in ,

Kamu Geri emberei: Tüttő Kata

Ha szóba kerül Tüttő Kata neve, akkor sokaknak automatikusan Leisztinger Tamás neve ugrik be.

Ha szóba kerül Tüttő Kata neve, akkor sokaknak automatikusan Leisztinger Tamás neve ugrik be. Nem véletlenül, hiszen a szocialista politikus minden sikerét, és hatalmát az ultragazdag vállalkozónak köszönheti. Vagy még ennél is többet.

 

 

 

 

Ellentétben a szocialista pártelit túlnyomó részével az 1980-as születésű Tüttő jómódú értelmiségi családból származik, még ha ez nem is minden megnyilvánulásából derül ki. Gondosan rejtegetett életrajza szerint az Egyesült Államokban kezdte meg az iskolát, a Virginia-állambéli Charlottesville-ben tanult. A rövid ismertetőből kiderült az is, hogy „fizikus édespapa munkája” miatt „kényszerült” külföldre. Ismerve a rendszerváltás előtti körülményeket, ilyesmire csak abban az esetben kerülhetett sor, ha az ember bírta a kommunista rezsim támogatását. Ahogyan arra is, hogy valaki érvényesülni tudjon a tudományos pályán.

 

A jelek szerint Tüttő Istvánnal szemben megvolt a bizalom: a Kontra birtokába jutott az MTA Központi Fizikai Kutató Intézet hivatalos lapjának 1976 január 6-ai száma, amiben rögzítették hivatalos franciaországi útját, illetve annak végét.  Magyarán a tudós akkor utazgatott, amikor másoknak ez nem igazán volt engedélyezett. És olyan helyekre jutott el, amiről az átlagember maximum csak álmodni tudott. Tehát

 

 

Sok más MSZP-shez hasonlóan Tüttő Kata családja is alaposan be volt ágyazva a ’89 előtti világba.

A politikusra megszólalásig hasonlító édesapja jelenleg a Wigner Fizikai Kutatóközpont Szilárdtestfizikai és Optikai Intézet elméleti szilárdtestfizikai osztályának fizikusa, a fizikai tudományok doktora, és tudományos tanácsadója.

 

 

XII. kerületi Hagyó Miklós Baráti Kör

Még középiskolás korában, 17 évesen (1997) lépett be a Magyar Szocialista Pártba (MSZP), evidens módon a hegyvidéki alapszervezetbe.

Ebben az időben (1998) csatlakozott egy másik nagyágyú a helyi csoporthoz: Hagyó Miklós.

 

 

 

Az erőteljesen nyomuló politikai újoncok hamar szövetségesre leltek egymásban: egymást segítve, egyszerre emelkedtek fel a Szocialista Pártban. Az is igaz ugyanakkor, hogy míg Hagyó korrupciós ügyei miatt 2010 környékén kibukott a politikából, Tüttőnek ezt követően kezdett igazán emelkedni a csillaga.

Az MSZP-ben ekkoriban égető szükség volt a fiatal arcokra: a párt tele volt régi MSZMP-s figurákkal, kiöregedett kommunistákkal, és a tagság túlnyomó részét egyértelműen az idősebb korosztály adta. Éppen ezért szabad volt a pálya az ambiciózus Hagyó-Tüttő páros előtt, főleg egy olyan terepen, amely (finoman fogalmazva) sosem számított a szocialisták fellegvárának. Magyarán egy olyan körzetbe furakodtak be, amit a pártvezetés teljesen elengedett, így komoly bizonyítási lehetőséget harcoltak ki maguknak.

Ennek megfelelően villámgyorsan dominánssá váltak a csoportban: Hagyóból elnököt csináltak, Tüttő pedig hűen követte társát.

Erőfeszítéseiket pillanatok alatt siker koronázta: Tüttő egy évvel az MSZP-be való belépését követően megcsípett egy külsős tagságot a helyi Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottságban.

Bár ez sem volt semmi, főleg ilyen rövid idő alatt,

a nagy áttörés éve 2002 volt: Hagyó Miklós hegyvidéki vezérként bekerült az Országgyűlésbe, Tüttő pedig egyéni körzetet nyerve önkormányzati képviselő lett, sőt, fővárosi közgyűlési mandátumot is szerzett.

Nem mindennapi sikerszéria volt ez a húszas-harmincas éveiket taposó politikusoktól, azonban mindez nem jöhetett volna létre egy befolyásos külső támogató nélkül. Az illetőt Leisztinger Tamásnak hívják. 

A Leisztinger-hatás

Ne szólj szám, nem fáj fejem – szól az ismert közmondás, amit tökéletesen megfogadott az ekkoriban összemelegedő Leisztinger Tamás és Tüttő Kata. Kapcsolatukat nem verték nagy dobra, aminek következtében számos legenda kezdett el keringeni róluk a nyilvánosságban. A friss szerelmesek annyira titkolóztak frigyükről, hogy a mai napig nem lehet tudni, pontosan mikor jöttek össze. A titkolózás következtében sok volt a bizonytalanság kapcsolatukat illetően: ezt jelzi, hogy a média egyidőben tévesen házasoknak titulálta őket.

Egy 2007-es Tüttő-interjúból azonban kiderült, hogy a 2000-es évek legelején már egészen biztosan egymásra találtak élettársával. Ez pedig nem kevesebbet jelent, minthogy Tüttő hegyvidéki feltörése, és politikai karrierjének beindítása Leisztingernek volt köszönhető.
Leisztinger Tamás, baloldali milliárdos vállalkozó.

De miért jelenthető ki ez ilyen biztosan? Ki az a Leisztinger Tamás, aki egyszemélyben döntött politikusok felemeléséről és megbuktatásáról? A milliárdos üzletembernek 2010 előtt akkora befolyása volt a szocialista pártban, ami ma már teljességgel értelmezhetetlen. Egyszemélyben jelentett önálló erőcsoportot a szervezeten belül, iszonyatos informális hatalom összpontosult a kezében: politikusok tucatjait tartotta a markában, közülük többeket nyíltan mozgatott, és nem mellesleg sorra vásárolta be magát az értékesebbnél értékesebb üzleti érdekeltségekbe. Egyszerűbben fogalmazva: hosszú évek tudatos, célratörő munkájának következtében kinőtt a földből az első szocialista oligarcha.

1994-1995-ben tárultak előtte szélesre a kapuk: egy kárpótlási-jegy hasznosító céget hozott létre, amit egy francia matematikus-fizikusról nevezett el.

Az Arago élén félelmetes privatizátor és cégfelvásárló lett.

A kárpótlási jeggyel kedvezményesen vett állami vagyont, az Eravis és Hunguest megszerzésével valóságos ingatlanbirodalmat épített. Többnyire hitelből elfoglalt alulértékelt tőzsdei és tőzsdén kívüli cégeket, amelyekből kiszivattyúzta az értéket, majd gyors és kíméletlen átszervezés után extraprofittal eladta, ami megmaradt.

Az MSZP 2002-es győzelme után tovább építette birodalmát. Ahogy korábban szó volt róla, ebben az időben már együtt volt Tüttővel. Megszerezte a volt szakszervezeti ingatlanvagyont, övé lett az értéktőzsde és az árutőzsde is, amit továbbadott az osztrákoknak. Megvette a Forrás Rt.-t, állami hitelekkel segítették a terjeszkedését.

A legnagyobb dobása egyértelműen az volt, amikor néhány milliárdért privatizálta a baloldal vezette újbudai önkormányzattól a Kopaszi-gát értékes duna-parti telkeit.

Ezt követően 2006 magasságában papíron visszavonult az üzleti szférából, és váratlanul bejelentette, hogy fizikusként akar tovább dolgozni. A politikából azonban nem szállt ki, sőt, a meggazdagodott nagyvállalkozó friss arcokat a szárnya alá véve folytatta a Szocialista Párton belüli térfoglalását. Ő állt az akkorra már főpolgármester-helyettesként is tevékenykedő Hagyó Miklós térnyerése mögött.

Természetesen élettársáról sem feledkezett meg: számára a budapesti szintet jelölte ki. Ennek oka az volt, hogy biztonságosabbnak és feltűnésmentesebbnek tűnt, mint az országos politika. Csakhogy később éppen a fővárosi szocialistáknál bukkantak ki a legdurvább korrupciós botrányok, amelyek mindent és mindenkit maguk alá temettek.

Magasról a mélybe

Tüttő precízen eleget tett ura és jótevője elvárásainak, és szépen lépdelt felfelé a pártranglétrán: az évek során fokozatosan a budapesti MSZP egyik legismertebb arca lett. Miután 2002-ben bejutott a Fővárosi Közgyűlésbe, sikeresen tartotta meg befolyását, a testületből sokáig kirobbanthatatlannak bizonyult. Négy évvel később annyira erősek voltak a budapesti MSZP-n belüli pozíciói, hogy a fővárosi bizottsági rendszer egyik legfontosabb testületébe, a Pénzügyi és Közbeszerzési Bizottságnak az elnökévé lobbizták be – ami sajtóhírek szerint egyenesen Leisztinger Tamásnak volt köszönhető.  Ekkoriban minden összejött neki: követve a családi hagyományokat 2003-ben közgazdász diplomát szerzett a Budapesti Gazdasági Főiskolán. Sőt, szó szerint halmozta a politikai pozíciókat: bekerült több fővárosi cég felügyelőbizottságába is:

  • Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. (Budapest Főváros Önkormányzata, 2007-2010),
  • FÁBER Üzemeltető, Városfejlesztő és -fenntartó Kft. (Hegyvidéki Önkormányzat a tulajdonos, 2005-2006),
  • Fővárosi Vízművek Zrt. (Budapest Főváros Önkormányzata, 2003-2007);
  • NKM Földgázszolgáltató Zrt. (Budapest Főváros Önkormányzata, 2007-2010).

Tökéletes volt tehát a csillagok állása: minden adott volt egy fényes karrierhez. Csakhogy nem így alakultak a dolgok, nagyon nem.

Gyurcsány őszödi beszédének nyilvánosságra kerülésével, és az ezt követő kormányellenes tüntetések következtében megroppant az MSZP. A közvélemény-kutatásokban látványosan lejtmenetbe került a párt, a szervezetet uraló feszült légkör miatt kiújultak a belvillongások, amelyek nem egyszer a nyilvánosság előtt zajlottak.

Arról nem is beszélve, hogy újra mindennaposak lettek a szivárogtatások, a párt politikusai bármilyen eszközt képesek voltak bevetni egymás ellen. Magyarán nem kevesebb történt, mint hogy meglazult a sokáig kilyukaszthatatlannak hitt szocialista-háló. Egyre több és több pénzügyi visszaélés derült ki az MSZP-s politikusokról, megmutatva, hogy rendszerszinten zajlik a korrupció a pártban.

Bőven kijutott a rosszból Leisztinger Tamásnak is, akiről sorozatban kerültek elő a kínosabbnál kínosabb ügyek. A sajtó az üzletembert sejtette egyes gyanús BKV-s ügyletek mögött, de csak a szocialisták meggyengülésével lett igazán forró körülötte a levegő.

Már a kormányváltás előtt új erőre kaptak a különböző, üzleti ügyeit érintő nyomozások a BKV-s botránytól, az Infopark-os zsarolási gyanún („lelövesselek vagy agyonveresselek?”) át a Kopaszi-gát tranzakciójáig.

Ennek Tüttő tekintetében volt egy kellemetlen mellékhatása: a párton, és annak budapesti szervezetén belül meggyengült az őt kívülről mesterségesen fenntartó Leisztinger-Hagyó vonal.

 

 

 

Főleg, hogy legfőbb szövetségese, barátja a nyomozó hatóságok érdeklődésének középpontjába került. 2009 nyarán robbant ki a túlzott végkielégítési és a korábbi, a BKV számára aránytalanul hátrányos szerződéskötések körüli botránysorozat, ami aztán Hagyó Miklós politikai bukásához, letartóztatásához, majd felfüggesztett börtönbüntetéséhez vezetett.

A botrányok szele Tüttőt is meglegyintette, hiszen 2009-ben tanúként idézték be a Zuschlag-perben.

Tele volt a média azzal, hogy vallomásában arról beszélt, „nem emlékszik arra, hogy a baloldali ifjúsági szervezetek működését, rendezvényeit hogyan finanszírozták, ahogyan arra sem, hogy a vádban szereplő egyesülettől miért érkezett a bankszámlájára 150 ezer forint.” “Krausz Csabával és Zuschlag Jánossal baráti viszonyban vagyok, biztosan előfordult, hogy egymást anyagilag kisegítettük, és ezt a pénzmozgást mutatják az adatok” – magyarázkodott.

Ebben egészen biztosan igazat mondott: Kruasszal, aki egyébként a Zuschlag-per ötödrendű vádlottja volt, üzlettársak voltak a Blue Sun 2002 Kereskedelmi és Szolgáltató Bt-ben. Az elsőfokú ítélet után, 2010 júliusában Krausz az egyik internetes portálnak azt nyilatkozta, hogy 2002 őszén Molnár Gyula XI. kerületi szocialista polgármester 1,8 milliós illegális kampánytámogatást kapott a Matávtól a Zuschlag-ügy egyik alapítványán keresztül. Hiába a kitárulkozás, nem úszta meg: 1 év fegyházat kapott.

Az ügynek komoly politikai következménye lett: Oláh Lajos, Harangozó Tamás és Márton Roland mellett Tüttő is visszalépett az országos elnökségi tagjelöltségtől.

Rendesen összegyűltek a fellegek a feje felett, ráadásul élettársa is látványos visszavonulót fújt: ráérezve a változó idők szelére, egyre több gesztust tett a Fidesz felé, ami a 2010-es rendszerváltást követően vagyoneladásba, majd háttérbevonulásba csapott át.

Ezzel Tüttő körül teljesen szétesett a csapat, aminek következtében teljesen új helyzet állt elő: életében először kellett megmutatnia, mire megy egyedül.

Vigyázat, leejtő!

Miután a Gyurcsány-Bajnai páros az ország mellett az MSZP-t is tönk szélére sodorta, érthető módon megerősödött a párt balszárnya. A szervezet irányítását a globalista-liberális blokktól visszavevő csoportosulás nem nézte jó szemmel a pénzügyi kihágásokat, és a durva korrupciós ügyeket, ezért igyekezett megnyirbálni a pártra nézve káros Leisztinger-vonalat és annak maradványait.

Tüttő első körben megúszta, hiszen 2010-ben is bejutott a Fővárosi Közgyűlésbe, sőt, frakcióvezető-helyettes, és a fajsúlyos Gazdasági Bizottság tagja lett.

Négy évvel később azonban kikerült a budapesti politika elitjéből, mivel nem került befutó helyre pártja kompenzációs listáján. Mint utóbb kiderült, az MSZP-listáról három képviselőt delegálhatott a döntéshozó testületbe.

 

 

 

A pótmegoldásra azért lett volna szükség, mert Hegyvidéken nem sikerült maradandót alkotnia. A szocialisták polgármesterjelöltként indították, azonban 8.79 százalékos eredménye a Fidesz-KDNP-s Pokorni Zoltán, és az akkor még Együtt-PM-es Komáromi Zoltán mögött csupán a harmadik helyre volt jó.

Jól jelezte pártján, és annak fővárosi szervezetén belüli pozícióit, hogy nem tudta beverekedni magát az első soros „cserejátékosok” közé. Ehhez nagyban hozzájárult, hogy az ekkorra pártja országos elnökségében helyet foglaló politikus az önkormányzati választás előtt megcélozta a budapesti MSZP vezetését, azonban rosszul jött ki a júliusi szavazásból. A sikertől kevés választotta el: míg Kunhalmi Ágnes 53, addig Tüttő 48 szavazatot kapott. Miután kiszorult a hatalomból, csupán kiszólogatásokra tellett tőle: szembemenve a budapesti MSZP-vel egyértelművé tette, hogy nem támogatja Bokrost Lajos főpolgármesterjelöltségét.

Ami nem jött össze fővárosi szinten, az összejött a XII. kerületben: kompenzációs listáról mandátumot szerzett, és bejutott a helyi testületbe. Csakhogy ez komoly visszalépést jelentett a hatalomra és a befolyásra ácsingózó politikus karrierjében: a fővárosi szintről visszacsúszva ismét a kerületi politikában találta magát.

Az újratervezés évei

Szürke évek következtek, Tüttőnek az alapokról kellett (újra)építkeznie. A XII. kerületi közgyűlésben politikai értelemben nem volt súlya, hiszen a kormánypárti képviselők jelentős többségben voltak. Így csak egy-két keményebb odamondással tudta felhívni magára a figyelmet.

Nagy feltűnést keltett azzal, hogy a testületben nem támogatta a kerületi Papp László-szobor felállítását. „A nőket háttérbe szorító, elavult, unalmas, korunk problémáira nem reflektáló szoborállítási gyakorlat ellen akarok tenni” – meghökkentő módon ezzel indokolta döntését. Mint mondta, „Papp László helyett – akinek már három szobra van Budapesten, és a Budapest Sportarénát is róla nevezték el – most inkább Hugonnai Vilmának, az első magyar orvosnőnek állítana köztéri emléket”. Érthetetlen megnyilvánulása az MSZP-n belül is kiverte a biztosítékot. „Teljesen idióta Tüttő Kata indoklása, nagy butaság, sőt, baromság a női egyenjogúságra hivatkozva leszavazni Papp Laci szobrát„ érvelt Vincze Géza, a szocialisták sporttagozatának akkori vezetője, aki hangsúlyozta, rendkívüli módon elszomorítja az eset.

A botrány odáig fajult, hogy a párt sporttagozata a nyilvánosság előtt határolódott el Tüttőtől.

Az ugyanakkor hozzátartozik a történethez, hogy Vincze szintén a hegyvidéki MSZP-ben politizált, 2010-ben szocialista színekben indult a polgármesteri székért. Így, aki ismeri a Szocialista Párt belső működését és módszereit, az pontosan tudja, hogy közel sem volt véletlen az éles támadás.

Az ugyanakkor kétségtelen tény, hogy az utóbbi években Tüttő engedve a liberális korszellemnek tudatosan feminista politikusként pozícionálta magát, közösségi oldala tele van ilyen jellegű tartalmakkal. Magyarán a Papp László-ügy közel sem volt elszigetelt eset.

Ezen a ponton érdemes röviden kitérni arra, hogy hol helyezkedik el Tüttő Kata a szocialista párton belül. Ahogy a nyolc évig cserkészkedő politikus egy 2007-es Magyar Narancs interjúban fogalmazott, „a 96-os szocialista párt nem is hasonlít a mostanira. Óriási utat tett meg. Szerintem a legszebb arcával találkoztam, szerencsém volt. A kerületben először az Ifjú Szocialisták Mozgalmába léptem be. Ott korombeli fiatalokkal találkoztam”.

Kiss Péter szocialista politikus halálának ötödik évfordulójára emlékező posztjában pedig meghatározta a szocialista párton belüli „hadállásait”. „Ma lenne 60 éves. Én az ő csapatában játszottam. Ha akkor többsége van, ma egy egész más országban élnénk. Nyugodj békében.” – írta megrendülten, amivel

egyszerre szúrt oda Gyurcsány Ferencnek, és sorolta magát a párt balszárnyához.

Mint ismert, Kiss Péter régi BIT-esként az MSZP-n belüli balblokk vezéralakja volt. Medgyessy Péter volt kormányfő 2004-es bukását követően ambicionálta a miniszterelnökséget, azonban az utolsó utáni pillanatban, az SZDSZ külső támogatásával felbukkanó Gyurcsány Ferenc kiénekelte a sajtot a szájából. Ezzel a globalista-liberális irányvonal diadalmaskodott, és mint utóbb kiderült, pecsételte meg a párt sorsát.

Szintén megmutatta Tüttő párton belüli irányultságát, hogy a 2005-ös államfőválasztás előtt megtartott zárt kongresszusi ülésen a párt nemzeti baloldalához sorolható Szili Katalin jelölése mellett szólalt fel, akárcsak Horn Gyula és Hunvald György korábbi VII. kerületi polgármester. Jelzésértékű, hogy Glatzot többek között az a Vitányi Iván támogatta, aki ma már a Gyurcsány Ferenc-féle Demokratikus Koalíció szellemi holdudvarának tagja.

Az évek és a sikertelenség azonban neki is meghajlították gerincét: a liberális értelmiség felőli nyomásnak engedve mára a baloldali összefogás egyik leghangosabb támogatója lett.

Egyvalamire jó volt a partvonalon kívüli öt év: bőven volt ideje végiggondolni dolgait, leginkább azt, hogy politikailag mennyire gyümölcsöző a luxusmilliárdossal való kapcsolata. Megfordítva a kérdést: karrierje szempontjából mennyire terhes a megtört oligarcha közelsége?

Nagy visszatérés nagy szakítással

Leisztinger Tamás a gyerekeim apja. A legokosabb férfi, akit ismerek. Az apukám mellett. De nekünk soha nem voltak közös üzleti döntéseink, nincsenek közös cégeink. Nincs közös vagyonunk, nem is volt. Soha nem voltunk házasok. Mindketten magunk hozzuk a döntéseinket: én a politikai döntéseimet, ő az üzleti, gazdasági döntéseit” – ezzel magyarázta az Indexnek adott interjújában a szocialista politikus, hogy politikatörténeti kuriózumként kevéssel a 2019-es önkormányzati választás előtt közleményben jelentette be a szakítását Leisztingerrel.

Erre az vitte rá, hogy a székhelyét Hegyvidékről az V. kerületbe áttevő Tüttőt a baloldali média élesen támadta (ex-)élettársa belvárosi ingatlanügyei miatt. A szocialista politikus polgármesterjelölti kampánya ezzel léket kapott, hiszen azzal támadták, ami az összeboruló ellenzék körében a legcikibbnek számít: kooperált-e a családja Fidesszel?

Az ügy nagy port kavart a baloldalon, Karácsony Gergely a kampányban kiszivárogtatott beszédében arról beszélt, hogy Tüttőt „benézte”. „Nem tudtam, hogy a Leisztingernek vannak ezek az ügyei az V. kerületben. A Tüttő egyébként a XII. kerületben is indulhatott volna, ha tudom ezeket, csak én is későn tudtam meg. Nem akarok álnaiv lenni, hogy akkor a Leisztingernek az élettársa, a volt felesége, vagy a mostani, ezt nyilván nem tudom, nyilván nem egy erős ajánlólevél” – fogalmazott a választás előtt a főpolgármester.

 

 

 

Ez azonban eléggé sántít, legalábbis a Kontra fővárosi ügyekre rálátó forrása szerint. Tüttő ugyanis ekkora már nagyon is élvezte Karácsony bizalmát. Mint ismert, a szocialista politikus volt a második fordulós előválasztási kampányának egyik legfontosabb arca, Kunhalmi Ágnessel mindenben segítették.

Akkor, amikor a DK Kálmán Olgával, a Momentum pedig Kerpel-Fronius Gáborral próbálkozott. Az igaz, hogy az MSZP és a Párbeszéd ekkora már politikai szövetségesek voltak, de informátorunk szerint

Kata teljes erőbedobással sürgött-forgott Gergő oldalán. (… ) Érezte a siker illatát, hosszú idő után kinézett neki egy komolyabb pozíció” – magyarázta, miért volt kiemelkedően aktív a szocialista politikus ebben az időszakban.

Számítása bejött: Karácsony Gergelyt megválasztották főpolgármesternek a budapestiek, és bár az V. kerületben Szentgyörgyvölgyi Péterrel (Fidesz-KDNP) szemben alulmaradt a polgármesterségért vívott küzdelemben, ennek ellenére felfelé bukott.

A „leisztingerítelenített” politikus sosem látott magasságokba emelkedett: Karácsony Gergely támogatásának és a baloldali szövetségi alkuknak köszönhetően városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes lett.

Bár közel sem Tüttő kapta a legfontosabb helyettesi pozíciót, városházi információink szerint ugyanott folytatja, ahol korábban: Karácsony harcias amazonjaként. Ezt jelzi, hogy a nyilvánosságban a főpolgármester egyik legaktívabb beosztottjaiként mutatkozik, legutóbb a nehezen védhető Lánchíd körüli ügy kapcsán vétette észre magát.

Kellemes hagyaték?

Ennek ellenére továbbra is kérdéses, hogy a színfalak mögött hány lépés távolságot tart volt élettársától, Leisztinger Tamástól. Legutóbbi vagyonnyilatkozatában mindenesetre az látható, hogy még a politikai osztály szintjéhez képest is luxuskörülmények között él.

Tavalyi évre vonatkozó bevallásában 14 ingatlant (!!!) tüntetett fel (korábban ennél is többet). Állampapírban 26 300 000 forintot, az OTP-nél befektetési jegyben közel 700 ezer forintot tart.

Egyúttal 35 millió forintos követelése van (ennek jelentős része devizában), ugyanakkor az is igaz, hogy 72 millió forinttal tartozik a bankjának.  Mindenképpen érdekes, hogy 2016-ban utóbbi összeg még 598.000 euró volt.

Így felmerül a kérdés: egyszerű hegyvidéki képviselőként miből tudott törleszteni három év alatt közel 80 millió forintot.

Vagyonnyilatkozatából az is kiderült, hogy főpolgármester-helyettesként havi 1 166 700 forint visz haza, más bevétele nincs.

 

 

 

(kontra.hu)

 

 

Oszd meg a barátaiddal!

Vélemény, hozzászólás?

Loading…

0

Ilyenkor hol vannak a hatóságok? A képen látható ganyé, büntetőkategóriás álhírekkel hergel és pánikot kelt – Ez az ellenzéki járványkezelés

Nyasgem, EU! Jön a magyar vétó az EU-költségvetés ügyében