Önkéntes túlmunkát vállalhatnának a dolgozók a munka törvénykönyvét módosító javaslat végleges szövege szerint, tehát a munkaadó és a munkavállaló egyéni megállapodásához kötnék a jelenleg is elrendelhető, évi 250 órán felüli, további, a mostani 50 helyett 150 órára növelt további túlórázás lehetőségét.
A kormány és a kamara szerint életszerű a módosítás, mert jelenleg az sem tud több munkát vállalni, aki akarna. A szakszervezetek bírálják a javaslatot, ugyanakkor a Gyurcsányékhoz is köthető Magyar Szakszervezeti Szövetség mai demonstrációjának felhívásában az ellenzék politikai céljait is kiszolgálja, felhasználva a munkavállalót.
A munkaadók és a munkavállalók egyéni megállapodására bízná a kötelezően elrendelhető, évi 250 óra rendkívüli munkavégzés feletti, további legfeljebb 150 óra túlmunka elvállalását a munka törvénykönyvének (Mt.) törvényalkotási bizottság által módosított javaslata. A gyakorlatban a módosítással – a hatályos szabályok szerint – továbbra is megmarad a rendes munkaidőn felül, a munkáltató által elrendelhető évi 250 óra rendkívüli munkavégzés, tehát túlóra.
Ennek elrendeléséről négy nappal hamarabb kell értesíteni a munkavállalót. Ezenfelül a most hatályos Mt. szerint kollektív szerződésben, tehát szakszervezeti jelenlét esetén további évi 50 órát túlórázhat a dolgozó. Ez az 50 óra a módosítással 150 órára emelkedik, és nem lesz feltétele a kollektív szerződés, tehát a munkaadó és a munkavállaló egyéni megállapodásán múlik a további túlóra lehetősége.
A gyakorlatban a módosítást követően írásban kell megállapodnia a foglalkoztatónak az alkalmazottal. Évente 250 órát saját hatáskörben továbbra is elrendelhet a munkaadó. Ha a munkavállaló többet szeretne vállalni, akkor emelhető a túlóraszám, legfeljebb 150 órával évi 400 órára, amennyiben az Országgyűlés megszavazza a módosítást. A javaslat emellett rögzíti, ha a megállapodást a munkavállaló felmondja, vagy nem egyezik bele a túlórakeret emelésébe, ezzel az indokkal nem mondhat fel a foglalkoztató.
A javaslatot vegyesen fogadták a szereplők. Hollik István kormányszóvivő a módosítással kapcsolatban kiemelte: a cél az, hogy aki többet akar dolgozni, és így többet akar keresni, azelől lebontsák a bürokratikus akadályokat, szigorúan csak a munkavállalók és a munkaadók egyezsége alapján.
Az ellenzéki politikusok is ráugrottak a szakszervezeti demonstrációra
Fotó: Kurucz Árpád
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kérdésünkre kedvező változásnak nevezte az egyéni megállapodás lehetőségének beépítését. Kiemelte: életszerű módosítást fogadhat el az Országgyűlés, mivel abban az esetben, ha a kötelezően elrendelhető 250 órás éves keret elfogy, akkor – kollektív szerződés esetén – mindössze 50 órával emelhető a túlóraszám, ám ha nincs ilyen megállapodás, akkor nem dolgozhat többet a munkavállaló.
A különböző élethelyzetekben ugyanakkor a munkavállalók egy része több munkát is elvállalna, ezzel magasabb jövedelmet elérve, 50 százalékos túlórapótlékért. A módosítással kapcsolatos kritikákra reagálva a kamarai vezető hozzátette: amennyiben a munkaadó nyomást gyakorolna a dolgozóra, a jelenlegi piaci körülmények között szinte azonnal találna másik állást, a munkaerőhiány tehát garanciát jelent a foglalkoztatók túlkapásának elkerülésére.
A szakszervezetek becsapva érzik magukat, mivel a korábbi javaslatban a 250 órás kötelezően elrendelhető túlórakereten felül csak kollektív szerződés esetén lehetett volna túlmunkát elrendelni, egyéni munkavállalói döntés alapján nem. Ebben állapodtak meg az egyeztetések során Kósa Lajossal, a javaslat fideszes előterjesztőjével.
A Munkástanácsok és a Liga Szakszervezetek közös közleménye szerint a végleges szöveg fontos lehetőséget vesz ki a szakszervezetek kezéből, így a korábbi kormányzati célokkal ellentétesen a kollektív szerződéses lefedettség növelése ellen hat. Szerintük a szakszervezetek kivonása a döntéshozatalból növeli a munkavállalók kiszolgáltatottságát, mivel a vállalkozók a megrendelők érdekeit veszik figyelembe, a munkavállalók kárára – hangsúlyozták.
A szakszervezetek által szervezett mai demonstrációval ugyanakkor félrevezetik a munkavállalókat, mivel a felhívást még a korábban benyújtott, azóta megváltoztatott módosító javaslat alapján tették közzé. A módosítások már nem adnak lehetőséget arra, hogy a munkavállalót egyoldalú foglalkoztatói döntés szerint lehessen évente 400 órában túlóráztatni. Ehhez képest a Gyurcsányhoz köthető Magyar Szakszervezeti Szövetség felhívásában valótlanul állítja, hogy korlátozások nélkül, évi 50 nap túlmunkára kényszeríthető bárki.
Emellett az ellenzék politikai szándéka is felfedezhető a demonstráció mögött, mivel az Mt. módosítása mellett a megmozdulást azért is szervezik, mert szerintük „veszélybe kerül a tudományos kutatás szabadsága és a tanszabadság.” A Munkástanácsok és a Liga a megmozdulás átpolitizálásával nem, de a szabályok módosítása elleni fellépéssel egyetért.
(forrás: Nagy Kristóf, magyaridok.hu)
