Na, ezért kell Paks2! Németország kijózanodott: katasztrófához vezet az atomstop
A németekben mára megérett a felismerés, hogy az atomenergiáról való lemondás és a megújuló energiaforrások tömeges rendszerbe állítása katasztrófához vezet.
0 megtekintés
A németekben mára megérett a felismerés, hogy az atomenergiáról való lemondás és a megújuló energiaforrások tömeges rendszerbe állítása katasztrófához vezet.
Erről tanúskodik a független openpetition.de véleményközlő portálon megjelent felhívás, amely szerint a Bundestagnak, a német parlament alsóházának sürgősen vissza kellene vonnia atomellenes döntését, amelyet néhány hónappal a fukusimai atomerőmű balesete után, 2011. június 30-án hozott meg. Miközben a németek mára belátták, hogy totális zsákutca az Energiewende és az atomstop, a magyarországi ellenzéki politikusok még mindig abból próbálnak maguknak politikai tőkét kovácsolni, hogy a Paks II. projekt leállításával kampányolnak.
Amint arról a német felhívás is tanúskodik, az ottani választópolgárok belátták: rossz lóra tettek, amikor Angela Merkel kancellárnak hagyták, hogy a pillanatnyi politikai érdeke oltárán feláldozza az atomenergiát. A tömegével rendszerbe állított, ellátásbiztonságot garantálni nem képes időjárásfüggő megújulók, a nap- és szélerőművek hektikus termelése az összeomlás szélére sodorja az egész európai villamosenergia-rendszert. Csak egy hajszálon múlt 2021. január 8-án az összeurópai blackout (erről itt és itt lehet részletesen olvasni). Ez, akárcsak Texasban, a létfontosságú infrastruktúrák összeomlásához vezetett volna. Belegondolni is borzasztó, hogy a mostani pandémiás helyzetben mivel járna a hazai ellenzék energetikai téveszméinek megvalósulása. A járvány miatt emberéletek ezrei múlnak a megbízható áramellátáson. Ezt kockáztatja az MSZP, a DK, a Momentum és az LMP Magyarország ellátásbiztonságot fenyegető atomellenes politikája.
De maradjunk a szakmai kérdéseknél, a makacs tényeknél, amelyek alátámasztják, hogy miért kerülendő a német út! Németország az ezredforduló óta, de különösen a fukusimai atomerőmű-baleset után erőltetett ütemben állította rendszerbe a hektikusan termelő, időjárásfüggő megújulókat, döntően nap- és szélerőműveket, miközben a jövő év végéig a stabil termelésre képes összes, még üzemelő német atomerőművet leállítják.
Atom helyett gáz- és szénerőművek
Teljesen egyértelmű, hogy a leállított német atomerőművek „helyét” nem a nap- és szélerőművek veszik át, hanem a fosszilis erőművek. Ennek ékes bizonyítéka, hogy az elmúlt öt évben a német gázerőművek villamosenergia-termelése megduplázódott, valamint még mindig jelentős és megkerülhetetlen szerep hárul a szénerőművekre is. A még üzemelő atomerőművek végleges leállítása, és a klímavédelmi okokból a szénerőművek 2038-ig történő tervezett kivezetése súlyos kapacitáshiánnyal fenyeget. Ezért is olyan fontos Németországnak az Északi Áramlat-2 gázvezetékrendszer megépítése és üzembe helyezése, amit az USA viszont akadályozni próbál. Nyilvánvaló, hogy az orosz gáz nélkül, az atomerőművek és a szenes erőművek leállításával az agyaglábakon álló német megújuló gólem azonnal térdre rogyna. Németországban tavaly 80 millió tonnával csökkent a szén-dioxid-kibocsátás, de ennek kétharmada a koronavírus-járvány okozta fogyasztáscsökkenéshez köthető, e nélkül csak 25 millió tonna lett volna csak a csökkenés. Mindez azt is jelenti, hogy a járvány elmúltával, a gazdaság és a fogyasztás növekedésével ismét növekedni fog a német kibocsátás.
A megújuló energiaforrások irdatlan támogatási rendszere az elmúlt években igazi bürokratikus szörnnyé fejlődött. Ezért volt szükség tavaly nyáron immár német kormányzati beavatkozásra, az EEG-pótdíj csökkentésére az áramárak további növekedésének megakadályozása érdekében. Ennek azonban súlyos ára van, hiszen a német költségvetés idén és jövőre kénytelen 11 milliárd eurót a megújulók támogatását szolgáló EEG-kassza hiányának pótlására fordítani. E nélkül a háztartási villamosenergia-árak közel 10 százalékkal növekedtek volna.
A kormányzati beavatkozások ellenére az EEG-kassza idei összege a tervek szerint közel 34 milliárd euro lesz (mintegy 12 500 milliárd forint)! Úgy tűnik, hogy az áramárakra gyakorolt politikai „nyomásgyakorlás” nem érte el a célját, hiszen tavaly decemberben egy berlini háztartási fogyasztó még csak 32,87 eurocentet (mai árfolyamon: 121 forint) fizetett 1 kWh áramért, idén februárban már 33,78 eurocentet (124 forint), miközben Budapesten csak 38 forintot kell fizetni érte. Ez annak köszönhető, hogy Magyarországon az áram felét az olcsón termelő Paksi Atomerőmű állítja elő.
Összehasonlításképpen: a két új paksi, VVER-1200 típusú blokk 12,5 milliárd euróba kerül. A németek csak az idei, megújulók támogatására szánt összegből 5 ilyen típusú atomerőművi blokkot tudnának építeni, és még egy kis apró is maradna nekik. Éves szinten mintegy 43 TWh klímabarát áramot tudnának termelni, és ugyanennyi kapacitást képviselő szénerőművet állíthatnának le, éves szinten 35 millió tonna szén-dioxid kibocsátását előzve meg…
A német ipar is nagyon aggódik…
A német jogszabályok szerint az ipari nagyfogyasztók számára a rendszerhasználati díjak összegét a „legközelebbi megfelelő erőműhöz vezető fizikai út alapján” kell kiszámítani. A nagyerőművek jórészt az ipari nagyfogyasztók közelében vannak. Ha a közeli szén- vagy atomerőművet leállítják a következő „megfelelő”, értsd: folyamatos termelésre képes erőmű távolabb lesz, ezért a távolság növekedésével a rendszerhasználati költségek is meredeken növekednek.