in

Hát ez sem stadion – Beruházási lázban ég az agrárium

Korszerűsítésre és kapacitásbővítésre is jutott pénz a mögöttünk hagyott esztendőben

Korszerűsítésre és kapacitásbővítésre is jutott pénz a mögöttünk hagyott esztendőben
Nagyot léphetett előre tavaly a hazai mezőgazdaság, már ami a beruházásokat illeti. Az agrárcégek szinte minden területen többet költöttek fejlesztésre, mint egy évvel korábban. A legtöbben új gépeket és berendezéseket szereztek be, a vállalkozások gépparkja több tíz milliárd forintból újulhatott meg. A kertészetekben eddig nem látott mértékben nőtt az ültetvénytelepítési kedv, az állattenyésztők pedig az állományuk bővítésére koncentráltak az elmúlt évben.

Bár a legtöbb vidékfejlesztési pályázat elbírálására és kifizetésére még ­várniuk kell a gazdáknak, a beruházási kedv már az elmúlt évben érezhetően nőtt az ágazatban. Az Agrárgazdasági ­Kutatóintézet (AKI) statisztikája szerint az előző évhez képest 8,6 százalékkal nőtt a fejlesztésekre fordított forrás a mezőgazdaságban. Mindez összesen nagyjából 118 mil­liárd forintot tett ki, egy évvel korábban 108 milliárd forintot költöttek erre a célra a gazdák.

A legtöbben mezőgazdasági gépeket és berendezéseket vásároltak. Az agrárcégek gépparkja több mint ötvenmilliárd forint értékkel bővült. Ez az előző évinél 25 százalékkal nagyobb ráfordítást jelent. A szakemberek szerint mindez egyrészt a kedvező feltételek mellett elérhető finanszírozási lehetőségeknek köszönhető, másrészt tavaly a kapacitásbővítés helyett a technológiai újítások és a géppark megújítása kerülhetett előtérbe az agrárcégeknél. A technológiai színvonalukat jellemzően a nagyobb vállalkozások és a növénytermesztéssel foglalkozó gazdaságok javították.


Az ágazatok közül a legtöbb beruházás a növénytermesztésben valósult meg. A kertészetek 636 millió forintból új gyümölcs- és szőlőültetvényeket telepítettek. Az ültetvények esetében a növekedés egyértelműen a vidékfejlesztési programnak köszönhető. Az e célra rendelkezésre álló, mintegy 19 milliárd forint kerettel meghirdetett felhívásra még mindig jelentkezhetnek az érdeklődők, a kertészetek mellett pedig hamarosan a szőlősgazdák előtt is megnyílik a lehetőség, így új ültetvény telepítésére is nyerhetnek európai uniós támogatást.

Gépbeszerzésre még ennél is nagyobb összeget, több mint 28 mil­liárd forintot fordítottak a kertészetek és a növénytermesztéssel foglalkozó gazdaságok. A gépek közül a traktorok voltak a legkelendőbbek, ezekből az ágazatban több mint 420 darab kelt el. A különböző talajművelő, szállító- és permetezőgépek is igencsak népszerűek voltak.

Az állattenyésztésben érdekelt vállalkozók elsősorban az állomány bővítésére koncentráltak. Tenyész- és igásállatok beszerzésére 29 milliárd forintot szántak. Különböző mezőgazdasági gépeket és berendezéseket 326 millió forint értékben vásároltak, a legtöbben tejtartályt és keltetőgépet szereztek be. Az építményeknél a baromfitartók voltak aktívak, szárnyasoknak készült ólakat 2,7 milliárd forintból létesítettek, ezt követték a trágyatárolók ötszázmillió forintot meghaladó összeggel. Ez utóbbi esetében minden bizonnyal a vidékfejlesztési pályázat is ösztönözte a fejlesztéseket.

 

Bár a korábbi időszakkal ellentétben ma már a bankszektor is kiemelten kezeli a mezőgazdasági partnereit, a legtöbb agrárvállalkozás még mindig a saját pénzét költi szívesen fejlesztésre. A 118 milliárdos fejlesztési összegből a támogatások nagysága 706 millió forintot tett ki. Az AKI statisztikája szerint a beruházások 82 százalékban saját forrásból, hat százalékban banki hitelből valósultak meg, a lízingelt berendezések aránya pedig 11 százalékot tett ki.

A lízing egyébként egyre kedveltebb a gazdák körében. A Magyar Lízingszövetség adatai szerint az idén megkötött szerződések 15 százaléka mezőgazdasági gépre szólt. Míg 2007 és 2013 között évente 44 milliárd forintra rúgott a mezőgépek esetén az új lízingek összege, addig 2014 és 2016 között évente 70 milliárd forint felett volt a summa.

forrás: magyaridok.hu

Vélemény, hozzászólás?

Loading…

0

Sonkáért szavaztak az MSZP-re Zuglóban????????

Európai virtus