A kereskedelem fontos nemzetgazdasági ágazat, a magyar piac forgalma 51 hónapja bővül – hívta fel a figyelmet az Európai kereskedelem napja konferencián Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára. Kedden megjelent a friss, szeptemberi fogyasztásról szóló statisztika, amely az idei legmagasabb növekedési ütemet mutatja. Az erős munkaerőpiac, a csökkenő munkanélküliség és a dinamikusan emelkedő bérek tovább ösztönzik a háztartások vásárlási hajlandóságát.
Éves alapon hat százalékkal bővült a kiskereskedelem forgalma a legfrissebb statisztikák szerint; a növekedés különösen az iparcikkek esetén volt jelentős, 12,5 százalék. Az idén várható tíz százalék feletti reálbér-növekedés, az év első hónapjaiban 11 éves csúcsra ugró fogyasztói bizalom és a háztartások pénzügyi vagyonának meredek növekedése nyomán a következő hónapokban tovább gyorsulhat a forgalom bővülési üteme.
Jövőre lökést adhat az új lakások következő negyedévekben várható átadási hulláma is. A háztartások ugyanakkor nem csupán a kiskereskedelem forgalmát lendítik fel, emellett a vendéglátás, a belföldi turizmus, a szabadidő, a szórakozás, valamint egyéb szolgáltatások területén is jelentős gyarapodás mutatkozik – közölte Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.
Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára a tegnap megrendezett Európai kereskedelem napja konferencián ismertette, 2010 januárjához képest az idén szep-temberben a kiskereskedelmi forgalom 23,8 százalékkal, 2014 elejéhez viszonyítva pedig 20,7 százalékkal volt magasabb. Vélekedése szerint az év további részében is magas maradhat a szektor növekedési üteme a foglalkoztatás bővülésével járó béremeléseknek, az alacsony inflációnak, valamint a családok helyzetét javító kormányzati intézkedéseknek köszönhetően.
Fotó: Katona Vanda
A piaci folyamatok alapján az év további részében még több terméket vásárolnak majd a háztartások
Felhívta a figyelmet, hogy a hagyományos bolti eladás mellett jelentősen fejlődik az online kiskereskedelem is. A digitális eladások forgalma tavaly elérte a 300,5 milliárd forintot, amely 28 százalékos bővülést jelent 2015-höz képest, és a szektor értékesítése 2021-re több mint 1100 milliárd forintra emelkedhet. 2010 óta 16 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, és a bruttó bérek is követték a bővülő trendet 52,9 százalékkal, ami meghaladta a versenyszféra egészének 2010–2017-re jellemző 46,8 százalékos növekedési átlagát.
Krisán László, az Európai kereskedelem napját szervező Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) kereskedelmi tagozatának elnöke hangsúlyozta, a kereskedelem jóval több, mint áruk mozgatása, a szektornak nemzetgazdasági, üzemgazdasági, és nem utolsósorban társadalmi értelemben is komoly jelentősége van. Hozzátette: a kereskedelem közel 4-5 éve tartó, felfelé ívelő trendje idén is folytatódhat, és a karácsonyi forgalom is kedvezőnek ígérkezik: 2017-ben az eladások elérhetik a tízezermilliárd forintos álomhatárt.
Egyszerűbb áfaszabályok
Az uniós pénzügyminiszterek tanácsa, az Ecofin tegnapi ülésén a tagállamok képviselői az európai pénzügyi felügyeleti rendszer jövőjéről és a nemzetközi elektronikus kereskedelem áfaszabályainak egyszerűsítéséről tárgyaltak Brüsszelben – közölte az NGM. Az ülésén szó volt az e-kereskedelmi áfacsomagról is. A nemzetközi elektronikus kereskedelemben nehézséget okozhat, hogy a vevő és az eladó országa különbözik, és az értékesítőnek mindig azon tagállam áfaszabályainak kell megfelelnie, ahol a fogyasztó él. A bizottság ezért javaslatcsomagot készített, melynek fő célja a belső piac zökkenőmentes működtetése, az uniós cégek versenyképességének és a digitális gazdaság tényleges adóztatásának biztosítása. A javaslat általános megközelítése számunkra elfogadható – jelezte a szaktárca.
(Thurzó Katalin, magyaridok.hu)
