve a még titkos Kennedy-iratok nyilvánosságra kerülését.

Az 1992-es, 25 évre szóló titkosítás lejárta előtt – amely ma esedékes – Donald Trump elnök azt közölte: amennyiben más információ nem jut a birtokába, nem fogja megakadályozni, hogy a nyilvánosság is megismerhesse a John F. Kennedy egykori elnök meggyilkolásához kapcsolódó iratok utolsó nagy csomagját.

De – mint arról beszámolt az amerikai sajtó – nem mindenki akarja ezt. A The Washington Post azt írta: Roger Stone jobboldali stratéga – Trump egyik bizalmasa – azt mondta egy beszélgetésben, hogy Mike Pompeo, a Központi Hírszerző Ügynökség, a CIA igazgatója „dühödten lobbizik az elnöknél, hogy ne hozza nyilvánosságra a dokumentumokat”.

A lap szerint más kormányügynökségek is fenntartanák a titkosítást. A Kennedy-gyilkosság ugyan 1963 novemberében, azaz csaknem 54 éve történt, de a szóban forgó titkosításra a 90-es években került sor, azaz ma is aktív titkosszolgálati állományt is érinthet. Vannak, akik attól tartanak: ugyan a 60-as évek már történelem, de egyes iratok ma is alkalmazott CIA-s műveleti módszereket fedhetnek fel. Választási kampányában Trump felmelegítette a híreket, amelyek összefüggésbe hozták akkori republikánus ellenfele, Ted Cruz apját, a Castro-ellenes Rafael Cruzt Lee Harvey Oswalddal, John F. Kennedy feltételezett gyilkosával.

Ikonikus képkocka 1963-ból, az egykori elnök utolsó pillanatairól

Fotó: Reuters

Ikonikus képkocka 1963-ból, az egykori elnök utolsó pillanatairól

Amerika és a világ mindenesetre válaszokat akar, attól függetlenül, hogy a pár ezer irat feloldja-e a kérdőjeleket. Vannak ilyenek bőven. A rejtély, hogy Oswald volt-e a merénylő, és ha igen, magányos elkövető, vagy pedig egy összeesküvés résztvevője volt, a mai napig nem oldódott meg.

Történészek egyebek közt azt várják az újabb dokumentumok közlésétől, hogy azok betekintést engedhetnek Oswaldnak a gyilkosság előtt nem sokkal tett mexikóvárosi utazásába, amelynek során a férfi – a Kennedy-gyilkosságot vizsgáló Warren-bizottság szerint – az ottani szovjet és kubai nagykövetséget is felkereste, mégpedig vallomása szerint azért, hogy beutazóvízumot kérjen a két országba.

– Lehetnek anyagok arról, hogy miért érdekelt bennünket [az amerikaiakat] a kubai konzulátus, hogyan figyeltük azt meg, hogyan végeztük a lehallgatást, és hogyan toboroztuk a kémeinket. Sokkal jobban érthetjük majd, miért figyeltük meg [Mexikóvárosban] Oswaldot – állítja Jefferson Morley, aki évekig kutatta a Kennedy-dokumentumokat.

Oswald, akivel nem sokkal a gyilkosság után egy másik merénylő, Jack Ruby végzett, megkeseredett ember volt. Disszidált a Szovjetunióba, de ott sem vert gyökeret. Leszereléssel távozott a tengerészgyalogosoktól, de ezt később méltatlan magatartás miatti eltávolításra minősítették át, fellebbezését pedig 1963-ban – a JFK-merénylet évében – elutasították.

 

(Szőcs László, magyaridok.hu)

Vélemény, hozzászólás?

Loading…

0

(video) A totál részeg Juncker csókolgatni akarta Kurzot, de ő meglepő dolgot tett. Nem nagyon csicskult be. :D

Kalózok raboltak el egy magyart Nigériában – TEK-esek, légyszi hozzátok haza magyar honfitársunkat!