Paks II-nek nincs alternatívája
Néhány hónappal a 2018. évi választások előtt a Paks II projekt ellenzői még mindig ott tartanak, hogy az új erőmű szükségességét, megtérülését és az orosz–magyar kormányközi szerződés jogszerűségét próbálják megkérdőjelezni.
Az Európai Bizottság tiltott állami támogatásról szóló vizsgálata is elismerte, hogy a Paks II atomerőműre szükség van. A két új blokk nélkül hosszú távon nincs biztonságos és klímavédelmi szempontból is megfelelő villamosenergia-szolgáltatás, az elöregedő erőművek bezárása miatt várható áramhiány elkerüléséhez, valamint a növekvő fogyasztás kielégítéséhez ezen blokkok nélkülözhetetlenek.
A beruházás ráadásul visszahozza a befektetett pénzt, és nyereséget is termel úgy, hogy közben közös európai érdekeket szolgál az uniós villamosenergia-piacon az ellátásbiztonság terén. A Paks II projekt nemcsak szakmailag indokolt, hanem az európai jognak is megfelelő. Aligha keltene meglepetést, ha más európai országok is az unió által is elfogadott magyar modellt követnék.
Mindezektől függetlenül az ellenzők újabb és újabb frontokon támadják Paks II-t. Mint Mártha Imre volt MVM-vezérigazgató is, aki miközben atomenergetika pártinak hirdeti magát, Paks II ellen áskálódik, s élesen bírálja az új blokkok építését.
Állítása szerint inkább Paks I üzemidejét kellene akár 60-80 évre meghosszabbítani és a megújulókra kellene koncentrálni, mert „azok elképesztő ütemben” fejlődnek.
Mártha Imre az új paksi blokkok megépítésével kapcsolatos, 2009-es elvi országgyűlési határozatot és annak jelentőségét bagatellizálja. Az akkori kormánypártok és az ellenzék között ebben a kérdésben teljes politikai egyetértés volt.
Egy kis emlékeztető: az Országgyűlés 330 igen (MSZP 180, Fidesz 109, KDNP 19, SZDSZ 15, független 7), 6 nem, 7 tartózkodás mellett fogadta el az elvi hozzájárulás megadásáról szóló parlamenti határozati javaslatot. Különösen pikáns, hogy ezt a javaslatot az Országgyűlésnek az a volt szocialista közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter nyújtotta be, aki jelenleg ellenzéki párt tagjaként már azt vallja, hogy a jövőben nincs szükség Paks II-re, és hatalomra kerülésük esetén le fogják állítani a beruházást, mert a megújulók mindenre gyógyírt jelentenek.
Mártha Imre 2009-ben, a szocialista kormány által kinevezett MVM-vezérként még úgy gondolta, hogy ez egy nagyon jó üzlet, hiszen az új paksi blokkok azt a célt szolgálják, hogy olcsó legyen az áram. A projekt megvalósítása iránti elkötelezettséget mutatta az is, hogy akkor a két új blokk üzemeltetésének megkezdését 2020-ra, illetve 2025-re tervezték. Mellesleg a szocialista kormánynak anno elfogadható lett volna, hogy az új blokkok részben külföldi tulajdonba kerüljenek.
A nukleáris biztonsággal összefüggő kérdések eldöntése nem egy politikus, nem egy gazdasági szakember vagy egy közgazdász feladata, hanem a független nukleáris hatóságé. Ezt a döntési szerepkört biztonságunk érdekében hagyjuk meg nekik!
A hazai villamosenergia-rendszert érintő kihívások továbbra sem változtak. Jelenleg is növekvő áramfogyasztás, az egyre öregedő erőművek miatti csökkenő rendelkezésre álló kapacitás és jelentős, már most is éves szinten közel 30 százalékos import jellemzi a hazai rendszert.
Szakmai előrejelzések szerint 2030-ig legalább 7000 megawatt új kapacitás szükséges, azaz erőműveket kell építeni. A szakmailag helyes kérdés tehát nem az, hogy legyen e Paks II vagy nem. A helyes kérdés az, hogy a rendelkezésre álló kapacitás mellett még milyen erőműveket építsünk annak érdekében, hogy ne növekedjen tovább a tényleges függőséget okozó villamosenergia-import.
Paks II növeli hazánk ellátásbiztonságát, és hosszú távon versenyképes árú, olcsó villamosenergia-szolgáltatást tesz lehetővé a lakossági és az ipari fogyasztóknak is.
A szerző energetikai mérnök, okleveles gépészmérnök
(Hárfás Zsolt, magyaridok.hu)
