in , ,

Na, ezért kell Paks2! Németország kijózanodott: katasztrófához vezet az atomstop

A németekben mára megérett a felismerés, hogy az atomenergiáról való lemondás és a megújuló energiaforrások tömeges rendszerbe állítása katasztrófához vezet.

A németekben mára megérett a felismerés, hogy az atomenergiáról való lemondás és a megújuló energiaforrások tömeges rendszerbe állítása katasztrófához vezet.

Erről tanúskodik a független openpetition.de véleményközlő portálon megjelent felhívás, amely szerint a Bundestagnak, a német parlament alsóházának sürgősen vissza kellene vonnia atomellenes döntését, amelyet néhány hónappal a fukusimai atomerőmű balesete után, 2011. június 30-án hozott meg. Miközben a németek mára belátták, hogy totális zsákutca az Energiewende és az atomstop, a magyarországi ellenzéki politikusok még mindig abból próbálnak maguknak politikai tőkét kovácsolni, hogy a Paks II. projekt leállításával kampányolnak.

 

 

 

Amint arról a német felhívás is tanúskodik, az ottani választópolgárok belátták: rossz lóra tettek, amikor Angela Merkel kancellárnak hagyták, hogy a pillanatnyi politikai érdeke oltárán feláldozza az atomenergiát. A tömegével rendszerbe állított, ellátásbiztonságot garantálni nem képes időjárásfüggő megújulók, a nap- és szélerőművek hektikus termelése az összeomlás szélére sodorja az egész európai villamosenergia-rendszert. Csak egy hajszálon múlt 2021. január 8-án az összeurópai blackout (erről itt és itt lehet részletesen olvasni). Ez, akárcsak Texasban, a létfontosságú infrastruktúrák összeomlásához vezetett volna. Belegondolni is borzasztó, hogy a mostani pandémiás helyzetben mivel járna a hazai ellenzék energetikai téveszméinek megvalósulása. A járvány miatt emberéletek ezrei múlnak a megbízható áramellátáson. Ezt kockáztatja az MSZP, a DK, a Momentum és az LMP Magyarország ellátásbiztonságot fenyegető atomellenes politikája.

De maradjunk a szakmai kérdéseknél, a makacs tényeknél, amelyek alátámasztják, hogy miért kerülendő a német út! Németország az ezredforduló óta, de különösen a fukusimai atomerőmű-baleset után erőltetett ütemben állította rendszerbe a hektikusan termelő, időjárásfüggő megújulókat, döntően nap- és szélerőműveket, miközben a jövő év végéig a stabil termelésre képes összes, még üzemelő német atomerőművet leállítják.

 

 

Atom helyett gáz- és szénerőművek

Teljesen egyértelmű, hogy a leállított német atomerőművek „helyét” nem a nap- és szélerőművek veszik át, hanem a fosszilis erőművek. Ennek ékes bizonyítéka, hogy az elmúlt öt évben a német gázerőművek villamosenergia-termelése megduplázódott, valamint még mindig jelentős és megkerülhetetlen szerep hárul a szénerőművekre is. A még üzemelő atomerőművek végleges leállítása, és a klímavédelmi okokból a szénerőművek 2038-ig történő tervezett kivezetése súlyos kapacitáshiánnyal fenyeget. Ezért is olyan fontos Németországnak az Északi Áramlat-2 gázvezetékrendszer megépítése és üzembe helyezése, amit az USA viszont akadályozni próbál. Nyilvánvaló, hogy az orosz gáz nélkül, az atomerőművek és a szenes erőművek leállításával az agyaglábakon álló német megújuló gólem azonnal térdre rogyna. Németországban tavaly 80 millió tonnával csökkent a szén-dioxid-kibocsátás, de ennek kétharmada a koronavírus-járvány okozta fogyasztáscsökkenéshez köthető, e nélkül csak 25 millió tonna lett volna csak a csökkenés. Mindez azt is jelenti, hogy a járvány elmúltával, a gazdaság és a fogyasztás növekedésével ismét növekedni fog a német kibocsátás.

 

 

Németországban néhány évvel ezelőtt egyszerűen ledózerolták Immerath település St. Lambertus neoromán templomát, hogy a helyén szénbányát nyissanak. A falu egy részét és a kórházat már korábban lebontották, és felszámolták a temetőt is.FOTÓ: REUTERS 

Németország ellátásbiztonságát ma ugyanis kizárólag a bezárásra ítélt atomerőművek, a szén- és gázerőművek tudják biztosítani akkor, amikor a nap- és szélerőművek termelése minimális, sőt gyakran importra is szükség van. A szénerőművek érdekében ma is falvakat, és akár templomokat is lerombolnak, hogy a helyükön új szénbányák nyíljanak. A német energiapolitika egyik legtragikusabb következménye, hogy a leállított atomerőművi blokkok helyét fosszilis erőművek veszik át a jövőben. Egy amerikai tanulmány szerint az általuk okozott légszennyezés évi 1100 ember idő előtti haláláért felelős.

Agyontámogatott megújulók vs. olcsó atom

A német megújulók összességében mintegy 330 milliárd euró támogatást kaptak az elmúlt húsz évben. Ezt az összeget lényegében a fogyasztók zsebéből vette ki a német kormány. A nap- és szélerőművek beépített kapacitása a 2005-ös 20 500 MW-ról 117 000 MW-ra, azaz több mint ötszörösére nőtt 2020-ra. A német háztartások az ezredfordulón 13,94, 2020-ban viszont már 31,47 eurocentet voltak kénytelenek fizetni kilowattóránként.

 

 

 

A megújuló energiaforrások irdatlan támogatási rendszere az elmúlt években igazi bürokratikus szörnnyé fejlődött. Ezért volt szükség tavaly nyáron immár német kormányzati beavatkozásra, az EEG-pótdíj csökkentésére az áramárak további növekedésének megakadályozása érdekében. Ennek azonban súlyos ára van, hiszen a német költségvetés idén és jövőre kénytelen 11 milliárd eurót a megújulók támogatását szolgáló EEG-kassza hiányának pótlására fordítani. E nélkül a háztartási villamosenergia-árak közel 10 százalékkal növekedtek volna.

A kormányzati beavatkozások ellenére az EEG-kassza idei összege a tervek szerint közel 34 milliárd euro lesz (mintegy 12 500 milliárd forint)! Úgy tűnik, hogy az áramárakra gyakorolt politikai „nyomásgyakorlás” nem érte el a célját, hiszen tavaly decemberben egy berlini háztartási fogyasztó még csak 32,87 eurocentet (mai árfolyamon: 121 forint) fizetett 1 kWh áramért, idén februárban már 33,78 eurocentet (124 forint), miközben Budapesten csak 38 forintot kell fizetni érte. Ez annak köszönhető, hogy Magyarországon az áram felét az olcsón termelő Paksi Atomerőmű állítja elő.

Összehasonlításképpen: a két új paksi, VVER-1200 típusú blokk 12,5 milliárd euróba kerül. A németek csak az idei, megújulók támogatására szánt összegből 5 ilyen típusú atomerőművi blokkot tudnának építeni, és még egy kis apró is maradna nekik. Éves szinten mintegy 43 TWh klímabarát áramot tudnának termelni, és ugyanennyi kapacitást képviselő szénerőművet állíthatnának le, éves szinten 35 millió tonna szén-dioxid kibocsátását előzve meg…

 

 

 

A német ipar is nagyon aggódik…

A német jogszabályok szerint az ipari nagyfogyasztók számára a rendszerhasználati díjak összegét a „legközelebbi megfelelő erőműhöz vezető fizikai út alapján” kell kiszámítani. A nagyerőművek jórészt az ipari nagyfogyasztók közelében vannak. Ha a közeli szén- vagy atomerőművet leállítják a következő „megfelelő”, értsd: folyamatos termelésre képes erőmű távolabb lesz, ezért a távolság növekedésével a rendszerhasználati költségek is meredeken növekednek.

 

A Trimet hamburgi alumíniumolvasztója Németország egyik legnagyobb villamosenergia-fogyasztójaRiasztó hangulat uralkodik a német alumínium-, acél- és vegyiparban. Azok a szektorok, amelyek különösen függenek a versenyképes energiaáraktól, hirtelen észreveszik, hogy a szén- és atomerőművek fokozatos leállításának olyan súlyos következményei vannak, amelyekre eddig nem gondoltak. A rendszerhasználati díj, amely a villanyszámla egyik legnagyobb tétele, gyakorlatilag egyik napról a másikra megduplázódik. Ez a hatás eddig csak néhány nagyfogyasztót érintett, de az alaperőművek további leállítása miatt hamarosan újabb és újabb cégek fogják megkapni a sokkal magasabb villanyszámlát, ami jelentősen ronthatja majd a német ipar versenyképességét.

A fizika és az időjárás mindenhol helyre teszi a politikusokat

2021. január 1-jén véglegesen leállítottak 11 széntüzelésű német erőművet, amelyek 4700 MW kapacitást képviseltek. Az üzemeltetők a korai bezárásért kártérítést is kaptak. Azonban ezeknek az erőműveknek a leállítása csak 8 napig tartott, hiszen január 8-án a németországi sötét, havas, hideg és szélcsendes napon a nap- és szélerőművek alig termeltek, az importlehetőségek beszűkültek, de hatalmas volt az áramigény, ezért a leállított erőművek közül többet arra utasítottak, hogy haladéktalanul kezdje meg újra a termelést. Az ok prózai: Németországban kevés lett a villamos energia.

A január 1-jén végleg leállított, de közben mégis üzemelésre „kötelezett” Heyden-4 szénerőművi blokkot február végéig például hatszor kellett üzembe állítani az ellátásbiztonság garantálása érdekében. Ráadásul további leállított szénerőműveket köteleznek arra, hogy tartalékerőműként készenlétben álljanak. Az Uniper például le akarja állítani az Ingolstadt olajtüzelésű erőművét, de erre nem kap engedélyt.

ÚGY IS FOGALMAZHATJUK, HOGY A LEÁLLÍTOTT SZÉNERŐMŰVEK MIATTI „ENERGIAÁTMENET” MÁR AZELŐTT MEGHIÚSULT, MIELŐTT ELKEZDŐDÖTT VOLNA. A FIZIKA NEMES EGYSZERŰSÉGGEL HELYRE TESZI A NÉMET POLITIKUSOKAT.

Nyilván nem véletlen a január 8-ai dátum. Ezen a napos csak egy hajszál választott el bennünket az egész Európára kiterjedő masszív áramszünettől (erről itt és itt lehet részletesen olvasni). Ezt a rendszerszintű problémát jelzi Svédország esete is, ahol –Németországhoz hasonlóan – száműzni kívánják az éjjel-nappal, télen-nyáron termelni képes atomerőműveket, miközben 100 százalékban a megújulókra akarnak alapozni. Minderről a hazai atomellenes ellenzéki párt és politikusaik mélyen hallgatnak, valószínűleg azért, mivel ez sehogy sem illik a Paks II. elleni mantrájukba.

A tények Paks II. mellett szólnak

Szerencsére az ellenzéki politikusok helyett beszélnek a tények. A Paks II. Atomerőmű megtérülését az Európai Bizottság lezárult vizsgálata is egyértelműen alátámasztja, hiszen az eredmények szerint a két új blokknak köszönhetően nemcsak a befektetett pénz térül meg, hanem jelentős profit is keletkezik. A Paks II. projekt a teljes életciklus alatt évi 7,35 százalék hozamot hoz majd a magyar államnak. A számítások tartalmazzák például a hulladékkezelés és a majdani leszerelés költségeit is.

Az atomerőművek gazdaságosságát rangos szakmai szervezetek is alátámasztják. Tavaly jelent meg a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Nukleáris Energia Ügynökség (OECD NEA) tanulmánya, amelyből kiderül, hogy a közeljövőben az atomerőművekből származó villamos energia költségei egyre alacsonyabbak lesznek. Ez annak köszönhető, hogy az új építési projektekhez szükséges tanulságokat mára levonták. Ennek révén az atomenergia továbbra is a legmegbízhatóbb alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológia maradhat, a legkisebb várható egységköltségekkel.

Ahogy azt Móricka elképzeli…

Az „olcsó”, vagy ahogy a hazai ellenéki politikusok szeretik őket emlegetni, az ingyenes nap- és szélerőművek csak a mesében léteznek. A megújulók óriási közvetett és közvetlen támogatásokkal életképesek. Jó példa erre, hogy az Európai Bizottság kiadványa szerint 2008-2018 között az Európai Unióban a megújulók összességében 612 milliárd euro támogatásban részesültek. De példaként lehet említeni, hogy 2019-ben a hazai megújulók a támogatási rendszereken keresztül összesen mintegy 59 milliárd forintot kaptak, ami 2,2 Ft/kWh értékkel növelte az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználók villanyszámlájának összegét. Az LMP frakcióvezetőjének, a humánszervező diploma mellett okleveles közgazdász végzettséggel is rendelkező Keresztes László Lórántnak erről is illene beszélnie, amikor ország-világ előtt hirdeti, hogy nincs szükség az atomenergiára. Végül is a Momentum miniszterelnök-jelöltje, Fekete-Győr András már tudja, hogy a naperőmű az valójában atomerőmű… Nos, igen…

 

 

 

 

 

 

A német választópolgárok a saját kárukon tapasztalták meg, hogy az energiapolitikai döntések nem a következő választásokig szólnak, hanem évtizedekre határozzák meg a mindennapi életet. Remélhetőleg a fentiek ismeretében itthon is megértik az emberek, hogy miért kell hozzáértő politikusokra bízni az energiapolitikát. Az egészséges energiamix magyar viszonylatban az atomenergiára és a naperőművekre alapoz, mert akkor biztosan lesz áram a konnektorban. A többi üres beszéd.

Szerző: Hárfás Zsolt atomenergetikai szakértő, az atombiztos.blogstar.hu oldal szerzője

 

(origo.hu)

 

 

Oszd meg a barátaiddal is!

Vélemény, hozzászólás?

Loading…

0

Baloldali színvonal – Előbb levizelte Gyurcsány Ferencék házát, majd kifújta rá az orrát, végül bement tárgyalni – videó