A bevándorlási válság és a gazdasági nézetkülönbségek uralhatják Sebastian Kurz osztrák kancellár és Orbán Viktor miniszterelnök keddi bécsi tárgyalásait. A magyar kormányfő lesz a decemberben hivatalba lépett kancellár első külföldi vendége.
Sebastian Kurz első külföldi útja Berlinbe vezetett, azóta járt Brüsszelben és Párizsban is, ám első hivatalos külföldi vendége Orbán Viktor magyar miniszterelnök lesz – osztrák sajtóelemzések szerint mindez annak a jele, hogy a jobboldali Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke egyrészt szeretné fenntartani Ausztria szoros kapcsolatait nyugati partnereivel, különösen annak fényében, hogy koalíciós partnere az az osztrák Szabadságpárt, amelynek radikális nézetei sokakat aggasztanak az Európai Unióban. Sebastian Kurz másrészt magyar kollégája meghívásával üzenni akar a visegrádi országoknak, hogy a migrációs politikában elfoglalt álláspontjukkal – a külső európai határok védelmének megerősítésével és a kötelező kvótarendszer elutasításával – egyetért, s ezt a nemzetközi fórumokon is képviselni fogja.
– Bár az osztrák–magyar kapcsolatok hagyományosan jók, törést okozott a viszonyban, hogy az előző, szociáldemokrata vezetésű bécsi kormány elítélte Magyarország migrációs politikáját. Új helyzet állt elő azonban az osztrák választásokkal, Sebastian Kurz győzelmével. Sokatmondó az is, hogy az ÖVP nem a szociáldemokratákkal kezdeményezett újabb nagykoalíciót, hanem a Szabadságpártot választotta – mondta a Magyar Idők megkeresésére Nógrádi György.
A szakértő szerint a jobboldali és a radikális párt között minimálisra csökkent a különbség a külpolitikát, a védelmi politikát és a migrációs politikát illetően.
Fotó: Reuters
A kancellár (jobbra) helyettesével, Heinz-Christian Strachéval
– Nem véletlen, hogy innentől kezdve gyors javulásnak indultak az országaink közötti kapcsolatok – tette hozzá. Kurznak a Németországgal és a Magyarországgal ápolt kapcsolatairól szólva Nógrádi György emlékeztetett arra, hogy Ausztria már 2016-ban szembement a német Willkommenskulturral, Németországban ráadásul döcögve haladnak a koalíciós tárgyalások, s éppen a menekültválság miatt vannak nézetkülönbségek Angela Merkel pártszövetsége és a német szociáldemokraták között. Ezzel szemben Bécs, Budapest és a visegrádi kormányok hasonló álláspontot képviselnek a bevándorlással kapcsolatban.
Sebastian Kurz és Orbán Viktor tárgyalásai azonban nem lesznek zökkenőmentesek, hiszen törés keletkezett a jó kapcsolatokban azáltal, hogy Bécs az Európai Bírósághoz fordult a paksi atomerőmű bővítése miatt. A magyar kormányt pedig az nyugtalanítja, hogy az osztrák családi pótlékra vonatkozó módosításokat követően jelentős összegtől eshetnek el azok a magyar állampolgárok, akik Ausztriában dolgoznak, ott igényelték a juttatást, de gyerekeik Magyarországon élnek.
Arra a kérdésünkre, hogy Ausztria betöltheti-e a híd szerepét az EU keleti és nyugati tagállamai között, Nógrádi György azt mondta, igen is meg nem is. Azért nem, mert Ausztria kicsi ország, a V4-eknél pedig tőkehiány van, vagyis Bécs nem veheti át Berlin helyét.
Ausztria ugyanakkor olyan nyugat-európai országgá lépett elő, amelynek vannak közös érdekei a V4-ekkel, s hamarosan – az ottani márciusi parlamenti választások után – Olaszország is ilyen ország lehet, ha a Silvio Berlusconi vezette jobboldali koalíció győz.
(forrás: Kottász Zoltán, magyaridok.hu)
