in , ,

Akcióban a brüsszeli alkesz – Juncker hadat üzent a nemzetállamoknak

Junckernek javaslatai vannak

FILE PHOTO: European Commission President Jean-Claude Juncker chairs a meeting of the EU executive body in Brussels, Belgium May 10, 2017. REUTERS/Francois Lenoir

Juncker hadat üzent a nemzetállamoknak

Szerda délután közzétette az Európai Bizottság (EB) elnöke, Jean-Claude Juncker a 2021-2027-es uniós büdzsére vonatkozó javaslatait, amit nyugodtan tekinthetünk hadüzenetnek is.

Jean-Claude Juncker

Fotó: AFP

Komoly vita, érdekérvényesítés veszi kezdetét mostantól az Európai Unióban, az EB elnöke ugyanis szerda délután felfedte a lapjait. Bár sok újdonságot nem tartalmazott az EB elnökének Európai Parlamentben tartott előadása, egyvalami azonban egészen biztosan átjött Jean-Claude Juncker beszédéből: az uniós bürokraták által renitensnek tartott nemzetállamokkal szemben zsarolási alapnak fogják használni a költségvetésről szóló vitákat. Az EB elnöke nem is kertelt, később kimondta: ha nincs rendben a jogállamiság egy adott tagállamban, annak komoly költségvetési következményei lehetnek.

„Fontos, hogy az EU tagjai valamennyien jogállamok legyenek és maradjanak, ezért akarunk egy új mechanizmust beindítani, amely költségvetési eszközökkel is védi olyan kockázatoktól az európai jogállamiságot, amelyek újonnan keletkeztek” – utalt Juncker beszédében a Brüsszel által tervezett költségvetési bombára. Majd így folytatta:

Ez az eszköz lehetővé teszi az unió számára, hogy felfüggessze, csökkentse vagy korlátozza az uniós finanszírozáshoz való hozzáférést a jogállamiságot érintő hiányosságok jellegével, súlyosságával és hatókörével arányos módon. Ilyen határozatra az Európai Bizottság tesz majd javaslatot, és az elfogadásáról a Tanács fordított minősített többségi szavazással dönt”.

Vagyis: a nemzetállamoknak minősített többséget kell szerezniük ahhoz, hogy leszavazzák az ellenük bevetett uniós pénzfegyvert.

Egyébként igencsak optimista az EB javaslata: bár jövő tavasszal EP-választásokat tartanak, az elkövetkezendő időszakban mégis azt reméli a testület, hogy a választásokig befejezik majd a költségvetésről szóló vitát, ami valljuk meg, igencsak mélyről indul.

A gazdasági felzárkóztatási és a mezőgazdasági támogatásokat például 5 százalékkal kurtítanák meg – mondván: Nagy-Britannia kiesésével csökken az EU bevétele. Az infrastruktúra-fejlesztésre ugyanennyi pénzt fordítanának, mint most, a kutatási programokra, illetve az Erasmus+ programra viszont jóval több pénzt áldoznának az uniós büdzséből.

Ha a számokat nézzük: 1135 milliárd eurónyi költségvetésről van szó az EB javaslatában, amely az uniós országok bruttó nemzeti jövedelme, a GNI 1,114 százalékának felel meg. Eddig a tagállamok a GNI 1 százalékát utalták az uniós büdzsébe, tehát ez is egy sarkalatos pontja lesz az elkövetkezendő vitáknak.

Regionális fejlesztésre és társadalmi kohézióra, valamint a monetáris és gazdasági unió kiépítésére 442,4 milliárd eurót költenének. Az agrárium és a környezetvédelem támogatására 378,9 milliárd euró, az egységes piac, az innováció és digitalizáció támogatására 187,4 milliárd euró jutna. A szomszédságpolitikára 123 milliárd euró, az európai közigazgatásra 85,3 milliárd euró, a bevándorlás és a határvédelem feladataira 34,9 milliárd euró (!), a belső biztonság, a védelem és a váratlan krízishelyzetekre való reagálásra 27,5 milliárd eurót fordítanának a brüsszeliták.

(forrás:  Nagy Gábor, 888.hu)

Vélemény, hozzászólás?

Loading…

0

Fricz Tamás – A Kálmán Olga-jelenség

Bayer Zsolt – Megvan! Megvan!