A szélsőséges pártok véleményétől eltekintve ma már nemzeti egység van a kettős állampolgárság tekintetében, a honosítással a határon túli magyarság közjogi értelemben is a magyar nemzet részévé válhatott – mondta el a Fidesz frakcióvezetője vasárnap budapesti sajtótájékoztatón.
- A hétvégén tette le az állampolgári esküt az egymilliomodik külhoni magyar
- A jogkiterjesztést ma már csak a szélsőséges pártok támadják
- Gyurcsány Ferenc újraindította magyarellenes kampányát
Gulyás Gergely annak kapcsán, hogy szombaton volt az egymilliomodik honosított külhoni magyar és családja állampolgársági eskütétele, azt mondta: a honosítással közjogi kapocs jött létre az elszakított nemzetrészek magyarsága és a magyar állam között. Ez a döntés jogkiterjesztést jelent, és ma már azok sem vitatják ennek helyességét, akik a 2004. december 5-i népszavazást megelőzően még kampányt folytattak a kettős állampolgárság kiterjesztése ellen. Láthatjuk, hogy semmi nem volt igaz abból, amivel akkor riogatták az embereket – tette hozzá.
A kormánypárti politikus kijelentette: üdvözlendőnek és megőrzendőnek tartják az ügyben mára kialakult nemzeti egységet.
Gulyás Gergely emlékeztetett, hogy az állampolgársági törvény 2010-es módosítása tette lehetővé azt, hogy a határon túli magyarság is állampolgárságot igényeljen. Gyakorlatilag az Országgyűlés ekkor hajtotta végre az eredménytelen, de többségi akaratát tekintve a kettős állampolgárság kiterjesztését támogató 2004-es népszavazási döntést – mondta.
A Fidesz frakcióvezetője rámutatott arra is, hogy a 2011-ben elfogadott új alkotmány ennek szellemében rögzíti, hogy Magyarország felelősséget visel a határon túli magyar közösségek iránt.
A kormány által támogatott autonómiatörekvések kapcsán megjegyezte, hogy Magyarország olyat kér a nemzetpolitikájában a határon túl élő magyar közösségek számára, amelyet az alaptörvény az itt élő nemzetiségeknek biztosít.
Fotó: MTI
Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója elmondta, a 2014-es országgyűlési választások egy évszázad után először ismét lehetővé tették azt, hogy a Kárpát-medencében és a világon máshol élő magyarok közösen döntsenek arról, hogy milyen Országgyűlés álljon fel. „Ilyen értelemben a 2014-es választás a magyarság közös ünnepe volt, és nem lesz ez másként jövőre sem, a 2018-as választásokon” – fogalmazott.
Hidvéghi Balázs hangsúlyozta, azt vallják, hogy minden magyar felelős minden magyarért. Ugyanakkor – mint mondta – meg kell állapítani, hogy Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke, volt szocialista kormányfő, aki „a baloldalon ismét vezéregyéniséggé kezd válni”, újraindította magyarellenes kampányát, a szavazati jogot támadja.
„A baloldal ezen része egyhelyben topog, és nemzeti kérdésekben még mindig képtelen arra, hogy meghaladja a régi rossz reflexeket” – fogalmazott, hozzátéve: pártja ezzel szemben az egymillió új állampolgárra erőforrásként tekint.
Hidvéghi Balázs kijelentette: azért dolgoznak, hogy a 21. század a magyarok évszázada legyen a Kárpát-medencében, egy olyan évszázad, ahol a jövőt magyarok írják.
Zsigmond Barna Pál, Újpest fideszes alpolgármestere, korábbi csíkszeredai főkonzul arról beszélt, hogy az állampolgárság elsősorban érzelmi kérdés a határon túli magyaroknak. Számukra egyfajta kárpótlást jelentetett a kettős állampolgárság a hosszú évek alatt elszenvedett sérelmekért.
A külhoni magyarság, és ezen belül a székelység nem pusztán pillanatnyi érdekek mentén érdeklődött az állampolgárság iránt. Nekik az állampolgárság hosszútávon biztonságot jelent – mondta.
Kérdésekre válaszolva Gulyás Gergely elmondta, a jövő évi országgyűlési választások alkalmával a legvalószínűbb az, hogy két mandátumba lesz beleszólásuk a határon túli magyarságnak.
Közölte azt is, hogy a Minority SafePack kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés támogatására a Fidesz saját erőből több mint félmillió aláírást gyűjt majd össze.
(magyaridok.hu)
