Kikezdhetetlen szövetség: Budapesten a lengyel kormányfő
Magyarországra vezet Mateusz Morawiecki új lengyel kormányfő első hivatalos külföldi útja, ami világos jelzése annak, hogy a két ország közötti kapcsolatok soha nem voltak olyan jók, mint az utóbbi években. Orbán Viktor miniszterelnökkel való találkozóján minden bizonnyal szóba kerül a migrációs politika, a visegrádi négyek jövője és a Varsót ért brüsszeli támadás is.
Mateusz Morawiecki, a december 11-én hivatalba lépett új lengyel miniszterelnök első hivatalos külföldi kétoldalú látogatásán január 3-án Magyarországra érkezik. A magyar és a lengyel kormány vezetői között rendszeresek a találkozók az utóbbi években.Orbán Viktor kormánya 2010-es megalakulása utáni első hivatalos külföldi útja Varsóba vezetett.Akkor Donald Tusk lengyel kormányfővel folytatott tárgyalásainak témája elsősorban a V4-ek együttműködése és a 2011. évi magyar, majd lengyel EU-elnökség kapcsán kialakítandó különleges együttműködés volt. A következő években is rendszeresek voltak a magyar-lengyel kormányfői találkozók.
2014-ben is először Varsóba ment Orbán
2014. május 5-én Orbán Viktor újbóli választási győzelmét követő első külföldi útja is Varsóba vezetett. Donald Tusk lengyel kormányfővel folytatott tárgyalásain a magyar miniszterelnök támogatásáról biztosította az energiaunióra vonatkozó lengyel javaslatot. 2016. február 8-án Orbán Viktor meghívására hivatalos látogatást tett Magyarországon Beata Szydlo lengyel kormányfő. A megbeszélések témája volt a visegrádi országok együttműködésének erősítése, közös álláspont kialakítása az Európai Unió reformjára tett brit javaslatokkal kapcsolatban, a migrációs válság, a kétoldalú kapcsolatok ügye.
2016. szeptember 6-án Orbán Viktor kapta a lengyelországi krynicai gazdasági fórumon Az év embere díjat,a rendezvény legjelentősebb elismerését, a kitüntetést Beata Szydlo lengyel kormányfő adta át. A legutolsó magyar-lengyel kormányfői csúcstalálkozó 2017. szeptember 22-én volt. Orbán Viktor hivatalos látogatást tett Varsóban, ahol Beata Szydlo lengyel kormányfővel a kétoldalú kapcsolatokról, a lengyel-magyar projektekről és európai uniós témákról tárgyalt. A megbeszéléseken megerősítették Varsó és Budapest közös álláspontját az olyan kulcsfontosságú kérdésekben, mint amilyen a biztonság és a migrációs válság kezelése.
Egyértelmű lengyel álláspont
A mostani magyar-lengyel csúcstalálkozón bizonyos szóba kerülnek majd a Varsót ért brüsszeli támadások, így a hetes cikkely szerinti eljárás elindítása is. A migrációs ügyek, a V4-ek helyzete, valaminti az európai uniós reformok jövője. Mindezekről már legutóbbi Twitter-bejegyzésében is kitért Morawiecki.Jottányit sem változott a lengyel álláspont a menekültátirányítás ügyében – hangsúlyozta az új lengyel kormányfő, hozzáfűzve, hogy ez a hozzáállás változatlan marad a január elejére általa tervezett kormányátalakítás után is.
Lengyelország kezdettől fogva ellenzi a menekültátirányítási mechanizmust – mutatott rá Morawiecki, aki úgy látja, hogy a kvóták „egyoldalú rákényszerítése a tagállamokra a közösség elveinek tagadását” jelenti. Aláhúzta: Varsó nem egyezik bele, hogy olyan „hibás javaslatokat” erőltessenek rá, amelyek a problémát nem a gyökereinél fogva oldják meg.
Az Európai Bizottság december elején a harmadik, bírósági szakaszba léptette a menekültkvóta elutasítása miatt Budapest és Prága mellett Varsóval szemben is megindított kötelezettségszegési eljárást. Morawiecki december végén „új nyitást” jelentett be a Brüsszel iránti politikában. Nem hivatalos jelentések szerint a december 11-én kormányfői tisztségébe beiktatottMorawiecki vízkereszt után ismerteti a kormányátalakítás további részleteit.Kommentátorok szerint ennek keretében külpolitikai stílusváltás is valószínű.
Stabil többsége lenne a PiS-nek
A kormánypárt helyzete a miniszterelnök-váltás után is meglehetősen stabil maradt Lengyelországban. A szavazatok 45,7 százalékát kapná a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS), ha december végén parlamenti választásokat tartottak volna. A Polgári Platform (PO) nevű legfőbb ellenzéki párt ezzel szemben csupán a voksok 23,4 százalékát szerezné meg. Az ellenzéki Kukiz’15 Mozgalom 8,3 százalékos támogatottságot élvez a választópolgárok körében, míg a Modern (Nowoczesna) párt 6,9 százalékon, a Lengyel Néppárt (PSL) pedig 5,5 százalékon áll jelenleg.
A felmérés szerint bejutna a parlamentbe a Demokratikus Baloldali Szövetség (SLD) is, amelynek népszerűsége 5,4 százalékos.Ezzel az eredménnyel a PiS 265 mandátumot, a PO 121, Pawel Kukiz mozgalma 35, a Nowoczesna 19, a PSL 11, az SLD pedig 8 helyet szerezhetne a 460 fős lengyel alsóházban.
A tavaly év végi miniszterelnök-váltást a PiS a gazdaságpolitika előtérbe helyezésével magyarázta. Morawiecki eddig a pénzügyi és a fejlesztési tárcákat vezette. A lengyel kommunista rendszerrel szembeni ellenzéki tevékenységéről ismert, hagyományos értékekre hivatkozó politikus az erősödő gazdaság és a bőkezű társadalompolitikai programok kölcsönhatásának kihasználására törekszik. Lengyelország idén ünnepli függetlensége visszaszerzésének 100. és a lengyel parlamentarizmus születésének 550. évfordulóját.
(Kovács András, origo.hu)
