A magyar gazdaság és a német gazdaság teljesítménye úgy tűnik, hogy más pályán mozog. Míg nálunk a szerdán kiadott első negyedéves GDP-növekedési adat 5,3 százalék, addig a németeknél 0,4 lett. A Magyar Nemzeti Bank közgazdászai ennek a folyamatnak már nevet is adtak, és az angol „decoupling” – szétkapcsolás, szétválás – kifejezéssel illetik. Valami történik Németországban, és sok jel arra utal, hogy a német nagytőke megkezdte a kitelepülést az anyaországból. Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által szerdán közölt második becslésből pedig az derül ki, hogy gyorsult a gazdasági növekedés az euróövezetben és az Európai Unióban január-márciusban a tavalyi utolsó negyedévhez képest. Az uniós tagállamok közül Magyarország gazdasága nőtt a leggyorsabb ütemben negyedéves és éves összevetésben is.
A ’90-es évek közepe óta a magyar gazdasági fejlődés a német konjunktúra függvénye volt. Ha a németeknél felfelé vagy lefelé mozdult el a gazdaság, az már szinte a következő hónapban érezhető volt nálunk. Lényegében rögtön hasonló hullámzásba kezdett a magyar konjunktúra. Ez érthető is, hiszen a legnagyobb gazdasági partnerünk Németország, emellett a legnagyobb befektetők is Magyarországon.
Ám az utóbbi egy-két évben valami megváltozott. Úgy tűnik, hogy a magyar konjunktúra levált a német gazdaságról.
Ez egy nagyon új jelenség, és a közgazdászok és elemzők csak találgatják az okát. A mostani negyedéves GDP-adat szintén ezt támasztja alá. Németországban nagyon belassult a növekedés, ami csak 0,4 százalékos volt az első negyedévben, ám valamiért a Magyarországon ez nem érződik. Ugyebár nálunk rekordszinten magas a dinamika: a Központi Statisztikai Hivatal által szerdán közzétett első negyedéves adatok szerint 5,3 százalék.
A közgazdászok is csak találgatnak
A Magyar Nemzeti Bank közgazdászai már észrevették ezt a jelenséget és nevet is adtak neki. Az angol „decoupling” kifejezést használják, amelynek jelentése szétválás, szétkapcsolás. De hangsúlyozni kell, hogy ez még inkább egy kísérleti elmélet, mivel a magyar és német gazdaság összefüggései nagyon bonyolultak, és néha nehéz megérteni őket.
Vagyis most a német gazdasági és társadalmi folyamatokat érdemes elemezni. Németországban ugyanúgy, mint nálunk, választási kampány van. Ám ott sokkal élesebb a harc. Nálunk “csak” az a tét, hogy a Fidesz 14, 15, vagy esetleg 16 európai parlamenti mandátumot szerez. Viszont a Rajna mentén és Keleten a választási eredmények az egész belpolitikai életet befolyásolhatják, és akár a német kormány stabilitását is megingathatják.
A német nagytőke kampányol
És úgy tűnik, hogy a német nagytőke beszállt a harcba, és rémhírek terjesztésébe kezdett. A Handelsblatt nevű német újságban közzétettek egy cikket, ami gyárbezárásokkal, tömeges elbocsátásokkal riogat. És mindez a választási kampány kellős közepén jutott eszébe a német nagytőke lapjának. Ezért nehéz ezt másképp értékelni, mint úgy, hogy a német autógyártók a jelenlegi német kormány ellen kampányolnak. Az elmúlt egy két évben már megfigyelhető volt az autógyárak és a berlini kormány közti feszültség.
Úgy látszik, hogy a Porsche család elégedetlen Angela Merkellel.
Ebbe az ügybe természetesen belekeverték Magyarországot. A cikk szerint elhalasztják a kecskeméti Daimler-gyár bővítését, és később kezdik meg a debreceni BMW-üzem építését. Ez elképzelhető, de nem valószínű forgatókönyv. A meglévő gyárakban ugyanis a termelés nagyon erős, és a statisztikai adatok szerint a magyar autóipar exportja nőtt. Válságnak nyoma sincs, sőt, inkább az ellenkezője igaz, és erős fellendülésről beszélhetünk.
Elhagyja a tőke Németországot és Franciaországot
De lépjünk kicsit tovább. Tavaly és az idén rekordmennyiségű német tőke érkezett hazánkba, és nemcsak az autóiparba – pontosabban más ágazatokba több pénz áramlott. A német cégek mintha szívesebben fektetnének be Magyarországon, mint Németországban. Ez érthető: a magyar munkaerő képzett és a béremelkedések ellenére még mindig olcsó.
A német gyárak nem tudnak mit kezdeni a beérkezett több millió migránssal, akik – úgy tűnik – alkalmatlanok a XXI. századi munkavállalásra.
Mindezeket összetéve felmerül az a kérdés, hogy a német tőke új bázisokat keres-e magának a világban. Másképp fogalmazva: lassan, de biztosan megkezdte-e a kivonulást Németországból? Ki tudja? Biztos adatokat erről nehéz megtudni. Ha valóban ez történik, akkor az érintettek erről sohasem fognak nyilvánosan beszélni. Csak csinálják, de nem mondanak semmit.
Az talán erős kifejezés lenne, hogy menekül a német tőke, de szép lassan szivárog kifelé az anyaországból.
Egyébként bizonyos jelek arra utalnak, hogy hasonló folyamatok zajlanak a francia gazdaságban is. Na, de az igazság a következő években majd kiderül.
Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a nyers adatok szerint 5,3 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 5,2 százalékkal nőtt a tavalyi azonos időszakhoz képest – jelentette első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán Budapesten. A GDP az előző negyedévhez viszonyítva 1,5 százalékkal bővült a kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint. A növekedéshez az ipar, az építőipar és a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá a legnagyobb mértékben – közölte a KSH. Az első negyedéves bruttó hazai termék növekedése az ideinél 2000 első negyedévében volt utoljára magasabb: 5,6 százalék. Tavaly az év első három hónapjában a bővülés a nyers adatok szerint 4,6 százalék, 2017-ben 4,5 százalék volt. A kiigazított adatok alapján az első negyedéves GDP 2018-ban 4,9 százalékkal, 2017-ben 4,1 százalékkal nőtt. A bruttó hazai termék idei első negyedévének második becslését május 31-én közli a KSH. (MTI)
A magyar gazdaság növekedési lendülete az első negyedévben is kitartott, Magyarország gazdasági teljesítményét tekintve az Európai Unió tagországainak sorában az elsők között foglal helyet – mondta a pénzügyminiszter a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatait kommentálva szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón. Varga Mihály kiemelte: az első három hónapban mért 5,3 százalékos GDP-bővülés hátterében elsősorban a beruházások, az export és a munkahelyek számának bővülése, a bérek emelkedése áll. Külön kiemelte, hogy az export a világgazdaság lassulása ellenére is növekedni tudott az európai és az Európán kívüli piacok tekintetében egyaránt. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy idén és jövőre is 4,1 százalékos GDP-bővülésre számít a kormányzat, amit alátámaszt az ipar teljesítménye, a beruházások bővülése, az hogy a keresetek növekedésével élénkül a fogyasztás, a belső kereslet. (MTI)
(Varga István, pestisracok.hu)
