Korábban nem foglalkoztak még ilyen magas szinten a cseh és a szlovák történelem leggyászosabb és legfelháborítóbb ügyével.
Az Európai Bizottságnak a tőke szabad mozgásával foglalkozó főigazgatósága illetékeseivel a szlovák kárpótlási törvényről tartott szakmai egyeztetést Csóti György, a budapesti székhelyű Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI) igazgatója, Korom Ágoston, egyetemi tanár, a téma európai jogi szakértője és Csáky Pál (MKP) felvidéki EP-képviselő Brüsszelben — írja a Felvidék.ma.
A találkozó során a KJI és az EP-képviselő arra kérték a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a szlovák kárpótlási törvény hiányosságaival kapcsolatban felsorakoztatott uniós jogon alapuló érveiket.
Csáky Pál így értékelte a találkozót:
Ilyen magas szinten még sem az Európai Parlament, sem az Európai Bizottság nem foglalkozott a Beneš-dekrétumok negatív hatásaival. Az Európai Parlament Petíciós Bizottsága a napokban küldi el a szlovák parlamentnek azt a levelet, amelyben a kitelepítésekkel kapcsolatos bocsánatkérés lehetőségét is felveti.”
A dekrétumokat az egykori Csehszlovákia mindkét utódállama, Csehország és Szlovákia is jogrendje részének tekinti. A dekrétumok összeegyeztethetetlenek az Európai Unió Alapjogi Chartájával, a szlovák parlament 2007-ben mégis megerősítette azok sérthetetlenségét.
A dekrétumok a magyar és a német kisebbségek jogfosztását mondják ki, ennek ellenére máig érvényben vannak mindkét országban. A dekrétumok többek között betiltották a magyar és a német nyelv használatát a közéletben, lehetővé tették és szabályozták a németek és magyarok földjeinek elkobzását, melyekre cseheket és szlovákokat telepítettek.
