Tele a gatya Brüsszelben – Csupán hét percet kap Orbán Viktor a koncepciós eljárásban

rbán Viktor a korábbi, 2011 óta bevett gyakorlattal szemben nem kétszer 20 percben, hanem csak egyszer szólalhat fel, és akkor is csupán hét percig az Európai Parlament (EP) magyarországi helyzetről szóló keddi vitájában – így döntött a testület elnökét és frakcióvezetőit tömörítő, úgynevezett elnökök értekezlete, az EP „házbizottsága” csütörtökön.

A fentieket megerősíti, hogy az ülést megelő­zően olasz újságírók előtt Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke magára nézve problémásnak tartotta, hogy a legtöbb kérdésben vele szemben álló Fidesz az Európai Néppárt (EPP) tagja.

A hírek szerint Juncker attól is tart, hogy a média figyelme nem az ő szerdára tervezett beszédére irányulna, hanem Orbán Viktoréra. Az EP cenzúrával is felérő döntése azt sem teszi lehetővé, hogy a súlyos tárgyi tévedésektől hemzsegő jelentésben foglalt vádakra a vitát követően reagáljon a magyar kormányfő.

Az elnökök értekezlete a hétperces korlátozással akaratlanul is történelmi párhuzamot vont, hiszen Orbán Viktor 1989. június 16-án a Hősök terén Nagy Imre miniszterelnök és mártírtársainak újratemetésén pontosan hétperces beszédet mondott. Az akkori hét perc óriási hazai és nemzetközi visszhangot váltott ki, a rendszerváltás legradikálisabb, legbátrabb beszédének tartották, amelyben a Fidesz elnöke szembesítette a régi, kádárista elitet a bűneivel, követelve Magyarország szuverenitásának tiszteletben tartását.

Egyébként nem csak a magyar miniszterelnök korlátozásával próbálnak előnyt szerezni a liberálisok. A Fidesz pártcsaládja, az EPP arra szeretne választ kapni, hogy a jelentés abszolút többséget, legalább 376 képviselő igen szavazatát igénylő jóváhagyása esetén a tartózkodás „nem” szavazatnak számít-e. A néppárti Antonio Tajani EP-elnök kezdeményezésére sürgős állásfoglalást kértek a kérdésről az EP jogi szolgálatától.

Közben a német CDU/CSU frakciói úgy döntöttek, nem fogalmaznak meg ajánlást EP-képviselőiknek a jelentés szavazására vonatkozóan. – Bárki szabadon megítélheti a Magyarországon zajló folyamatokat, de visszafogottságra van szükség, és annak belátására, hogy Magyarország demokratikus ország, amellyel szemben nem szabad „felemelt mutatóujjal fenyegetőzni” – hangsúlyozta Alexander Dobrindt, a frakciószövetség CSU-s tagjainak vezetője a tanácskozást követő sajtótájékoztatón. Mint mondta, azt tanácsolja kollégáinak, fontolják meg, hogy nem egy akármilyen országról van szó, hanem Németország egyik legszorosabb szövetségeséről.

Ismert, az EP jövő kedden Orbán Viktor részvételével plenáris vitát tart, majd szerdán szavaz a legújabb, Magyarországról szóló jelentésről, amely szerint fennáll a veszélye az uniós értékek súlyos és rendszerszintű megsértésének, így indokolt a hetes cikk szerinti eljárás megindítása Magyarországgal szemben. A hetes cikk olyan többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely végső soron akár az érintett tagállam szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi EU-tag egyhangú támogatására van szükség, amit elemzők szinte kizártnak tartanak.

JOGI VÉGZETTSÉG HELYETT SOROS-KAPCSOLAT

– A jelentést javarészt Soros Györgyhöz köthető civil szervezetek és médiafelületek állították össze nyíltan bevándorláspárti brüsszeli politikusokkal – mondta a Fidesz frakcióvezetője tegnapi sajtótájékoztatóján. Kocsis Máté szerint a fentieket alátámasztja, hogy a jogállamiság magyarországi helyzetét taglaló jelentést készítő európai parlamenti képviselő, Judith Sargentini olyan szervezetekkel egyeztetett, mint például A Város Mindenkié csoport, a MigSzol, az RTL-csoport és a 444.hu.

– A zöldpárti képviselő kizárólag baloldali, illetve liberális médiafelületekkel és civil szervezetekkel egyeztetett, ez alapján nem is vehető komolyan a jelentése – jelentette ki a fideszes politikus. Azt is hozzáfűzte: különösen érdekes, hogy a Transvanilla egyesület – a nemi identitásukban akár percről percre is bizonytalan embereket képviselő szervezet – miképpen tudja megítélni a magyar jogállamiság helyzetét, miért volt nélkülözhetetlen a véleményük kikérése.

– A Sargentini-jelentésről ordít, hogy bevándorláspárti – szögezte le Kocsis Máté. A politikus szerint ennek bizonyítéka, hogy a jelentésben számon kérik, miért nem vesz részt Magyarország a kvótarendszerben, továbbá a szigorú bevándorlási szabályokat, a Stop, Soros! törvénycsomagot, valamint a magyar rendőrökre rátámadó Ahmed H. ügyét is.

A frakcióvezető szerint a Sargentini-jelentés lényege, hogy a készítője és a bevándorláspárti brüsszeli politikusok meg akarják bélyegezni Magyarországot, mert a magyar emberek többször is úgy döntöttek, nem akarnak teret engedni az illegális bevándorlásnak, és megvédik a magyar határt. Kocsis Máté hozzátette, hogy a dokumentumban számos olyan megállapítás is van, amely nem kapcsolódik szorosan a bevándorlás kérdéséhez, de mindenképpen valótlanságokat állít Magyarországról.

A politikus megerősítette, hogy a Fidesz-frakció országgyűlési határozatot fog benyújtani, amelyben visszautasítja a bevándorláspárti brüsszeli politikusok vádjait és a jelentésben foglaltakat.

A kormánypárti frakcióvezető által elmondottakat alátámasztja Sargentini eddigi tevékenysége is. Az Európai Parlament tavaly májusban döntött arról, hogy készüljön jelentés a magyar jogállamiságról. Ekkor bízták meg a dokumentum elkészítésével a holland politikust, aki a bevándorlás egyik legnagyobb szószólójának számít Brüsszelben.

Egy korábbi Twitter-bejegyzésben arról is vallott: tíz éve működik együtt Soros György alapítványával. Mint írta, eredményesen. A jogállamiság magyarországi helyzetét taglaló, annak kapcsán a hazánk uniós szavazati jogának felfüggesztését javasló jelentést jegyző Sargentininek egyébként nincs jogi diplomája, a holland Zöld Baloldal politikusa az Amszterdami Egyetemen újkori történelemből, a totalitárius rendszerek és Európa demokratizálása témában szerzett mesterfokozatot 1999-ben.