in

Nem igaz, amit a libsik hazudtak, mert 2000 új tanár került a rendszerbe – Balog Zoltán: az elmúlt 30 év legnagyobb iskolafejlesztési programja zajlik

Az elmúlt 30 év legnagyobb iskolafejlesztési programja zajlik Magyarországon – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az Országgyűlés kulturális bizottságának ülésén szerdán Budapesten.

Az elmúlt 30 év legnagyobb iskolafejlesztési programja zajlik Magyarországon – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az Országgyűlés kulturális bizottságának ülésén szerdán Budapesten.

 

Hozzáfűzte: a program keretében csaknem 100 milliárd forint európai uniós és magyar forrásból eddig 526 iskola újult meg, további 45 felújítása pedig hamarosan befejeződik. A tornatermeket, tantermeket és tanuszodákat érintő program 200 ezer tanuló iskolai környezetét érinti. A következő években 535 iskola korszerűsítése és újak építése várható. Emellett 45 milliárd forintot fordítanak iskolai digitális fejlesztésekre – mondta Balog Zoltán.

A miniszter a meghallgatáson hangsúlyozta: 2018-ban újabb öt százalékkal növekednek a felsőoktatási bérek. 2016-ban 15 százalékkal, 2017-ben szintén öt százalékkal nőtt a felsőoktatásban dolgozók bére. Kiemelte: sikeres az egyetemi kancellárrendszer bevezetése, a korábbi hiánnyal ellentétben ma az egyetemek számláin összességében 100 milliárdos, európai uniós forrásokkal együtt 200 milliárdos megtakarítás van.

Balog Zoltán megjegyezte: bár voltak hibák és nehézségek, összességében stabilitást hozott az iskolák számára a közoktatás központosítása. A pedagógusi béremelési programnak köszönhetően a tanári fizetések másfélszeresével nőttek az elmúlt négy évben.


Hozzátette, hogy 2010 óta 500 milliárd forinttal fordítanak többet a köznevelési rendszerre, mint korábban. Elmondta azt is: a kormányzati ciklus két legjelentősebb lépésének tartja a köznevelésben a hit és erkölcstan, valamint a mindennapos testnevelés bevezetését.

A nemzetközi felmérések szerint az Európai Unión belül Magyarországon növekedik leginkább az aktívan sportolók száma, a versenyengedéllyel rendelkező sportolók száma pedig meghaladta az 500 ezret – hangsúlyozta a miniszter, aki kiemelte a nyári vizes világbajnokság sikeres megszervezését és lebonyolítását is.

A kultúra területéről szólva Balog Zoltán elmondta: az Európai Unióban ma GDP-részarányos összehasonlításban Magyarország költi a legtöbbet kultúrára, a bruttó hazai termék 2,1 százalékát. A magyar népi kultúra művelőit támogató Csoóri Sándor Programra 2,5 milliárd forintot fordítanak, míg a Magyar Művészeti Akadémia (MTA) évente 800 millió forintot kap arra, hogy a 65. életévüket betöltött, állami elismeréssel rendelkező művészek nyugdíját kiegészítse. Emellett növekedett a Móricz Zsigmond-, Derkovits Gyula- és Kodály Zoltán-ösztöndíjak összege is 200 ezer forintra.

Kunhalmi Ágnes (MSZP) szerint a kormány oktatáspolitikája nem tudja felszámolni a szegény térségek lemaradását. Hangsúlyozta: Magyarországon jelenleg 50 ezer olyan fiatal van általános iskolai végzettség nélkül a munkaerőpiacon, a 2016/2017-es tanévben több mint négyezer aktív korú pedagógus hagyta ott az oktatást a központosítás miatt, a funkcionális analfabéták száma pedig rohamosan nő.

Hiller István (MSZP) kiemelte: ma Magyarországon 20 ezerrel kevesebb gimnazista van most, mint 2010-ben. Ez döntő többségében a kormány elhibázott oktatáspolitikájával magyarázható, nem demográfiai okokkal.

Farkas Gergely (Jobbik) az ülésen kifogásolta, hogy 2007 óta nem emelkedett a hallgatói normatíva, így a hallgatói ösztöndíjakra költhető összeg sem a magyar felsőoktatásban, miközben a megélhetési költségek jelentősen növekedtek.

Dúró Dóra (Jobbik) szerint társadalmi mobilitás tekintetében ma Magyarország teljesít legrosszabbul az Európai Uniós tagországok közül, ebben pedig óriási szerepe van az elhibázott oktatáspolitikának. A pedagógushiány legfontosabb okának az alacsony tanári fizetéseket nevezte, példaként említette, hogy 2018-ban egy főiskolát végzett kezdő pedagógus fizetése mindössze bruttó 2200 forinttal magasabb, mint a garantált bérminimum.

Szabó Szabolcs (Együtt) azt hangsúlyozta, hogy az elmúlt hét évben nem történt különösebb előrelépés a köznevelés területén. Mint fogalmazott, a legutóbbi PISA-felmérés eredményeiből kitűnik, hogy szörnyű helyzetben van ma a közoktatás.

Hoffman Rózsa (KDNP) úgy fogalmazott: vitathatatlan tény, hogy a kormány sikeres lépéseket tett az oktatás, a sport és a köz- és felsőoktatás finanszírozásának növelésére 2010 óta.

Balog Zoltán válaszában hangsúlyozta, hogy az elmúlt négy évben Magyarországon csökkent legnagyobb mértékben a szegények száma. A miniszter úgy vélte, nem lehet ma Magyarországon pedagógushiányról beszélni, mivel mindössze 200 betöltetlen pedagógus álláshely van, miközben 170 ezer tanár dolgozik a rendszerben. Kitért arra is: az elmúlt öt évben 9 milliárd forintnyi, egyetemistákat érintő ösztöndíjat alapított a kormány.

A miniszter szerint nem igaz, hogy elmenekültek pedagógusok az oktatási rendszerből, ma kétezerrel több pedagógus dolgozik, mint korábban. Az elmúlt évben 30 százalékkal növekedett azoknak a száma, akik pedagógusképzésre jelentkeztek – emelte ki Balog Zoltán, aki szerint a gimnazisták számának csökkenése demográfiai okokra is visszavezethető.

A miniszter szerint a PISA és más oktatási felmérések valóban rámutatnak a magyar oktatási rendszer gyengeségeire. Igaz, hogy a szakképzés gyengén teljesít a PISA-felmérés eredményei szerint, ugyanakkor a magyar hatosztályos gimnáziumok teljesítménye a világ élvonalába tartozik, a négy- és nyolcosztályos gimnáziumoké pedig átlagosnak mondható – mondta.

 

(magyaridok.hu)

Vélemény, hozzászólás?

Loading…

0

Szétzuhan az MSZP – Kilépett az MSZP-ből Horváth Imre

Gulyás Gergely becsicskította Fodor Gábort :D