Morawiecki: Lengyelország nem kér könyöradományt Brüsszeltől
Lengyelország nem esedezik könyöradományért Európában, nem kéri Brüsszeltől, hogy ne indítsa el ellene az uniós alapszerződés hetes cikkének alkalmazását, és hagyja jóvá az igazságügyi reformot – szögezte le Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.
Mateusz Morawiecki
Fotó: AFP
Morawiecki a múlt heti brüsszeli EU-csúcstalálkozó kapcsán nyilatkozott a lengyel közszolgálati rádió egyik regionális csatornájának. Beszámolója szerint a csúcs idején megtartott kétoldalú találkozói során nem kérte „senkitől, hogy ne indítsák el a hetes cikk szerinti eljárást”.
Nem vagyunk semmiféle esdeklők Európában, és senkinél sem kérelmezzük, hogy hagyja jóvá az általunk folytatott igazságügyi reformot”
– fűzte hozzá az új lengyel kormányfő, utalva ezzel arra, hogy Brüsszel éppen a folyamatban lévő lengyel bírósági reform kapcsán indítaná el a hetes cikk szerinti eljárást.
Az Emmanuel Macronnal pénteken Brüsszelben folytatott négyszemközti megbeszélésről Morawiecki elmondta: emlékeztette a francia elnököt arra, hogy a második világháború után 15 évvel, Charles de Gaulle elnöksége alatt Franciaországban szintén megvalósították a „totalitárius, kollaboráns” bírósági rendszernek a lengyelországihoz „nagyon hasonló, az ottani országos igazságszolgáltatási tanács struktúráját mélységesen átalakító” reformját.
Az antikommunista ellenzéki múltú Morawiecki több korábbi nyilatkozatában kifogásolta a kommunista rendszerrel 1989 előtt kollaboráló számos bíró jelenlétét a jelenlegi lengyel igazságügyben.
Mondhatjuk, hogy a jó francia példát vesszük mintául”
– jegyezte meg a kormányfő a lengyel bírósági reformról.
A hetes cikk kapcsán Krzysztof Szczerski, a lengyel elnök kabinetfőnöke és külügyi államtitkára – akit a jövő év elejére kilátásba helyezett kormányátalakítás utáni új külügyminiszterként is emlegetnek – azt mondta hétfőn a lengyel közszolgálati rádió első csatornájának: „valaki olyan forgatókönyvet sugall”, miszerint jobb lenne az Európai Unió (EU) megreformálásáról folytatott vitából nemcsak az éppen kilépő Egyesült Királyságot, hanem az euróövezetbe szintén nem tartozó Lengyelországot is kihagyni.
E forgatókönyv része az, hogy a jogállamisági eljárással „kissé sarokba szorítják Lengyelországot”, hogy hangja majd „ne legyen annyira hallható” – vélte Szczerski, hibásnak, „EU-ellenesek”, Európát gyengítőnek minősítve az ilyen stratégiát.
(Bertha László, 888.hu)
