in

Itt a bizonyíték, hogy nem 4 millió szegény él Magyarországon – A szegénység kevesebb embert veszélyeztet. Itt vannak a számok!

Tovább csökkent a szegénységnek kitettek száma Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint, a folyamatok illeszkednek a 2012 óta megkezdett trendbe

negative trend

A szegénység kevesebb embert veszélyeztet

 

Tovább csökkent a szegénységnek kitettek száma Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint, a folyamatok illeszkednek a 2012 óta megkezdett trendbe – mondta tegnap az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára a távirati irodának. Czibere Károly nyilatkozatával a KSH tegnap közzétett, A háztartások életszínvonala 2016 című kiadványhoz szólt hozzá, amely szerint a vizsgált időszakban a teljes lakosság 25,6 százalékát érintette a szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázata, ami 0,7 százalékpontos csökkenés az előző évhez képest.

Az államtitkár tájékoztatása szerint az elmúlt négy évben csaknem egymillióval csökkent a szegénységnek kitettek vagy azzal veszélyeztetettek száma. Kiemelte, hogy százezerrel kevesebben élnek a szegénységi küszöb alatt, arányuk 13,5 százalékra csökkent. Arról is beszélt, hogy négy év alatt felére, 14 százalékra mérséklődött azok aránya, akiknek nehézséget jelent a váratlan kiadás, vagy a lakás fűtése.

Czibere Károly egyszersmind örömtelinek nevezte, hogy a foglalkoztatáshoz kapcsolódó szegénység is csökkent, mert kevesebb a munkanélküli, a mélyszegénységben élők száma pedig 465 ezerről négy év alatt 114 ezerre esett. A politikus kiemelte: fontos előrelépés, hogy a romák körében is javult a jövedelmi helyzet, de még mindig magas, az új kiadvány adatai alapján 75 százalék a szegénységi kockázat aránya.

Az általános életszínvonal javulásának oka többek között az, hogy a háztartások bevételei tavaly érezhetően nőttek, a nettó jövedelmek 4,2 százalékkal, a reáljövedelmek 3,8 százalékkal emelkedtek – emelte ki a kiadvány bemutatóján Janák Katalin, a KSH főosztályvezetője. Hozzátéve, hogy szegénységi küszöb – 77 680 forint – alatti jövedelemből a teljes népesség 13,4 százaléka, 1,293 millió ember élt tavaly, 105 ezerrel kevesebben az egy évvel korábbinál. A háztartások fogyasztása négy százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a megélhetéssel kapcsolatos költségek aránya pedig tovább csökkent.

Janák Katalin külön felhívta a figyelmet arra, hogy bár csökken a szegénység és társadalmi kitettség kockázata az egyszülős háztartásokban is, a mutató még mindig nagyon magas. A probléma az egyszülős családok több mint felét érinti. A szegénységi kockázat kiemelkedően magas, 72 százalék feletti a munkanélküliek körében is, ráadásul ezen a területen a KSH kiadványa szerint emelkedett a mutató.

A felmérés rámutat arra is, hogy a régiók között nagyok a különbségek a szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázatának szempontjából. A Közép-Dunántúlon elő háztartások 18,4 százaléka, Észak-Magyarországon a lakosság több mint 36 százaléka érintett.

A felmérés szerint évi egyhetes nyaralást a megkérdezettek 48 százaléka nem tudott fedezni tavaly, míg tavalyelőtt több mint 50 százalék állította ugyanezt. Egy több mint 70 ezer forintos váratlan kiadás viszont a megkérdezettek közül lényegesen kevesebbnek, mindössze 31,4 százaléknak jelentett problémát, miközben egy évvel korábban az interjúalanyok több mint a fele állította ugyanezt.

A felmérés készítéséhez az Európai Unió ajánlásait követve a statisztikai hivatal idén tavasszal több mint 8100 háztartást kérdezett meg, illetve 16 ezernél is több interjút készített.

(magyaridok.hu)

Vélemény, hozzászólás?

Loading…

0

Így is lehet – A kormány köszönetet mond a demokratikus párbeszédért

Szájer József – Az unió sorsa forog kockán