Újabb lepel hullt le Karácsony Gergelyről, aki mindig azzal veri a mellét, hogy mennyire zöld elköteleződésű, azonban most kiderült, hogy lövése sincs a természetvédelemről és a méhészetről. Hétfőn bombaként robbant a hír, hogy méheket akar telepíteni a buszmegállókhoz a VIII. kerületi baloldal, a főpolgármester pedig kiállt a tervezet mellett. A Magyar Hírlap megkeresett az ügyben egy méhészt, aki tisztába tette a fővárosi balliberális oldal ostobaságait.
A klímavédelmi munkaanyag és a méhek buszmegállókba telepítése kapcsán megszólalt a főpolgármester is. Karácsony Gergely nem tartja elképesztő ötletnek a nyolcadik kerületi munkaanyagot, és szerinte az utasoknak nem kell tartaniuk méhtámadásoktól.
Karácsony szerint ugyanis „a méhek nem bántják az embert, ha az ember sem bántja őket”.
A Magyar Hírlap az ügyben kikérte egy méhész véleményét is, aki szerint „Karácsony Gergely valószínűleg még nem látott közelről méheket”. A szakember szerint a józsefvárosi baloldal tervezete alapvetően hibás és meggondolatlan.
„Először is, ezeket a méheket valakinek kezelnie és gondoznia kellene. Mindenképpen szakértő méhészeknek. Máskülönben tavasszal a buszmegállókban fog körözni több tízezer méh, rajzásuk idején a legmelegebb időszakban, míg egy közeli fára, bokorra, vagy éppen magára a buszmegállóra ki nem települnek fürtbe húzódva. Ez órákig is eltarthat, és nagy zsongással jár. Tíz-húsz méteres körzetben, aki belesétál a kavargó méháradatba az valószínűleg nem ússza meg csípések nélkül. Az emberek parfümje, vagy akár a frissen mosott haj illata irritálhatja a méheket és támadásra késztetheti őket. De elég annyi is, hogy belegabalyodnak egy hosszabb hajszálba, és pánikszerűen ösztönösen szúrni fognak. A szúráskor felszabaduló feromonok további támadásra ösztönzik a többi közelben repülő méhet. Ez így egy Hitchcock-i horrorral érne fel”
– válaszolta kérdésünkre a szakértő.
A méhész szerint méhegészségügyi szempontból is necces a józsefvárosi képviselők elképzelése:
„Járókelők magasságában elhelyezni méheket nem éppen tanácsos úgy, hogy bárki megközelítheti a kaptárt, hozzáérhet ahhoz, vagy megkocogtathatja. Arról se feledkezzünk el, hogy mivel járna, ha mondjuk az éjszaka hazaigyekvő, nem beszámítható, alkoholtól felbátorodott illetők valamit művelnének a kaptárokkal, esetleg megdobálnák azokat. Egy ilyen incidensből nagyon súlyos balesetek származhatnak. Igazából csak egy plusz stresszforrás a méheknek, ha a városban kell élniük. Így az ötlet sem a méheknek, sem a városlakóknak nem lenne kifizetődő.”
A lapunk által megkérdezett méhész szerint továbbá az is fontos kérdés az ügyben, hogy a méhek mégis hogyan gyűjtsenek élelmet. Ugyanis nem árt ha virágzó fák, bokrok, lágyszárú növények vannak 2-3 kilométeres körzetben, és ezek a növények kicsit átfedésben és nem egyszerre virágoznak. A városi méhészkedés hátránya továbbá az, hogy ha nincsenek gyümölcsfák, akkor konkrétan semmi haszna az egésznek. Gyümölcsfák pedig nem igazán teremnek nagy területen a belvárosban. Azzal pedig, hogy a házak erkélyein lévő virágokat beporoztatjuk a méhekkel, nem teszünk sokat a természetért.
„Tehát a terv így önmagában csak parasztvakítás”
A lapunknak nyilatkozó méhész az ügy politikai vonatkozása miatt kérte, hogy nevét ne hozzuk nyilvánosságra.
(magyarhirlap.hu)
Oszd meg másokkal is!
