in ,

Szakértő: A baloldal összeomlott, megjelentek a törpék

A baloldal hatalmas bukásának köszönhetően törpepártok jelentek meg a parlamenten kívül

A baloldal hatalmas bukásának köszönhetően törpepártok jelentek meg a parlamenten kívül, így hosszú idő után újra nőtt a parlamenten kívüli erők összesített százalékos aránya a 2018-as országgyűlési választáson – így értékelte Kiszelly Zoltán az Országgyűlésen kívül maradt erők idei évét. A politológus nem számít arra, hogy a jövő évi európai parlamenti választásig újabb erők tűnjenek fel, mivel a jelenlegi ellenzéki pártok számára komoly selejtező lesz az EP-választás.

 

A 2018-as országgyűlési választás a Fidesz-KDNP harmadik kétharmados győzelme mellett abból a szempontból hozott némi változást, hogy  a parlamentbe nem jutott erők szavazatainak a száma megnőtt. A legtöbb voksot az Országgyűlésen kívül maradó erők 1990-ben szerezték. Akkor 15,83 százaléknyian választottak olyan pártot, amely nem jutott mandátumhoz. Négy évvel később 12,69 százalékot gyűjtöttek az 5 százalék alatti erők.

Megtört az évtizedes tendencia

1998-ban a választásokon indult, de egyetlen mandátumhoz sem jutott pártok a voksok 11,41 százalékát szerezték meg, 2002-ben csaknem ugyanennyit: 11,31 százalékot, azt követően azonban meredeken zuhant az eredményességük: a 2006-os választásokon már csak a szavazatok 3,21 százalékát, 2010-ben 3,83, 2014-ben pedig mindössze 3,62 százalékát szerezték meg. Ezzel szemben 2018-ban 7,04 százalékot gyűjtöttek össze a kimaradó erők.

Az összehasonlítást a korábbi választásokkal nehezíti, hogy 2014 óta a választópolgárok nemzetiségi listára is voksolhatnak. Azok, akik a nemzetiségi jelöltekre adják le szavazatukat, nem voksolhatnak pártlistára. Ha ezeket a voksokat is hozzáadjuk a parlamenten kívüli erőkhöz, akkor már közel 7,5 százalékot kapunk. A mostani országgyűlési választás abból a szempontból is változást hozott, hogy két pártnak (Momentum Mozgalom és Kétfarkú Kutyapárt) sikerült az 1 és 5 százalékos sávban végeznie, így állami támogatáshoz jutottak 2022-ig.

 

A Momentum Mozgalomnak nem sikerült a parlamentbe jutnia, maradt az utcai hőzöngés
Forrás: AFP/Peter Kohalmi

Virágzik a magyar demokrácia

A demokrácia virágázását mutatja, hogy a kisebb erők több szavazatot kaptak, mint korábban – erről már Kiszelly Zoltán beszélt az Origónak. A politológus szerint jól mutatja a demokrácia virágázását az a jelenség, hogy több százezer szavazatot kaptak azok a pártok, akik kimaradtak a parlamentből. A jelenség világosan mutatja, hogy a pártrendszer mozgásban van. Az idei évben persze arra is volt példa, hogy érdeklődés hiányában megszűnt egy párt, mégpedig Juhász Péter alakulata, mivel az egy százalékot sem sikerült elérniük – emlékeztetett Kiszelly.

A szakember szerint a kisebb politikai erők szavazatnövekedése mögött az áll, hogy a teljesen leszerepelt baloldal nem tud vonzó alternatívát kínálni a szavazóknak, az MSZP kifutó modell, nem tudott megújulni. Gyurcsány Ferenc továbbra is a legnépszerűtlenebb politikus, és mivel minden összefogásban benne van, ezért a bukott baloldal nem számíthat újabb szavazókra – tette hozzá. Szólt arról is, hogy Jobbik sem volt vonzó alternatíva, főleg Simicska Lajossal a puttonyában.

Ellentétes példák

Kiszelly Zoltán szerint a kisebb erők megerősödésének a másik oka, hogy a kormányzat gazdasági eredményei miatt nem volt proteszthangulat, és ezért fordultak az emberek a bukott ellenzéktől a kisebb, de nem annyira népszerűtlen erők felé. A baloldal omlott össze, az ő romjaikon nőttek ki kisebb új pártok– tette hozzá. A szakember szerint nagy kérdés, hogy ezen új erők meddig tudnak a politikai arénában maradni.

Többfajta modell létezik. A 90-es években a MIÉP és a Munkáspárt kikopott, nem tudtak megragadni az egy és öt százalék közötti sávban – mondta a szakember. Ezzel szemben az LMP (eddig) ki tudta használni, hogy a 2009-es EP-választáson megelőzte az SZDSZ-t, majd pedig 2010-ben bejutott az Országgyűlésbe. Nem a kispártoktól függ, hogy bejutnak-e az Európai Parlamentbe, hanem a bukott baloldal függvénye, hogy mennyire lesznek vonzók ezek az erők.

 

 

Májusig éles verseny lehet

Kiszelly szerint a kisebb erőknek kedvezhet májusban az egyfordulós listás választás. Májusig a verseny jellemezheti az ellenzéki oldalt. Az összefogás ezt követően kezdődhet az önkormányzati választásra, és a kisebb pártok számára fontos pillanatfelvétel lehet az EP-választás. A politológus szerint a magasabb részvétel a kisebb pártok számára kedvezőtlen lehet, de többek számára (Munkáspárt, kétfarkú kutyák) az egyszázalékos eredmény lehet egyfajta siker. A Momentum számára pedig az ötszázalékos eredmény lenne siker – tette hozzá.

A szakember szerint mivel az EP-választáson másfajta kampánytámogatási szabályok vannak, ezért lényegesen kevesebb lista fog indulni, mint a 2018-as országgyűlési választáson. Nem tartom valószínűnek, hogy újabb baloldali pártok jönnének létre, mivel eddig is meglehetősen nagy kínálat van belőlük. Ami biztos, hogy a baloldali erők számára nagyon komoly selejtező lesz az EP-választás – zárta szavait Kiszelly Zoltán.

(forrás: Kovács András, www.origo.hu)

Vélemény, hozzászólás?

Loading…

0

Hozzászólások

hozzászólás

Magyar György elvtárs beszólt Orbán Viktornak és sivalkodik – „Celebügyvéd” bosszankodik Orbán Viktor miatt

Jó hír a munkavállalóknak: 149 ezer forintra emelkedik a minimálbér. A garantált bérminimum összege pedig 195 ezer forint lesz.