Bár még fél év van vissza a választásokig, a kampányüzem máris csúcsra jár. Az ellenzék ismét szavazatokat próbál gyűjteni a Paks II-projekt támadásával, a médiában pedig egyre gyakrabban tűnnek fel szakértőnek titulált, valamikor az energetika környékén mozgott volt kormányzati tisztségviselők, így próbálva hitelesíteni az ellenzék álláspontját.
Nemrég a végzettségét tekintve egy olajmérnök atomszakértő az egyik kereskedelmi csatornán arról beszélt, hogy sehol nem működik még olyan atomerőmű, mint amilyen Pakson lesz, azt sugallva, hogy a kormány a kísérleti nyulak szerepét szánja a lakosságnak. Nézzük a tényeket. A világ első 3+ generációs, VVER–1200 típusú blokkja a novovoronyezsi atomerőműben 2017. február 27-e óta kereskedelmi üzemben termeli az áramot. Ez a blokktípus minden tekintetben megfelel a fukusimai baleset után elfogadott legszigorúbb nemzetközi és hazai biztonsági előírásoknak és követelményeknek, amit az illetékes nemzetközi szervezetek is elismernek. Pakson is hasonló blokkok fognak épülni.
A Paks II technológiáját szállító Roszatomot megpróbálta azzal is besározni, hogy a finn projektjét az ottani hatóság úgymond azért nem engedélyezi, mert az orosz dokumentáció hiányos és silány a minősége. Nézzük megint a valóságot. Szó sincs arról, hogy megakasztotta volna a Hanhikivi atomerőmű építését a finn engedélyező hatóság. Egyszerűen arról van szó, hogy a finn nukleáris hatóság módosította a létesítési engedély kiadásának határidejét 2018 végéről 2019-re, hogy legyen elég idő, és megfelelően elő lehessen készíteni a dokumentációt. A biztonság ugyanis az atomenergetikában mindennél fontosabb.
Az atomszakértő hozzáértéséről sokat elárul, amikor azt állítja, hogy az energiaárak csökkennek, miközben az összes számítás azt mutatja, hogy mire Paks II elkészül, akkor száz euró feletti áron fognak egy kilowattórát értékesíteni. Ne akadjunk ki azon az apróságon, hogy ha száz euró lenne egy kilowattóra (kWh), akkor az közel 30 ezer forint/kWh árat eredményezne, ami nyilvánvalóan vicckategória. A lényeg: mértékadó számítások igazolják, hogy a Paks II projekt teljes élettartamára, 60 évre vonatkoztatva 55 euró/kilowattóra körül termeli majd az áramot. Ez azt jelenti, hogy a projekt piaci alapon is megtérül, amit az Európai Bizottság is alátámasztott.
Idén január közepén néhány francia atomerőmű kiesése és a vízerőművek áramtermelésének csökkenése azt eredményezte, hogy az egekbe, 90–125 euróra katapultált a francia áram ára a piacon. Ez felnyomta a német és a svájci árakat is, azok kétszeresére-háromszorosára emelkedtek. A jövőben az elöregedő európai erőműpark jelentős része ki fog esni a termelésből, a svájci és a német atomellenes döntés miatt pedig további atomerőművi kapacitás fog kimaradni a termelésből. Ez borítékolhatóan jelentős hatással lesz a villamosenergia-árakra, amelyek aligha kapcsolnak ettől lejmenetbe.
A németek egyébként már most a saját bőrükön érezhetik az ottani zöldekkel kokettáló és az atomenergiát száműző Angela Merkel kancellár elhamarkodott politikai döntésének következményeit. Jelenleg az Európai Unióban a berlini háztartások fizetik a legtöbbet, átszámolva 95 forintot egy kWh áramért, miközben egy budapesti háztartás csak 36-37 forintot fizet ugyanennyi energiáért. Ez a túltolt megújulós támogatások következménye, amelyek mértéke az idei évben
elérheti a németeknél a 26,6 milliárd eurót is (8200 milliárd forintot)!
Egy másik „atomszakértő”, végzettsége szerint közgazdász, úgy gondolja, egy füst alatt népszavazást kellene tartani Paks II-ről a jövő áprilisi parlamenti választás során. Játsszunk el a gondolattal egy pillanatra: vajon miként szavaznának az emberek, ha a kérdést úgy tennék fel: szeretnének áram nélkül, sötétben fagyoskodni a paksi áram nélkül?
Ez történt volna ugyanis 2017. január elején, amikor a teljes hálózati tartalékkapacitás üzemelt, és a rendelkezése álló 30 százaléknyi importtal is csak a szerencsének volt köszönhető, hogy nem kellett fogyasztói korlátozásokat bevezetni itthon. Idén voltak olyan időszakok is, amikor az import aránya több mint 50 százalék volt. Ha nincs import és nincs Paks, akkor bizony megtapasztalhatná a magyar lakosság, hogy valójában mennyit ér Szél Bernadett miniszterelnök-jelölt és a hasonszőrűek „programja” meg az „atomszakértők” hozzáértése.
Évek óta növekszik az áramfogyasztás is. A 2017. január–augusztusi fogyasztási adatok alapján három százalékkal fogyott több áram, mint az előző év hasonló időszakában. Eközben a hazai erőművek beépített kapacitása folyamatosan csökken. Tehát erőműveket kell építeni annak érdekében, hogy idehaza biztonságosan és nem más államoknak kiszolgáltatva tudjunk villamos energiát termelni.
Éppen ezért a szakmailag egyetlen jelentős kérdés nem az, hogy legyen-e új atomerőművi beruházás, hanem az, hogy a két új blokkon kívül a szükséges több ezer megawatt új kapacitás milyen összetételben és milyen forrásból épüljön meg. Új hazai kapacitások nélkül a valódi függőséget okozó villamosenergia-import tovább növekedne. A fenntartható energiamixben egyaránt szükség van az alapterhelést jövőben is biztosító Paks II projekt mellett a megújuló energiaforrások további fejlesztésére, valamint gáz- és egyéb erőművek építésére is.
A közgazdász „atomszakértő” az árakkal kapcsolatban is téved, vagy szándékosan csúsztat. Szerinte Paks II végleges költsége meg fogja haladni a 15 milliárd eurót. Aki egy kicsit is tájékozott, pontosan tudja a médiából, hogy Paks II 12,5 milliárd euróba kerül Magyarországnak, és kulcsrakész erőművet kapunk ezért a szerződésben is maximált összegért a Roszatomtól.
Jól látható, hogy a politikai pályán játszó zöldszervezetek és a Paks II projektet Brüsszelben feljelentgetők a mai napig nem tudtak beletörődni a brüsszeli jóváhagyásba. Az Energiaklub perel, amiért tender nélkül kapta meg a Roszatom a Paks II projektet. Fehéren-feketén kimutatta a magyar kormány, hogy a Roszatom ajánlata volt az egyetlen, amely mindenben megfelelt a magyar követelményeknek. A bizottság nem is vitatta el Magyarország jogát, hogy Oroszországgal a Paks II megépítésével és a hitelfelvétellel kapcsolatban államközi megállapodást kössön.
Arról se feledkezzünk meg, hogy a bizottság 2015. szeptemberi levelének egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy a két új, VVER–1200 típusú blokk teljesíteni tudja a legszigorúbb nukleáris biztonsági és sugárvédelmi előírásokat is, amit megint csak tények bizonyítanak.
A hazai ellenzék és a szekerüket toló „atomszakértők” döglött lovon ülnek. Magyarország alapvető nemzeti érdeke, hogy függetlenedjen és erősödjön az ország, ezért a jelenlegi magas áramimport-részarányt nem növelni, hanem jelentősen csökkenteni kell. Ezért is elengedhetetlen a Paks II projekt megvalósítása.
A szerző energetikai mérnök, okleveles gépészmérnök
(magyaridok.hu)
